Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-05-01 / 5. szám

1988. május Amerikai Magyar Értesítő 23.oldal van. A múzeumot a rózsahegyi születésű Kürti testvérek alapitották.- A Zsófia-kastély a Vág és a Revuca összefolyásánál: gótikus eredetű vizi- vár, amelyet a likavai várurak vendég­látó háznak, ünnepségek színhelyének építtettek. Likava romjai Rózsahegy mellett.- Likava várának romjait a Vág túlsó partján, északnak, a Rózsaheggyel ösz- szeépült Likavka falu fölött, 637 m ma­gasan láthatjuk. Likava 1180 táján már erős királyi vár volt, a völgy védője a gácsországi (lengyel) útvonalon. Az Anjouk a Dánosoknak adományozták, ké- sőbh elfoglalták a husziták, ültek ben­ne Komorowski Péter legényei, volt Cor­vin Jánosé, Zápolyaié, a Thurxóké, II- lésházyaké, Esterházyaké. Fénykorát 1650 körül a Thökölyiek alatt élte. A kuruc háborúk alatt vált teljesen rom­má. A várból igen szép a kilátás.- Kirándulások A város jó kirándulóhely az Alacsony- Tátra és a Liptói-mészkőhavasok világa felé. Közeli kirándulópont: a Kálvária domb, a Cebraf (932 m), a Málinó (1211 m) és a Sidrovó (1102 m).- UTAZÁS ÁRVÁBA Mindegy, hogy Kralovánból indulunk-e vagy Rózsahegyről. Alsókubinnál a két ut találkozik és folytatjuk utunkat az Árva folyó völgyében. Az Árva völgyének éghajlata zord, a domboldalaknak futó szántóföldek művelése nehéz. A hegy­völgy es táj sokáig el volt zárva a kül­világtól. A középkorban a roppant kiter­jedésű Zólyom vármegyéhez tartozott, a- melyből mint önálló várispánságot I267- ben hasították ki. Helyenként feltűnik a népviselet is. A valóban festői szép­ségű tájat egyre inkább megszeretik a turisták.- Oláhdubova falut a XIII. század vé­gén alapították vlach (oláh) juhászok, akik a Balkán felől kerültek föl idáig. A falu közepén hires vendéglő van: a Jánosik-kocsma. A monda szerint itt fog­ták el a hires rablóvezért. (Vlachok te­lepedtek le a Kárpátok morvaországi ol­dalán is. )- Jaszenova községet liptói telepe­sek alapították- a falu hires népi épít­kezéséről és viseletéről. Az itteni ó- don kúriában született Osaplovics Lőrinc (1778-1853) a Csaplovics-könyvtár alapi­tő ja. Ugyancsak Jeszenován született Martin Kukucsin, valódi nevén Bencur Márton orvos, tót regényíró.- Felsőkubin (Visny Kubin) . Itt szü­letett kisnemesi családból Pavel Or- szágh-Hviezdoslav (eredeti neve Országh pál) a tótok nagy költője 1849-ban. Fel­sőkubin műemléke a Kubinyi család három­tornyos, hagymakupolás, XVII. századi kastélya és a XV. században épült, s belsejében is értékes kis templom.- Alsókubin az alsó Árva-völgy köz­pontja. Ez a kis város számos magyar és tót irót, tudóst, politikust adott közéletnek. Itt született Szontágh Dá­niel, Árva megye egyik történetirója, dr. Szontágh Miklós a Magas-Tátra egyik leghíresebb orvosa, fürdőalapitó,stb. A városka látnivalói jobbára a főté­ren vannak. A XVII. századi vármegyehá­za, a reneszánsz-barokk alapokra épült városháza, a neogótikus plébániatemplom. Ugyancsak itt van a Hviezdoslav Muzeum (Országh Pál) és a vele összefüggő Csap­lovics-könyvtár. A jaszenovai születésű Csaplovics Lőrinc 30 évig gyűjtött 35 ezer kötetes könyvtárát 1839-ben Árva vármegyének ajándékozta. A könyvtárban sok értékes könyvritkaság található. A Hont megyei származású Csaplovicsok i- gen müveit nemesi család: tagjai között földrajzi, történelmi iró, bécsi udvari titkár is volt, müveiket latinul, magya­rul, tótul írták.- Árvaváralja egykor várkiszolgáló jobbágyfalu volt. A községben néhány múlt század eleji uradalmi épületet lá­tunk. Kánikulában remek fürdő az Árva tiszta, hideg vize, csak bátorság és "meleg vér" kell hozzá.- Árva vára (Hrod Orava) a község fölötti mészkő sziklacsucson emelkedik. Nemcsak a Felvidéknek, hanem Közép-Euró- pának is egyik legszebb fekvésű, legme­részebben épült vára. Ma is olyannak látjuk, amilyen a XVII. század elején volt. "Castrum Árva" a XIII. század köze­pén már királyi tulajdonban levő határ­vár volt. Zsigmond király a lengyel Sti- bor vajdának zálogosította el, majd Ko­morowski Péter tengyel rablólovag ré­misztgette innen 25 évig a környéket. Mátyás király megvette tőle a várat 8000 ezüst forintért, a várőrséget pe­dig zsoldjába fogadta. Azután politikai

Next

/
Thumbnails
Contents