Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1. szám

1988. január Amerikai Magyar Értesítő' 21.oldal Tisztelt Szerkesztő Ur! Nagy figyelemmel olvastam el Stir­ling György mindhárom cikkét, mely az értesítőben a Hites-ügyről megjelent. Annál is inkább érdekeltek az érem-ak­ció részletei, mert Hites atyát még ka­liforniai éveimből ismerem és a felvi­déki magyarság megmentéséért végzett ed­digi munkáját igen sokra értékelem. Ép­pen ezért mélyen megdöbbentett, hogy ez az emigrációhoz azelőtt mindig hü papi ember pár éve furcsa ösvényekre tévedt. És itt fel kell hivnom Stirling György figyelmét: Hites Kristóf már nem elő­ször járt Magyarországon, amikor a bu­davári érmeket fölajánlotta az otthoni hivatalosoknak és hazavitte. (Amiért azt a szép köszönőlevelet kapta Pach Zsigmond Páltól.) Hites atya már jó pár évvel ezelőtt megpróbált kapcsolatokat létesíteni a hazaiakkal és még Lékai primás életében ellátogatott Esztergom­ba is. (Nem is egyedül, de ez most mel­lékes.) Akkor mindent elkövetett, hogy a Lékai-vonalat kiépitse, de - mint visszajövetele után később elpanaszolta - nem kapta meg azt a fogadtatást,amit remélt. Lógó orral jöttünk el a Prímás­tól - mesélte utóbb és ez a felsülés igen fájt a hiúságának. Mert olyan am­bíciókat táplált, hogy ő lesz a nagy közvetítő, aki létrehozza a gyümölcsöző együttműködést az emigráció és a hazai hivatalosok között. Ennek érdekében hoz­ta létre másodmagával az un. Magyar Éle­tért mozgalmat is, ami a második csaló­dása volt: otthon nem fogadta olyan visszhang, amit várt és nem vált tőle posszibilissé. Se hazai berkekben, se az emigrációban. Erre találta ki az érem-akciót, melyhez Bodó Sándor szob­rászművész valóban szép budavári emlék­plakettjei adták az alapötletet. Bodót nem volt nehéz táncbavinni, hiszen min­den művészember hiú és otthoni sikerek­re is vágyik. De__ezt az akciót elő kel­lett készíteni. És itt követte el Hites atya az igazi nagy hibát: megirta emlé­kezetes körlevelét, amiben zavarosfejü szélmalomharcosoknak festette le az e- migránsokat és úgy "beolvasott" az egész nemzeti emigrációnak, hogy a Népszabad­ság se tehette volna különbül. Ezt a politikailag elhibázott körlevelet nyil­ván "belépőnek" szánta otthonra és ez­zel akart jó pontokat szerezni a hazai hivatalosok előtt. A többi nem is annyi­ra érdekes, hiszen ahogy fentebb Írtam, Hites Kristóf már nem először kilincselt otthon. (Nem rokonlátogatás vagy családi ügyek miatt, ami ellen nem lehetne kifo­gás, hanem egyéb kapcsolatok fölvétele céljából.) Ehhez még csak annyit szeret­nék hozzátenni, hogy ez csak csalódást okozhat az embernek: furcsának tartom, hogy valaki képes belerúgni emigránstár­saiba azért, hogy szalonképessé váljék a kommunista Magyarországon. . . Hogy Hi­tes atya mikor jutott idáig, azt lélek­tanilag nehéz megérteni. De legalább olyan nehéz megérteni, hogy kik fogták pártját és ki álltak ki mellette az érem-hazaajánlás ügyében: Wass Albert, a délamerikai Mailáth István és Dunai Ákos. Egyikükre sem lehet rámondani, hogy eddig támogattak volna olyan törek­vést, mely a hazai hivatalosokkal való kapcsolatokat keresi. Dunai Ákos pél­dául pár évvel ezelőtt még ezeket irta a KMV-ban: "Kérjük a hazalátogató, e- gyezkedő, kommunistákkal kezelő, üzle­telő, kereskedő, kufárkodó, magukat ma­gyaroknak nevező urakat: hagyjanak fel az ilyesmivel. Ne akarják Mindszenty József eszméit bemocskolni. Ha Magyar- országra mennek, menjenek a saját ne­vükben (ha nincs jobb dolguk) , de ne képviseljenek senkit." (Irgalom- 1977. szept. 18.). Ezekután meglepő, hogy a fiatal szer­kesztő lapjában a hazakalandozókat vet­te védelmébe. Az elvek útjáról - ki tud­ja miért? - ő is letért. S aki feladja az elveit, arra nem vár nagy jövő. Ta­lán épp ezért szűnt meg a Hazánk is?... Szerkesztő urnák és munkatársainak további jó munkát kívánva maradok tisz­telettel: Dr. Budai Pál REVOLT IN HUNGARY - 1 9 5 6 ­...a bálvány ledöntése...az utcai harcok...Mindszenty bíboros...Nagy Imre...az utolsó kiáltások a szabad világ felé ... a tragikus vég... A videó-szalag a nyugati riporte­rek eredeti felvételeiről készült.Az angol nyelvű kisérőszöveget Walter Cronkite mondja. Idézze vissza azokat a felejthe­tetlen napokat. Örökítse át ezt az egyedülálló történelmi dokumentumo­kat gyermekeinek, unokáinak...Mutas­sa be amerikai barátainak. Ára por­tóval együtt 27 dollár. Megrendelhe­tő az értesítő címén. /Ezt a video-szalagot korábban hir­dette lapunkban egyik volt előfizetőnk 65 dollárért /plusz posta/. A hirdeté­sek ellenértékeként kaptunk belőle.Ezt most áruba bocsátjuk a fenti áron./ TERJESSZE ÉS TÁMOGASSA LAPUNKAT AZZAL. HOGY BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK VAGY IDŐS MAGYARJAINKNAK - AKIK KEVÉS NYUGDÍJBÓL ÉLNEK - AJÁNDÉKKÉNT ELŐFIZETI!

Next

/
Thumbnails
Contents