Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-06-01 / 6. szám
12.oldal f Amerikai Magyar Értesítő 1988. junius Könnyű László Budai Parménius élete és halála "Az amerikai magyar irodalom történetének" II. angol kiadása ismét felvetette Parménius jelentőségét az amerikai felfedezés és irodalom terén. Tegyük azonban mindjárt hozzá, hogy néhány szakemberen kivül a közönség alig tud valamit életének és müveinek részleteiről. Azonban az is igaz, hogy több mint 400 éves történetről van szó. Parménius (családi nevén Pajzs vagy Paizs) a török megszállta Budán született 1555-60 körül. Akkor még a régi magyar főváros őrizte a Hunyadiak és Jagellók reneszánsz építésének, művészetének, tudományának maradványait. Tehetős magyar nemes család fiát valószinü a legjobb budai tanárok nevelték magánúton. Az is valószinü, hogy a magasabb tudományok (főgimnázium és akadémia) , valamint a latin nyelv elsajátítására vagy a Felvidékre, vagy Erdélybe küldték szülei. (Ebben az időben történhetett, hogy Pajzs nevét, a kor divatja szerint a latin Par- menius-ra változtatta.) Ugyancsak a kor divatja szerint, onnan indulhatott el nyugat-európai vándor (tanulmány) útjára. Nyugatra ment, mert a feltehetően kálvinista Pajzs a protestáns egyetemeken a- karta folytatni tanulmányait. Azt tudjuk róla, hogy 1579-ben be volt jegyezve a német Heidelbergi Egyetem anyakönyvébe: Stephanus Budaeus. Onnan a jelek szerint Párizsba és Paduába rándult ki, ahol olyan előkelő angol diákokkal találkozott, mint a későbbi Sir Henry Unton, aki Angliában pártfogója lett. A számitás szerint 1585-ben érkezhetett Britániába és a kapott tanácsok szerint egyenesen Oxfordba ment az angol egyetemi oktatás tanulmányozására. Mig a múltban valószinü a lelkészképzés érdekelte, Angliában elkapta az I. Erzsé- bet-kori felfedezési láz s főleg profesz- szora, Sir Richard Hakluyt geográfus, térképész, nyelvész és forditó hatására a földrajz tudományokkal és a felfedezésekkel kezdett foglalkozni. Nyelvtudásával és világlát ott ságával magára vonta az angol felfedezések szellemi irányitójának figyelmét, aki a magyar ifjút magához vette. Ott tartózkodása alatt lehet, hogy Parménius segítségére volt Hakluytnak a "Divers voyages" idegen nyelvű forrásai angol fordításában. Oxfordi tanárai, iskolatársai, akikkel Parménius kapcsolatba került: Dr. Laurence Hunfrey egyetemi tanár-igazgató, Wm. Camden (történelmi gyűjtő és földrajztudós), Thomas Savile (személyes barát, akinek "Paean" c. versét adományozta) . De leghatásosabb barátai voltak Sir Edward Unton és fia, Sir Henry Unton (az oxfordi Temple, később Padua diákja) Lehet, hogy az utóbbi ajánlotta Parméni- usnak, hogy Oxforban keresse fel Dr. Humfreyt. 1582-ben Parménius egy ideig az Unton család birtokán lakott, Wadley, Berkshireben. Ott irta dicsérő versét Sir Humphey lovagról, aki akkoriban szer vezte amerikai expedícióját. Gilbertnek megtetszett a tudós költő verse és a felfedezés latin krónikásának szerződtette. Gilbert tervezett felfedezéséről irt verse, a "De Navigationé... Carmen" krónika-részlet 1582-ben jelent meg a londoni Purfoot-nyomdában. Az elején egy Henry Unton-nak szóló ajánlást közölt. G. Brunnen-nek, Untonék patikusának pedig egy dedikált példányt adott, mely manapság is megtekinthető a Huntington Könyvtárban, Kaliforniában. Ugyanezen évben Parméniusnak másik verse is jelent meg a londoni Yaut-nyomdában, melyben európai vándorlását irta le Dávid 104 zsoltárának mintájára. Thomas Savilenek dedikált példánya fennmaradt az angliai Eton College könyvtárában. Az eredeti terv szerint Gilbert Londonból akart indulni flottájával, tisztelegve I. Erzsébet (1533-lo03) királynő előtt. Késedelem és gazdaságosság miatt azonban 1583 junius 1-én indult South- hamptonból. Ezzel elvette bizonyitó értékét Parménius előre megirt "To the Thames" (A Temze folyamhoz) cimü versének, mely a "De Navigationé" elején jelent meg Hakluyt angol fordításában. Tudomásom szerint ez a vers a külföldi magyar sajtóban még ismeretlen. Ezért angolból elkészítettem magyar fordítását: A Thames (Temze) folyamhoz Ó te fodortalan viz, Áldott, békés bájjal, Végzetedet keresed Tengeren dagállyal. Már kezdem dicséreted Alkalmas időben. Megfujom hangos kürtöm Dallamtalan rimben. És mikor visszahozod Hajónk a tengeren, Friss babér fog diszitni Azon az ünnepen. (Angolból fordította Könnyű László) A "Swallow" (Fecske) volt a vezérhajó, melyen Gilbert admirális és Perméni- us is utaztak. Maurice Browne volt a kapitánya, aki csak fegyelmezetlen legénységet tudott összeszedni. A "Delight" (Élvezet) kapitánya Wm. Winter (egy darabig vezérhajós) volt. A "Golden Hind"
