Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-05-01 / 5. szám

22.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1988. május Magyar tájak Magyar történelem Utazás a Felvidéken- VIII.­ZSOLNÁTÓL RÓZSAHEGYIG Mivel Zsolnától a főút északnak ve­zet tovább, mi az utazásunkat kelet fe­lé folytatjuk a Vág völgyében. Először a Vág legvadabb része, a Kis-Fátra csú­csai között utat törő Sztrecsnói-szoros következik, érintjük a Turóci-medence északi csücskét, majd Kralovány után egy uj, sajátos tájegység kezdődik,, a Liptói-medence.- Sztrecsnó (Sztrecsény) község Zsol­nától 11 km-re fekszik.- Sztrecsnó várának romját a közsé­gen túl, a Vág balpartján találjuk. (A terjedelmes rom autóval is megközelít­hető . ) A vár a XIII. században épült, elein­te a Csákoké volt, majd királyi vámoló­hely, azután a Dersffy nádoré, utána Wesselényi Ferencé lett. Itt vette nőül Wesselényi Ferenc a csalódásában később annyit búslakodó s imátkozó Bosnyák Zsó­fiát. A vár a Thököly-háboruk során szenvedett sokat - (Bosnyák Zsófia mu- mifikált tetemét 1689-ben innen vitték a vágtapolcai templomba) - a későbbi tulajdonosok, a Windischgraetzek pedig a várat végképp sorsára hagyták. A vár­romok mellől pompás a kilátás.- Óvár romja (Starhrad) a jobb par­ton van, gyalogszerrel vagy Varin köz­ségből autóval érhető el. Kisebb Sztrecsnónál, de igen dekorativ. Ha vo­naton utazunk, gyorsan kell az ablakból ide-oda pillantani, hogy mindkét romot szemügyre vehessük, mert vonatunk máris eltűnik az alagutban. Óvár az Árpádok idején kirányi vámo­lóhely volt, majd lÉW.-ben a szentmik- lósi Pongráczok szerezték meg. Később Zápolyai, Thököly, majd Rákóczi is bir­tokosa volt. Végül ez is a kuruc idők­ben dőlt össze.(A várhoz közeli turista­ház jó kiindulópont a Kis-Fátra két Kri- vánja felé.- Ruttka (Vrutky) a Turóc-medence északi csücskén, a Turóc és a Vág ösz- szefolyásánál, 38^ m magasan fekvő, 7000 lakosú város. Közigazgatásilag Turócszentmártönhöz tartozik. Középko­ri eredetű település. Műemlék épülete mindössze egy van; egy kis nemesi kú­ria. (Hlavná ulica 27. sz.)- Szucsány községnél az ut kereszte­zi a folyót. Szucsány ^500 lakosú vá­roska, a XIII. század közepén épült ko­ra gótikus templommal. Szucsány fölött emelkedik, a folyó jobb partján a kis- fátrai Kriván (1671 m).- Nagyturány. Középkori falfestmé­nyekkel ékes gótikus eredetű temploma értékes műemlék. Hires a Suttói viz­esé s. Kerpelény és Suttó között egy tó mellett haladunk el, s ha kedvünk tart­ja már Kralován községtől a hajdani tutajosok kiinduló helyétől megkezdhet­jük árvái barangolásainkat, amelyet Ró­zsahegy kirándulási fejezetében ismer­tetünk. RÓZSAHEGY (Ruzomberok) A Felső-Vág legforgalmasabb, legna­gyobb városa, teraszosan épült 48O-É96 m magasságban, a Vág és a Revuca össze­folyásánál, a Liptói-medence nyugati sarkában. A várost szász telepes bányászok ala­pították a XIII. század folyamán. Főként vasat ezüstöt és ólmot bányásztak. Vá­rossá 1318-ban lett. A várost 1390-ben a likavai várbirtokhoz csatolták. A vá­rost sok elemi csapás pusztította, ezért nem sok műemléke maradt. A város főtere egy magaslaton van.- A Szt. András-plébánia templom. Eredetileg gótikus stílusban épült, a XIV. században többször is átalakítot­ták, de szárnyas oltára megmaradt. A templom mellvédjéről szép kilátás nyi- lik a Fátrára és az Alacsont-Tátrára.- A városház kerektornyos, eklekti­kus épület e század elejéről.- A piaristák egykori tmploma és ko­lostora, a XIX. század elején épült em­pire stílusban. A Liptói Muzeum. Régészeti, történel­mi, bányászati és néprajzi gyűjteménye

Next

/
Thumbnails
Contents