Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-06-01 / 6. szám

árba, és most csodálkoznak, hogy elkap­ta őket. Itt a tavasz, és az embereknek összenő a tüdejük a bordájukkal, mert nem dolgozhatnak, csak azt bámulják, ho­gyan esik az eső. Ki fog szántani, ki fog vetni? Maguk? Vagy a megyei meg az országos főnökök, akik ezt az egészet csinálták?" Ó, nem, nekik más gondjuk van- meg kell szavaztatni a párt vezető szerepét. Nem, mintha attól teremne a föld, csak mert nekik az a legfontosabb. De mit kezdenek a vezető szereppel, ha nem lesz búza, nem lesz kenyér? Az Országgyűlés tavaszi előkészitő bizottsági vitában Szabó József képvi­selő egy javaslatot nyújtott be. Adják vissza a téesz tagoknak azt a földet, amit bevittek a téeszbe, ha tönkrement a téesz, vagy kilépnek a tagok, esetleg nyugdíjba mennek. Nem lehet! Meghaltak már. Akik élnek, öregek. De a javaslat- tevő gondolt erre is. Ha nem kell a föld az öregnek, adják oda az ellenér­tékét, kártérítést. Vagyis az állam fi­zessen azért, amit összerabolt. Nem le­het, nincs pénz. Megpróbálták a képvise­lőt lebeszélni, hogy vonja vissza a ja­vaslatot, de nem lehet. A Parlament elé vitte. Nem szavazták meg ugyan, de nagy vita kerekedett. Nem volt egyhangú kéz- fellendités. Most döntés született a teljesen tönkrement téeszekről. Egyszerű szövet­kezetekké kell átalakítani - önkéntes­ségi alapon. Tehát elkerülve azt a mód­szert, amit az egyik cigándi nyilatkozó, egy volt agitátor mondott a Nők Lapja riporterének: "-Én csináltam^annak ide­jén ezt a téeszt! Igen, én! Én agitál­tam. Odaültettem az embereket nagyka­bátban a kályha mellé, és megmondtam: addig ott fogsz ülni, mig alá nem irod! így volt!" így. Most nem igy lesz. Ci- gándon még tavaly november 2-án megala­kult egy ilyen újfajta szövetkezet. Az­óta sem indult be. Nincs pénz. Két hely­ről várnak hitelt, amiből a tönkrement téesz gépeit, szerszámait, vagyontárgya­it megvásárolhatnák. Esetleg vetőmagot, az sem árt, elvégre a riport áprilisban készült. A tagok azt a földet viszik ma­gukkal, amit annakidején a téeszbe vit­tek. (Úgy látszik itt nem haltak még meg) A tagok csak úgy vehetnék vissza a föld­jeiket, ha erre külön miniszteri enge­délyt kapnának. "És jószág, gép, szer­szám nélkül úgysem tudnak mit kezdeni vele." - mondja az uj elnök. Egy idős bácsi kiabálta a riportban: "Földem, lo­vam, szekerem, mind benn van a téeszben; Megvénültem, most mihez fogjak? Megmon­dom én mi ez. Isten csapása a népre!Úgy bizony!" Úgy ám. Ha a föld nem jár visz- sza, miért járna épp a felszerelés? Sem az ára. 6.oldal 1988. junius A község legszebb épületében, az osz­lopos, tornácos, szép arányú kúriában a pártbizottság székel. Bencsik Gábor ott kérdezősködött.- "Nehezen ment a szervezés? (kérde­zi, még 19^9-re utalva.)- Elég nehezen. Nem akarták az embe­rek.- Véleménye szerint okos volt igy összehozni a téeszeket?- Egyáltalán nem. Ezt most már látni." Szép fogalmazás, bizony látni, de ké­ső bánat. Talán a nagyapám-félékre kel­lett volna hallgatni, nem utólag bánkód­ni. Persze, igy sokkal több szenvedést lehetett okozni, a kommunistáknak pedig elengethetetlen vonása a szadizmus. így aztán, Bencsik szerint, igy néz ki a falvak kommunizmus alatti történelme: "A nagyvárosokkal nem könnyű kísérletez­ni. Túl sok embert érint, túl sokba ke­rül, és ráadásul a városi ember nehezen is irányítható. Annak ideálisabb kísér­leti telepe a falu. Osszuk ki a földet! Kollektivizáljunk! Alakítsunk sok kis téeszt! Termeltessünk gumipitypangot! Támogassuk a háztájit! Alakítsunk nagy téeszeket! Termeltessünk kukoricát! Tá­mogassuk a melléküzemágakat! Körzetesit- sük a falvakat! Adóztassuk agyon a mel­léküzemágakat! Támagassuk a háztájit! - De a falusi embereket nem kérdezték meg, mit szólnak az egészhez!" Minek? Talán ugyanazt mondták volna, amit a nagyapám: "Ezek előbb az embere­ket gyilkolják, hogy az legyen, amit akarnak, aztán a földet is. Amikor vé­geznek vele, és nem lesz se fü, se fa, se kenyér elég, meg rendes, akkor aztán majd őket gyilkolja, aki még megmaradt." Az erdők javarészét már kipusztitot- ták, füves parkokat csak elvétve talál­ni, rétet-mezőt is, mert beszántották a gumipitypanghoz. Az idei kenyérgabona sok helyen még nincs a földben, a ke­nyérre sok a panasz, mert hol nincs, hol rossz minőségű. Elvtársak! Még egy lépés a nagyapám jóslatáig! 1988. április 22-től 24-ig dr. Balogh Sándor, mint meghivott vendég, résztvett az "American Leadership Conference"-en. A konferencia végén, melyen számos US szenátor és képviselő tartott eladást, dr. Baloghot elismerő oklevéllel tüntet­ték ki. # "A MODERN QUANTUMFIZIKA ÉS AZ EMBERI LÉLEK" cimmel a maryland-i Annapolisban nagysikerű előadást tartott dr. Balogh Sándor az AMOSZ országos főtitkára. Az előadás az "Eastern Community College Social Science Association" 1988 évi konferenciáján hangzott el. AMOSZ-jelentés Amerikai Magyar Értesítő

Next

/
Thumbnails
Contents