Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-02-01 / 2. szám
18.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1988. február Magyar tájak Magyar történelem Utazás a Felvidéken- v.Folytatjuk utunkat a Kis-Kárpátok- ban.- Szomolány. 1800 lakosú község reneszánsz templommal (1662), amely mellé pellengért is állítottak. Ez is megvan még. A szómolányi várkastély- Szomolány vára a Felvidék egyik legmutatósabb várkastélya. 1390-ben említik először az oklevelek, ekkor már fontos határvár a Bazini grófok tulajdonában. Sok hadat látott, ostromot átélt, az idők folyamán lassanként rommá vált. Gróf Pálffy József hozatta rendbe 1880-1900 között Huber József budapesti műépítésszel, aki a család bajmóci várát is átépítette. A neoromán-neogót stilusu kastélyban az eredeti épületből csak néhány belső rész maradt meg. A vártoronyból remek kilátás nyilik a Vág völgyére és a kárpáti hegyekre. A vár csak engedéllyel tekinthető meg.- Vöröskő vára, a Kis-Kárpátok szintén szép várkastélya, 3^0 m magasan fekszik. Teljesen ép. Határőrvárnak építtette 1220-1225 között IV. Béla leánya, Konstancia: ebből az időből még áll néhány részlete. A várat 1523-1537 között átépítették, ekkor négy kerek sarokbástyát kapott. Ennél az átépítésnél, mint tervező, állítólag Dürer Albert is feladatot kapott. Ekkor vált a vár reneszánsz épületté. Ebben a korban a vár a Thurzóké, majd később a bajor Fuggereké, akik a mély várpincét áruraktárnak rendezték be: rezet, ezüstöt, bort s egyéb árukat halmoztak föl benne. Rokoni kapcsolatokkal végül Vöröskő is a Pálffyak kezébe került a XVI. század végén, s ők alakították át I67O-I68O között mai reneszánsz-barokk stilusu formájára. A vár íiröshö vára II Béla {1215 1270) felesége. Mária királyné építtette Többször átalakítottak Az eredeti falakból kevés van. de a vár maga még ma is lakható jelenleg muzeum: bútorok, majolikák, falikárpitok, szőnyegek és képek gyűjteménye. Igen szép a megannyi egykorú freskó, a sala terenna stukkómennyezete, a művészi várkápolna: érdekes a reneszánsz patika, a mesterséges barlang és a vár kútja. Látható a vár alatti kazamatasor, a börtön és a kinzókamra is. A kastélynak értékes könyvtára, irattára van.- Modor középkori eredetű város. A XII. század közepén már állott s lőcsben lett szabad királyi várossá. A mohácsi vészig a Bazini grófokat uralta, később birtoka a királyra szállt, s mint gazdag település, sokat szenvedett a török, kuruc, labanc hadaktól. Többször is leégett. Modor kitűnik majolikagyártásával, remekdiszü kerámiával, amelynek állandó kiállítása az egykori zsinagóga épületében látható. A városban még ma is számos reneszánsz s barokk polgárházban gyönyörködhetünk. A városban láthatók a török elleni erődítmény megmaradt részei: néhány várfal és a körbástya (I6IO-I650). Figyelmet érdemel a XIX. század eleji városháza és a városkapu (163/4-) is. A temetőben egy gótikus-reneszánsz templom, s mellette egy reneszánsz harangtorony van.- Bazin éppúgy, mint egykor Modor, is a XVII. század közepén emelkedett szabad királyi városi rangra, miután kezdetben hiába akarta magát megváltani az Illésházyak "házi uralmától". A gazdag polgárok évi 250 hordó finom borral adóztak ezért a bécsi udvarnak. Az II- lésházyak előtt, 15É0-ig a Bazini grófok voltak a város urai. Itt született Kupeczky János (I667-I7/4-O) , a kiváló kuruc kori festőművész. A városban látható a középkori erődítmény maradék kőfala, kapuzata, a reneszánsz stilusu városháza és a Kupeczky János Emlékmúzeum a festő szülőházában.
