Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-10-01 / 10. szám
12. oldal Amerikai Magyar Értesítő 1988, október Mindazok, akik a film elkészítésében ludasok, tudták, hogy ez nagy felháborodást fog kiváltani, ezért, hogy ezt kisiklassák, illetve, hogy még ebből is hasznos hírverést kapjanak, az Universal Studio egész oldalas fizetett hirdetést tett közzé a nagy metropolisok újságjaiban. Ebben védik a filmet a szólás és vallás-szabadság, a művészeti szükségesség, népszerűtlen ideák védelme, vagyis mindazon indiai tehenek nevében, amelyek- addig amig azok céljaikat szolgálják - sérthetetlenek. A film rendezője makacsul kitart amellett, hogy a film nem szándékozik a keresztényeket sérteni.. ?; De akkor mi az oka annak, hogy a filmet- legalábbis egyenlőre - nem szándékoznak a déli államokban forgalomba hozni, mert félnek az evangélikusok és a fundamentálist a protestánsok viharos tiltakozása, tüntetése és bojkottjától. így augusztus hónapban csak 9 északi és keleti ipari nagyvárosban mutatták be a filmet, mert azokban igen jelentős a katolikusok száma és az amerikai katolikus klérus egységes és vehemens fellépésétől nem kell tartaniok - vélték a film főkorifeusai . A már emlitett - a különböző keresztény egyházak és a zsidóság vezetői részére rendezett - N.Y-i filmbemutatón,augusztus 12-én, résztvett Anthony Bosco, pennsylvaiai püspök, a katolikus püspöki kar Külső Kapcsolatok Bizottságának elnöke, aki véleményét levélben közölte a a püspöki konferencia 300 körüli tagjával. Szerinte a film nem olyan rossz, mint egyesek gondolják, de nem is olyan jó, mint Scorsese (a rendező) gondolja: egy összehangolt nyilvános erőmegfeszi- tés, igy a tüntetés, vagy nyilatkozat kiadása, melyben a film hevesen el lenne Ítélve mint istenkáromlás, csak ingyen hírverést adna az Universal Stúdiónak. Egyébként Bosco püspököt idézem: "Istenkáromló- e a film? Ez vélemény kérdése." Ismét bebizonyosodott, hogy az a bizonyos katolikus ellenes katolikus kisebbség - az egyházszakadás fenyegetésével - kierőszakolja a legképtelenebb, a hívek nagy tömegét elkeserítő döntéseit. A püspök végső döntése szerint a kulcstényező az, hogy a kisértés ellenére Krisztus végeredményben visszautasítja azt és szabad akaratából elfogadja a halált a keresztfán, hogy ezáltal megváltsa az emberiséget. Ezzel szemben Zeffirelli filmigazgató a már emlitett sajtónyilatkozatában ezt is kijelentette- "Elviselhetetlennek tekintem azt a kihívást, amit ez a film jelent a katolikus és keresztény világgal szemben." Gary Potter köziró szerint Zeffirelli kiállása nagyon meg fogja erősíteni a film elleni megmozdulásokat főleg Európa latin országaiban és Dél-Amerikában, elsősorban Argentínában és Chilében. Bosco püspök véleménye azonban nem kötelező a többi főpapra s igy O'Connor bíboros, a New York-i érsek kijelentette a New York Post augusztus 13-i száma szerint, hogy személyesen nem fog bojkottot vezetni a film ellen, de úgy véli, hogy a hívők meg kell tegyék. A bosz- toni érsek, Law bíboros is hallatta elitélő véleményét, de a legerélyesebb a kaliforniai Orange Egyházmegye püspökének, Norman Mc.Ferlandnak híveihez intézett pásztorlevele, melyből részleteket közlök; "—Megvagyok győződve, hogy a katolikusok értelmessége, megérzése és főleg a hite, könnyen észreveszi az Universal Stúdió kétszínűségét, amikor azt állítja, hogy az alapvető vallás és szólásszabadságot védik, amelyet az alkotmány minden amerikainak biztosit és a filmet azért hozzák forgalomba, hogy az amerikai nép kialakítsa saját véleményét. Mindez zagyvaság, mert ezen e- setben kihasználnak egy vallási misztériumot, amely oly központi jelentőségű, mint a megtestesülés maga. Egy országosan közölt kritika a filmet egy mozi-vandalizmusnak nevezi, melynek célpontja a hit, melyet a keresztények szentnek tartanak... ez a hitnek szándékos megszent- ségtelenitése." A tiltakozások nem a szólás- és vallásszabadság elleni támadások, hanem milliók gyötrelmes kiáltása, akiknek legmélyebb vallási érzületét és legjobban tisztelt hitmeggyőződését támadták meg. ...A film egyúttal bizonyítéka a vallási Írástudatlanságnak, amely megkísérli, hogy tárgyilagosnak és széleslátókörünek álcázza magát. . .Én nem támogatom őket s kérlek benneteket kedves híveim, tegyétek ugyanazt." - fejezi be intését az igazi jó pásztor. Vagy meggyőződésből, vagy a fenyegető bojkottól elriasztva,vagy mindkettő eredményeként a General Cinemas Corporation kinyilvánította, hogy 318 mozijában ezt a filmet nem fogják játszani. Lett erre nagy óbégatás az egykéz sajtóban; A hírhedten liberális Massachusetts állam Dedham városában megjelenő Daily Transcript augusztus 15.-i száma szerint ez az első számú alkotmány módosítás (szólásszabadság) megsértése, mert megszünteti a "filmgyártó szabad szólás jogát, és a mozilátogatók nevében határoz, hogy mit nézhetnek, vagy hallgathatnak meg." Hát ez a marxista dialektika tizedik hatványra emelve, mert a First Amendment csak ennyit mond: "Congress shall make no law. ..abridging the freedom of speech'.' A törvények értelmét a legszabadabban kificamító bírák sem merik azt állítani, hogy bármilyen magán csoport köteles lehetőséget biztosítani valamely beszédnek, írásnak (vagy filmnek) a közzétételére, pláne ha az támadó jellegű. Az újságok naponként megtagadják pl. az olvasók ál
