Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-07-01 / 7-8. szám
1988. jul.-aug. Amerikai Magyar Értesítő 25.oldal rams "kóser"-nek minősít mindent, amit az izraeli kormány tesz; a katonai bevetéseket, a polgári lakosság, főleg a fiatalok ellen, a deportálásokat. Egyesek közülük azt ajánlják, adjunk ki külön nyilatkozatokat, kérve az izraeli kormányt, kezdjen tárgyalásokat a felkelőkkel. De mások attól félnek, hogy ez megosztja a zsidó lakosságot, sőt ellenségeink felhasználják Izrael ellen. Washington, január 18. Az izraeli nagykövet konferenciára hivott engem, Morris Abramsont és Steve Cohan egyetemi tanár szociológust. Ez az első eset 30 év óta, hogy az izraeli nagykövet kiváncsi volt a véleményemre. A követségen 30 főből álló csoport volt a hallgatóságunk: az amerikai izraeli konzulátusok vezetői. Morris Abrams szólalt fel először. Nagyon szépen, diplomatikusan beszélt. Rámutatott, hogy mekkora kárt okozott a televízió Izraelnek. De az amerikai zsidóság továbbra is osztatlanul támogatja Izraelt. Azután én szólaltam fel. Azt mondtam, hogy nincs semmi értelme annak, hogy visszhangozzam azt, amit Abrams mondott. Izraelnek nem a televízió okozza a bajt, Izrael erkölcsi és politikai válságba jutott és súlyos katasztrófának néz elébe . Beismerem, a televízió túlméretezte a palesztiniai tüntetések bemutatását, de ha mi a televíziót okoljuk Izrael válságáért, akkor kolosszális öncsalást követünk el. A központi kérdés az, hogy Izrael eddigi politikája csődbe jutott.Az egyedüli kiút a tárgyalások felvétele a palesztinokkal. Ami az amerikai zsidóságot illeti, nincs értelme annak, hogy köntörfalázzunk, az amerikai zsidóság megoszlott az izraeli helyzettel kapcsolatban. A hallgatóságom nem nagyon értékelte azt, amit mondtam. Zúdultak rám a kérdések. Azt mondod, hogy brutalizáljuk az arabokat? Hát ők nem brutalizálnak minket? Meg tudod mondani, hogyan teremthetünk rendet erőszak használata nélkül? A fiam szolgál az izraeli hadseregben. Azt mondod nekem, hogy ő vadállat? És ki vagy te, hogy ilyen tanácsokat adsz nekünk? Csak két jelenlevő adott nekem igazat, az egyik a nagykövet, Moshe Arad volt, a másik az atlantai izraeli konzul, aki izraeli arab. New York, január 19. Amint reggel felkelek, hallgatjuk a National Public Radio adását feleségemmel együtt. Jelentik az uj izraeli módszert arról, hogy eltörik a palesztin fiatalok csontjait. Kivonszolják őket lakásaikból. Tört csontu palesztinok nem tudnak köveket hajigálni, szól az érvelés. Hihetetlenül nézünk egymásra. Lehetséges az, amit hallunk, vagy megőrült a tudósitó, aki ezt jelenti? Ez nem lehetséges. A feleségem buzgón törölgeti a könnyeket a szemeiből. Amikor az irodába érkezem, senki sem tesz róla emlitést. Hát persze, ez hamis híresztelés volt. Csontokat törni? Izrael? Mesebeszéd... Január 22. Alex Schindler, szervezetem elnöke telefonál Los Angelesből. Az utóbbi napok hirei után nem tud aludni. Arra gondol, hogy sürgönyöz Chaim Herzognak, Izrael elnökének. Tiltakozni fog. Herzognak nem fog tetszeni. De hát ki fog bennünket komolyan venni, ha némák maradunk a csonttörés kérdésében? Részei leszünk a bűnnek. Igaz ugyan, hogy megtörjük a régi Íratlan törvényt, hogy amerikai zsidó szervezet nem birálhatja Izraelt. Legalább is nem hangosan. Schindler az egyedüli amerikai zsidó, aki ezt megteheti. Senki sem vádolhatja túlméretezett liberalizmussal. Kebelbarátja volt Beginnek, aki maga is terror- rista volt az államalakulás éveiben. Január 23. Kitört a vihar. Hogy merte Schindler kritizálni Izraelt? Az amerikai sajtó tele volt a sürgüny részleteivel. Az egyik zsidó közéleti vezető igy nyilatkozott: "Honnan van pofája (hucpa) ennek az embernek kritizálni Izraelt? Amikor Izrael lőtte a tüntetőket, akkor nem szólt egy szót sem. Most, amikor van egy u3 módszer lövöldözés elkerülésére, most szalad a sajtóhoz és telekürtöli az országot. Szégyelje magát!" (AMSzó) T. Dombrády Dóra: "ÖRKÖ" Örkő Sepsiszentgyörgy, szülővárosom hegye, amely a Debren patak jobb partján emelkedik. Kúpulakú sziklahegy, völgyében gyakorlatoztak időről-időre a katonák és a tetején ilyenkor ott lobogott a zászló, magyar vagy oláh, ahogyan a Nagyhatalmak intézték sorsunkat. Erdély ma kettős járom alatt szenved. Az elbeszélésekben székely sorsok, menekült életünk, emigráns hányattatásunk küzdelmei elevenednek meg előttünk. Nehéz sors az emigrációban a magyar író élete. Fajtájának ír, az elhagyott hazáról, véreinkről. Testvérem! Szeresd a magyar könyvet s benne édes anyanyelvűnket. A magyar könyv otthonod dísze, hovátar- tozásod mutatója. Áldozz érte. vedd meg szeretettel. A könyv óra vászonkötésben $9.00. 1448 Alameda Ave. Lakewood, Ohio 44107. USA.
