Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-09-01 / 9. szám
2.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1988. szeptember Telefons (301) 242-5333 Szerkeszti« Soós József „ Főmunkatárs« Stirling György Évi előfizetési dijs 14 US-dollár Nyugdíjból élőknek« 12 US-dollár Külföldre« lé US-dollár A lapban megjelent Írások nem fejezik ki szükségszerűen a szerkesztőség véleményét.Azokért minden esetben szerzőik felelősek. Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.A szükséges javítás jogát fenntartjuk. szolgáltatás fejében kifizetnünk, és ez újabb külföldi hitelek felvétele nélkül nem lehetséges." És képzeljék kedves Olvasóink,ezek után "...a külföldi partnerek a jelenlegi feltételek mellett nemigen mutatnak hajlandóságot a működötöké behozatalára." Miért mutatnának? Hogy amint ki- segitik a szétzilált kommunista gazdaságot, a jól bevált recept szerint államo- sitsák a vagyonukat? Amig a magántulajdon szentsége nem garantált, addig javaslom nekik, saját érdekükben ne is mutassanak hajlandóságot. No, de milyen garancia az, amit kommunisták adnak? Szóval hitel, pénz kellene, méghozzá kemény valutában, hogy a szerkezet átalakuljon. De szerkezet átalakulás nélkül a külföldi nem ad több hitelt. Hát nem éppen olyan, mint a róka fogta csuka esete? Csak jönne már egy okos gazda, mert anélkül itt csak a körbefutás marad. Az pedig nem vezet sehová. És mindezek után az előterjesztésben ilyenek olvashatók« "az első öt hónap gazdaságfejlődési tapasztalatai összességében nem kérdőjelezik meg a választott gazdaságpolitikai irányvonalat, de több ponton a feszültségek növekedése tapaszt alhat ó.- Az ipari termelés alig élénkült.- Szándékainktól eltérően gyors ütemben emelkednek a beruházások.- ...a fizetési mérleg hiánya kisebb, de mértéke az időarányosnál nagyobb.- Az állami költségvetés hiánya az elmúlt öt hónap alatt jobban nőtt, mint ahogyan terveztük. Ez a hiány korlátozza a vállalatoknak és a lakosságnak nyújtható kölcsönök összegét. Mindez ellentétes szándékainkkal, hiszen csökkenti a gazdaság megújítására fordítható összegeket. Emelett a nagyobb deficit élezi a piaci kereslet-kinálat feszültségeit is, ami magasabb árnövekedéshez, illetve a kivitel csökkenéséhez és a behozatal növekedéséhez vezethet." Hát ehhez nemigen kell kommentár, egyszer csak megtanulják az elvtársak, hogy a"szándék" még kevés az irányításhoz. Ahhoz tudás, de emberség is kellene. Nem vagyok közgazdász, ráadásul a kötelező "politikai gazdaságtan" nagyon kétes értékű "tudományát" is cak a vizsgaidőszakig volt képes tárolni az agyam - úgy, ahogy, bemagolva, de meg nem értve. Az átkos kapitalizmus gazdaságával nem volt gondom« a profit termelése, annak a termelésbe való visszajuttatása, sima ügy. így keletkezik a "bővitett újratermelés". Ez érthető. Egyetértettem azzal is - holott a tantárgy szerint ez eleve tilos! -, hogy aki bőviti a termelést, az igenis vágja zsebre a megérdemelt hasznot! De a szocialista "tervgazdálkodás" az más. Abban logikát keresni szarvas hiba lenne. Kinek van haszna az állami tulajdonból? A proletáriátusnak - hangzik a jó felelet. Tehát nekem és családomnak nem, mert sosem voltunk proletárok. Ki érdekelt a haszon előállításában? Az állam. De ki az "állam"? És hol a garancia arra, hogy az állam bőviti a termelést? A szocialista állam amúgy is "újraelosztó" és nem újra termelő. És ki vágja zsebre ilyen esetben a hasznot? (Szocialista államról lévén szó« csak vágná!) Igen, az állam zsebre is vágta, még azt a hasznot is, amit meg nem termeltek. Egy ország termelésének hasznát az a néhány kommunista, aki magát ma a magyar államnak tartja. Sajnos a hitelek egy részét is zsebre vágták már. És most bevallják, hogy nem találták még meg az állami tulajdon működtetésének leghatékonyabb módját. Nem is lehet. "Ami nincs, azt ne keresd!" - szól a közmondás. Mindenesetre ugyancsak bőséges gazdasági tartalékai voltak az "át- kos Horthy-korszaknak" , ha a háború, az orosz kizsákmányolás mellett, kommunista vezetéssel eddig kitartott az állami tulajdon! De most vége, összeomlik. Ez biztos. Mert mi az, hogy szerkezetátalakítás? A gazdaság nagyon bonyolult szerkezet. Olyannak képzeljük egyszerűsítve, mint egy bonyolult tervezésű, és építésű kastélyépületet. Ha most ezt az épületet átakarjuk - vagy kell - alakítani, de teljesen ám, akkor mit kell tenni? Régi falakat lebontani, eltávolítani, újakat emelni helyettük. Csakhogy ez, adott körülmények között nagyon nehéz feladat, főleg, ha pénzünk sincs az átépítésre. Mert, ha előbb lebontunk néhány tartófalat, tartópillért, az egész épület nagyon hamar ránkomolhat! Jó. Akkor húzzuk fel előbb az uj falakat, azután bontsunk'. Nem jó. Egyrészt nincs pénz az uj anyagra, másrészt nincs hely, amig a régi falak állnak, keresztezik. Akkor hát mit lehet tenni? Lehetne még felrobbantani az egészet, és elkezdeni a stabil alapozással, olyanra, amilyenre szeretnénk építeni. Csakhogy azt sem lehet, mert az átalakítás közben is ott kell HUNGARIAN MONTHLY P.O. Box 7416 Baltimore, MD 21227-0416 U.S.A.
