Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-05-01 / 5. szám

12.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1988. május PITTSBURGH MAGYARSÁGA ÜNNEPELT Az idén március 19-én délután, régi helyi hagyomány szerint az emlékünnepség előtt ült össze a Pittsburghi Magyar Egy­házak és Egyesületek Nagybizottsága. A közgyűlést Nt. Novák Miklós elnök imával nyitotta meg, majd a vezetőség tagjai be­számoltak az elmúlt év munkájáról. Kovács István titkár pedig az 1988-89-es tervek­ről. A vezetőség lemondása után, megvá­lasztották az uj tisztségviselőket, mely­nek eredményeként ismét Nt. Novák Miklós lett az elnök, alelnök: Béréi József, titkár: Kovács István, pénztáros: Simon Árpád, mig az ellenőrök; Körösmezey Sán­dor és Kubus Lajos. Az újonnan megválasztott vezetőség 100 dollárt szavazott meg az AMOSZ washingto­ni irodájának fenntartására. Ezután következett az ünnepség, melyre lényegesen többen jöttek össze, mint más­kor. Az elnöki megnyitó után az amerikai és a magyar himnuszokat énekelte el a kö­zönség Stipkovics Ilona vezetésével. Ft. Bolváry Pál megnyitó imája után Csernyi Mihály nagy átéléssel szavalta el Petőfi: Nemzeti dal c. költeményét. Ezután Stip- kovits Ilona két gyönyörű magyar népdalt és hazafias dalokat énekelt a tőle meg­szokott magas színvonalon, dr. Vietorisz Józsefné kitűnő zongorakiséretével. Is­mét egy Petőfi vers következett. A tehet­séges Dohanics évike adta elő, aki csak nemrég érkezett az USA-ba szüleivel, de már nem először aratott nagy sikert a ma­gyar ünnepségeken. Az ünnepi beszédet nagy várakozás e- lőzte meg, mert az idén Stolmár G. Ilona mondta. Arról beszélt, amelyik nép nem becsüli meg a múltját, az nem érdemli meg a jövendőjét. Párhuzamokat vont: az 18A8-A-9-es Szabadságharcot éppúgy a kele­ti horda tiporta szét, mint ahogyan 19^5- ben ugyanaz a horda gázolt végig a magyar földön, és ahogyan 1956-ban is eltiporta a már kivivott szabadságot. Beszélt még mindig csak papiron létező sajtószabadság­ról, mely nélkül semmiféle szabadság nem létezik, hiszen a sajtószabadság az IGAZ SZÓ szabadsága, a gondolat, a tudás sza­badsága. Mivel 1988-ban újra az 18Í4-8-as vihar szele érződik, az emigrációnak is sok a feladata, de az otthoniaknak sokkal nehezebb a helyzete. Súlyos nyomor minden­féle garancia nélküli eredményért, jövő­ért . Befejezésül egy csodálatos idézet kö­vetkezett Galgóczi Erzsébettől, mely jel­lemző az egész ünnepi beszéd hangulatára és mindenki megérezte belőle azt a szen­vedélyes magyarságszeretetet, melyet Stolmár G. Ilona érez. "Biztosítéka nincs tehát a jövőnknek? Maradjunk ebben a reménytelen gondolat­ban? Ne maradjunk mert van garancia: a NÉP. Ez a nép, amit úgy hivnak, hogy ma­gyar. Ez a nép ezer éven át, rokonok, testvérek, pártfogók nélkül megállta he­lyét ezen nem-szerencsés, 'huzatos' Duna- völgyében, háborúk, nagyhatalmak 'átjáró­házában' , sok-sok rosszal politizáló or- szágvezetői/vesztői alatt. Ez a nép - melyből én is vétettem - életre való, életképes, tehetséges, szorgalmas, lele­ményes. Ez a nép mocsárba bujt a tatár elől, erdőkbe menekült a török elől, ez a nép elásta a lisztet, a zsirt a cukrot, hogy a háború alatt ne rabolják el a min­denféle nemzetbeli rekvirálók, ez a nép a Rákosi-beszolgáltatás - a 'padláslesöp- rések' - idején kévénként lopta haza a búzát a saját földjéről, és éjjel kézzel csépelte ki, mint jobbágy korában, hogy gyermekei éhes száját betömhesse. Ez a nép olyan, mint egy remekmű; eldobhatják az elejét, meghamisíthatják a végét, ki­húzhatnak belőle száz 'kényes' mondatot - hacsak az egész könyvet nem égetik, ha­csak az egész népet rács mögé nem dugják, nem tudják 'kiherélni', életképtelenné tenni. Ok a garancia. S ez nekem elég..." Nekünk viszont legyen garancia, hogy Kossuthék, Petőfiék után 1^0 évvel ilyen hittel élő és alkotó magyarjaink vannak- mondta Stolmár Ilona - mert: Bizony magyarnak lenni nagyon nehéz, De magyarnak lenni és maradni: SZENT'. A közönség viharos tapssal köszönte meg a beszédet és állva, percekig ünne­pelte a szónokot. Mindenkit büszkeség töltött el, és úgy érezte, nagy ajándékot kapott Istentől, hogy magyarnak születhe­tett . A műsor befejezéseként a Szent Anna templom énekkara szabadságharcaink dalai­ból adott elő egy csokorravalót Stolmár G. Ilona vezetésével. Nagy sikert aratott a szép hangú kórus és az újszerű szin- folt. Befejezésül Nt. Novák Miklós a zá­róima előtt megköszönte a szereplők rész­vételét és meghatódottan mondott köszö­netét a szónoknak az ünnepi beszédért. "Nem vesszük magától értetődőnek, hogy valaki ilyen felkészültséggel, ennyi mun­ka befektetésével tisztelt meg bennünket."- mondta. Végezetül a kórus a közönséggel együtt, Kara Mihály gyönyörű szóló veze­tésével elénekelte a Magyar Hiszekegyet. A műsor után az asszonyok finom süte­ményekkel és kávéval kinálták a vendége­ket, akik még nagyon sokáig együtt marad­tak. Ekkor került sor a Pennsylvaniai Ma­gyar Szövetség évi közgyűlésére, melyet ft. Bolváry Pál elnök nyitott meg, majd rövid beszámolót tartott. Elmondta, hogy 1987-ben Könnyű Ernő képviselő "hearing"- jén több, mint 150-en vettek részt, meg­

Next

/
Thumbnails
Contents