Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1. szám

1988. január Amerikai Magyar Értesítő 18.oldal__________ ként összeomlott.- Detrekőszentmiklós látnivalója az erődített reneszánsz templom. A faluból Éleskó várának romjaihoz mehetünk föl. Hajdan a Révayak és a Czoborok birto­kolták.- Nagylévárd egyike volt a habánok településeinek. Ma is laknak itt utóda­ik. Nagyiévárdon a Habán-udvart érdemes megtekinteni. A Habán-udvar főterén ba­rokk kápolna áll. Maradt egy régi pel­lengér is. Műemlék a Kollonich-Wenck- heim-kastély(1723). A habánok a Rajna mentéről és Svájc felől érkeztek a reformáció évtizedei­ben. Ujrakeresztelő "eretnek" szekta üldözött tagjai voltak, külünüs, erős családi s faluközösségben éltek. Nálunk először 1547-ben tűntek föl. Mikor Ausz­triából tovább űzte a császári kormány, akkor telepedtek le Nyitra, Pozsony, Trencsén megyében s még Erdélybe is ju­tott belőlük. Utódaikat Mária Terézia katolikussá tette, Különösen fémárukat, késeket s pompás, mázas, festett agyag­edényeket készítettek, sárga, zöld, kék díszítéssel. Céhkorsóik a múzeumok igen drága kincsei közé tartoznak. Munkáikat ma is utánozzák. Kitalálták az agyaggal impregnált éghetetlen zsupszalma-tetőt is. Zárt faluközösségben éltek a maguk szokásjogai szerint, a hagyományokhoz való ragaszkodásuk csak ez évszázad e- lején kezdett megszűnni.- Jókut barokk temploma I716-I720 között épült. Néhány parasztházon művé­szi fafaragványok láthatók.- Holies. A tatárjárás előtt már vi- zivár állott itt. Ebben az időben Fe­héregyház volt a neve. Csák Máté I30I- ben itt ismerte el III. Vencelt magyar királyul. Gazdája volt a várnak Luxen- burgi János, majd Bethlen Gábor, továb­bá a Czobor grófi család. Később Mária Terézia nyári kastélynak vásárolta meg, kiépíttette, s 1918-ig királyi birtok is maradt. 1746-ban Lotharingiai Ferenc, Mária Terézia férje majolikagyárat ala­pított itt s a holicsi fajansz ma múzeu­mainknak értékes kincse.-Szakolca ősrégi település a Morva folyó bal parti lapályán. Nagy Lajos emelte szabad királyi várossá. Habán posztógyártók is letelepedtek falai kö­zé, s l660-ban már jeles egyházi iskola székhelye volt. Leghíresebb szülötte II. (Vak) Béla király. Szakolcán élte le élete utolsó éveit Gvadányi József (1725-1806) , a generális-költő, s Sza­kolcán volt csaknem két esztendeig gim­náziumi tanár Juhász Gyula költő, I9II- 1913 között. (Gvadányi hamvai Szakolcá- tól 8 km-re északra, a rohói templom­ban nyugszanak..) Szakolca középkori várának néhány fala máig megmaradt. A város legszebb s egyúttal a Felvidék egyik legrégibb műemléke a XII. századi román stilusu Szent György-körtemplom. Műemlék a gó- t ikus-reneszánsz-barokk stilusj egyeket magán viselő plébániatemplom s a XIV. századi csontház: a XVII. századból származó Szent Erzsébet-kápolna: a gó­tikus indítású ferencrendi templom a kolostorral: a barokk pálos templom (XVIII. század), a kéttornyú jezsuita templom (XVII. század). A tanintézetté alakított jezsuita kollégiummal szemben lakott a jó öreg Gvadányi 1783-1801 kö­zött. (Erkélyes kastélyát renoválták.) Az Erdőháti Muzeum népviseleti, törté­nelmi, művészettörténeti, természetraj­zi s holicsi, valamint habán kerámia gyűjteményét érdemes megtekinteni. Sze­cessziós stilusu épülete megkapó látvány.-Szenice. Két jeles tót iró szülőhe­lye: a V. Pauliny-Tóthé (I826-I877) és Iván Horváthé. Műemléke egy késő barokk kastély (1760) és egy reneszánsz fres­kókkal ékes templom.- Büdöskő fürdő, Szenicétől nyugatra. Kénes, jódos forrásainak száma 14. Eu­rópa legerősebb kénhidrogénes vizével dicsekedhetik, innen a neve is.- Ószombat Szenicétől északra. Ama nevezetes habán falvak egyike, amely ősi szokásait még az 1930-as években is tartotta. Műemlékként őrzik a habán udvart, a habán községházával, a malom­mal és a kápolnával. Itt alakult meg 1845-ben az első földmives hitelszövet­kezet a kontinensen. Műemlék még Ószom­baton egy barokk kastély.- Berencs várának romjai, a 475 méter magas várhegyen festőién emelkedik ki a környékből. A XV. század közepén rabló­lovagok vára volt: A Szentmiklósi Pong- rácok rohanták meg innen időnként a kör­nyéket. A vár börtönében szenvedtek gá­lyarabságuk előtt azok a protestáns lel­készek, akiket, 1674-ben a pozsonyi vésztörvényszék gályára vagy börtönre ítélt. A XVIII. században az Amadék bir­tokolták, de a század végére lassanként rombadölt Berencs vára. A romok mellől szép a kilátás.- Jablánc látnivalója egy hajdani Apponyi-kastély. A falu alatt fogta el 1704-ben Bercsényi Miklós, a környék né­pének segítségével Ricsan labanc gene­rálist .- Jablánctól délnek 5 km-re, az er­dőben találjuk Korlátkő várának romjait. A vár alapitói a Hunt-Pázmánok voltak.- Brezó. A XI-XIII. században székely határőrök ügyeltek itt a gyepűre. Az 1590-ben épült reneszánsz-rokokó Szent­háromság-temploma műemlék.- Jókő vára. A 360 m magas irtáson van a templárius lovagrend egyik védvá- rának - később Balassi Bálint egyik sze­relme, Lossonczy Anna várának - romja.

Next

/
Thumbnails
Contents