Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-06-01 / 6. szám
árba, és most csodálkoznak, hogy elkapta őket. Itt a tavasz, és az embereknek összenő a tüdejük a bordájukkal, mert nem dolgozhatnak, csak azt bámulják, hogyan esik az eső. Ki fog szántani, ki fog vetni? Maguk? Vagy a megyei meg az országos főnökök, akik ezt az egészet csinálták?" Ó, nem, nekik más gondjuk van- meg kell szavaztatni a párt vezető szerepét. Nem, mintha attól teremne a föld, csak mert nekik az a legfontosabb. De mit kezdenek a vezető szereppel, ha nem lesz búza, nem lesz kenyér? Az Országgyűlés tavaszi előkészitő bizottsági vitában Szabó József képviselő egy javaslatot nyújtott be. Adják vissza a téesz tagoknak azt a földet, amit bevittek a téeszbe, ha tönkrement a téesz, vagy kilépnek a tagok, esetleg nyugdíjba mennek. Nem lehet! Meghaltak már. Akik élnek, öregek. De a javaslat- tevő gondolt erre is. Ha nem kell a föld az öregnek, adják oda az ellenértékét, kártérítést. Vagyis az állam fizessen azért, amit összerabolt. Nem lehet, nincs pénz. Megpróbálták a képviselőt lebeszélni, hogy vonja vissza a javaslatot, de nem lehet. A Parlament elé vitte. Nem szavazták meg ugyan, de nagy vita kerekedett. Nem volt egyhangú kéz- fellendités. Most döntés született a teljesen tönkrement téeszekről. Egyszerű szövetkezetekké kell átalakítani - önkéntességi alapon. Tehát elkerülve azt a módszert, amit az egyik cigándi nyilatkozó, egy volt agitátor mondott a Nők Lapja riporterének: "-Én csináltam^annak idején ezt a téeszt! Igen, én! Én agitáltam. Odaültettem az embereket nagykabátban a kályha mellé, és megmondtam: addig ott fogsz ülni, mig alá nem irod! így volt!" így. Most nem igy lesz. Ci- gándon még tavaly november 2-án megalakult egy ilyen újfajta szövetkezet. Azóta sem indult be. Nincs pénz. Két helyről várnak hitelt, amiből a tönkrement téesz gépeit, szerszámait, vagyontárgyait megvásárolhatnák. Esetleg vetőmagot, az sem árt, elvégre a riport áprilisban készült. A tagok azt a földet viszik magukkal, amit annakidején a téeszbe vittek. (Úgy látszik itt nem haltak még meg) A tagok csak úgy vehetnék vissza a földjeiket, ha erre külön miniszteri engedélyt kapnának. "És jószág, gép, szerszám nélkül úgysem tudnak mit kezdeni vele." - mondja az uj elnök. Egy idős bácsi kiabálta a riportban: "Földem, lovam, szekerem, mind benn van a téeszben; Megvénültem, most mihez fogjak? Megmondom én mi ez. Isten csapása a népre!Úgy bizony!" Úgy ám. Ha a föld nem jár visz- sza, miért járna épp a felszerelés? Sem az ára. 6.oldal 1988. junius A község legszebb épületében, az oszlopos, tornácos, szép arányú kúriában a pártbizottság székel. Bencsik Gábor ott kérdezősködött.- "Nehezen ment a szervezés? (kérdezi, még 19^9-re utalva.)- Elég nehezen. Nem akarták az emberek.- Véleménye szerint okos volt igy összehozni a téeszeket?- Egyáltalán nem. Ezt most már látni." Szép fogalmazás, bizony látni, de késő bánat. Talán a nagyapám-félékre kellett volna hallgatni, nem utólag bánkódni. Persze, igy sokkal több szenvedést lehetett okozni, a kommunistáknak pedig elengethetetlen vonása a szadizmus. így aztán, Bencsik szerint, igy néz ki a falvak kommunizmus alatti történelme: "A nagyvárosokkal nem könnyű kísérletezni. Túl sok embert érint, túl sokba kerül, és ráadásul a városi ember nehezen is irányítható. Annak ideálisabb kísérleti telepe a falu. Osszuk ki a földet! Kollektivizáljunk! Alakítsunk sok kis téeszt! Termeltessünk gumipitypangot! Támogassuk a háztájit! Alakítsunk nagy téeszeket! Termeltessünk kukoricát! Támogassuk a melléküzemágakat! Körzetesit- sük a falvakat! Adóztassuk agyon a melléküzemágakat! Támagassuk a háztájit! - De a falusi embereket nem kérdezték meg, mit szólnak az egészhez!" Minek? Talán ugyanazt mondták volna, amit a nagyapám: "Ezek előbb az embereket gyilkolják, hogy az legyen, amit akarnak, aztán a földet is. Amikor végeznek vele, és nem lesz se fü, se fa, se kenyér elég, meg rendes, akkor aztán majd őket gyilkolja, aki még megmaradt." Az erdők javarészét már kipusztitot- ták, füves parkokat csak elvétve találni, rétet-mezőt is, mert beszántották a gumipitypanghoz. Az idei kenyérgabona sok helyen még nincs a földben, a kenyérre sok a panasz, mert hol nincs, hol rossz minőségű. Elvtársak! Még egy lépés a nagyapám jóslatáig! 1988. április 22-től 24-ig dr. Balogh Sándor, mint meghivott vendég, résztvett az "American Leadership Conference"-en. A konferencia végén, melyen számos US szenátor és képviselő tartott eladást, dr. Baloghot elismerő oklevéllel tüntették ki. # "A MODERN QUANTUMFIZIKA ÉS AZ EMBERI LÉLEK" cimmel a maryland-i Annapolisban nagysikerű előadást tartott dr. Balogh Sándor az AMOSZ országos főtitkára. Az előadás az "Eastern Community College Social Science Association" 1988 évi konferenciáján hangzott el. AMOSZ-jelentés Amerikai Magyar Értesítő
