Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-06-01 / 6. szám
1988. junius Amerikai Magyar Értesítő 17.oldal Romániában a századfordulóin fel fognak számolni 7,000 községet és vidéki települést. A zseniális gondolat természetesen Ceausescu fejéből pattant ki, aki ezzel az intézkedéssel sokezer hold földet kíván szabaddátenni az állami gazdaságok művelése részére.Az otthonaikat elhagyó parasztok számára az ország nagyvárosai, de^főleg Bukarest körül 8-10 emeletes toronyházakat építenek majd és ezekbe telepítik át az addig földszintes házakhoz szokott falusiakat. Ezzel megszűnik az a gond is, hogy a saját házuk körül, a saját telkükön magángazdálkodást folytassanak és kapitalista módon éljenek. A toronyházakban semmit sem lehet termeszteni és állatot sem lehet nevelni. Mindez - Ceausescu szerint - a kolhozok feladata. A városok peremén letelepített falusiakból városi proletárokat csinálnak és a gyárakba terelik őket munkásnak. Hogy képesek lesznek-e majd megszokni az új életformát és főleg a toronyházakat, az Ceaucescut a legkevésbé sem érdekli'. (Egyébként nemrégiben olvastam egy Szovjetunióból keltezett útleírást s annak szerzője is megemlékezik hasonló élményéről! valahol Oroszország belsejében, a végtelen sztyeppén egyszerre egy ormótlan sokemeletes háztömb ötlött a szemébe, kérdésére kísérője elmondta, hogy ez egy kísérleti épület: több szomszédos falu rossz állapotban lévő házait lebontották és a lakók számára építették ezt a házat. Az emeletek szigorú fontossági sorrend alapján vannak betelepítve: az alsó szinten laknak a vezetők és az adminisztrátorok, a magasabb emeleteken a dolgozók, akik a környék földjeit művelik az állami gazdaság számára és legfölül kapnak helyet az öregek,a nyugdíjasok, akiknek kötelessége bizonyos könnyebb házimunkákat végezni az egész közösség számára. Arról nem szólt a riport, hogy vajon a hajdani parasztok mennyire elégedettek új otthonaikkal, azzal, hogy naponta sok emelet lépcsőt mászhatnak (mert a lift - ha van - általában a Szovjetunióban is rossz) és tetszik-e nekik, hogy nincs háztáji gazdaságuk, ahol csirkét és más jószágot tarthatnak. - Ezek szerint Ceausescu számára az orosz kísérlet adta az ötletet és sietve lemásolta ezt a legsötétebb sztálini korszakba illő emberkínzást. Lehetséges, hogy már a majdan megépülő toronyházak miatt adták ki a rendeletet Romániában, mely szerint minden háziállatot be kell jelenteni, legyen az csirke, disznó vagy egyéb jószág. Az összeíróbiztosok minden portát meglátogatnak és fölveszik az adatokat. Aki egyetlen állatot letagad, súlyos büntetésnek teszi ki magát. Kivégeztek a Szovjetunióban egy gyilkost, aki Belorusszia területén hosszú éveken át harminchárom nőt tett el láb alól. Az ügy 1$ évig húzódott, azért,mert a belügyi szervek a tömeggyilkos utáni nyomozás során számos hibát követtek el. Kiderült, hogy eredményt akarván felmutatni, ártatlan embereket ültettek a vádlottak padjára s közben az igazi tettes tovább garázdálkodott. A szovjet főügyész elrendelte a felelősök megállapítását, akik miatt ártatlanokat hurcoltak meg. A gyilkos egy belorussz szovhoz lakatosa volt, akit halálra ítéltek és kivégeztek. - Az eset szomorú fényt vet a szovjet nyomozóhatóságok munkájára. Az Egyesült Államokban is gyakori, hogy egy gyilkost évekig hajszolnak és nem tudják kézrekeríteni, de itt nincs bejelentési kötelezettség, mindenki oda utazik, ahová akar és könnyű eltűnni a tömegben, míg a Szovjetunióban nincs szabad mozgás, mindenki nyilván van tartva és csak engedéllyel utazhat. Érthetetlen hát, hogyan tudta a belorussz lakatos másfél évtizeden át kijátszani a rendőrséget és ilyen gyilkosságsorozatot hogyan volt képes elleplezni? És még van egy nagy különbség a két rendőrség között: ha az amerikai nyomozók nem találják a gyilkost, nem hurcolnak meg ártatlan embereket. Inkább futni hagynak tíz bűnöst, minthogy egyetlen ártatlant börtönbe csukjanak. "Tiszta Amerika" címmel fut ma egy film Budapesten. Magyar film, a Hunnia filmgyárban forgatták, no meg néhány külső felvételt a helyszínen, New Yorkban. A hazai újságban olvasott kritika alapján képet tudok alkotni a filmrőlt destruktív, disszidálástól elriasztó munka, melyben úgy dominál Amerika minden szennye és rossz oldala, mintha valaki úgy mutatná be Budapestet egy külföldinek, hogy csakis a lerobbant ^Mi. kerületi öreg bérházak gerendákkal aládúcolt udvaraira, a Rákóczi téri kurvapiacra és valamelyik városszéli nyomortelepre vinné el^ városnézésre. Amerika szépségeiről, lehetőségeiről, szabadságáról egyetlen szó sem esik a filmben, melynek témája egyébként az, hogy. egy magyar túrista Yorkban lelép az IBUSz-csoporttól és ,uj életet kezd. Ügyes propagandafilm, de átlátszó, mint az üveg: az Egyesült Államokban aligha fogják bemutatni... Szergej Antonov szovjet író az igazság fontosságáról nyilatkozott a Szovjet- szkaja Kultúra című folyóiratnak és hangsúlyozta, hogy a féligazságok a nyilvánosság hiányának torzszüleményei. Az író példák sorával bizonyította, hogy az élet még most is tele van hazugságokkal. Sok szovjet polgár például még ma is azt hiszi, hogy az ország Sztálinnak tartozik hálával a nagy honvédő háborúban aratott győzelemért. Ez féligazság. Sztálin nélkül is győzött volna a nép, valószinüleg kevesebb véráldozattal.
