Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-04-01 / 4. szám
l6.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1987. április miután a XIX. század második felében elköltözött Nagyszebenbe, a városka elvesztette jelentőségét. Itt Írták a "Beret- halmi krónikát", amely sok érdekes adatot őrzött meg a környék történetéből.- A berethalmi templomerődöt a XIV- XV. században építették s később háromszor falövezettel vették körül. Falrendszerének hét bástyája van. Egy hegy tetején áll, messziről látható. Szép szárnyasoltárát 1524-ben készítették.- Baráthely községben szintén egy e- rődtemplomot találunk. Fontos régészeti lelőhely, több korszak, igy a népvándorlás korából is sok lelet került elő itt. Baráthely után rövidesen Medgyes következik. MEDGYES Medgyes 301 m magasan fekvő megyei jogú város, régi ipari és kereskedelmi központ. Hajdan a medgyesi szász szék központja volt. A város környéke a trákoknak majd a rómaiaknak volt telepe, azután Medgyes nembeli kézdi székelyeké. Ezek később az Aranyos mellé távoztak, s 1267 körül szász telepesek foglalták el helyüket, ott kiváltságot kaptak. Medgyest 1495- ben már városként tartják számon. A XIV. század óta a szász autonom szervezet e- gyik székének központja. 1534-ben itt ölték meg Alloisio Gritti velencei kalandort, s 1576-ban itt fogadta Báthory István fejedelem a királlyá választásának hírével érkező lengyel követeket.Az erdélyi rendek Báthori Zsigmondot (1588) és Bocskai Istvánt (I605) szintén Med- gyesen választották fejedelemmé. Egyháztörténeti szempontból is jelentős hely. 1545. május 17-én a szászok itt csatlakoztak hivatalosan az ágastai hitvalláshoz. LÁTNIVALÓK; A falakkal körülvett történelmi városmag nem nagy terület. A falrendszer eredetileg 1490 és 1534 között épült, még Mátyás király rendeletére. A Rákóczi- szabadságharc idején Pekri Lőrinc lerontotta falait, a mostani téglafal tehát ezután épült. 1736-ban még 3 nagy kapuja, 4 kis kapuja és 19 toronybástyája volt a falrendszernek. A XX. század elején a falak és a tornyok jó részét lerombolták. A történelmi városrész központjának a házai XVI-XVII századi reneszánsz épületek, amelyek az 1705. évi kuruc ostrom utáni átépítés során barokk, klasszicista és empire külsőt kaptak. 457. A Schuller-ház 458. A Rosenauer-ház 459. A Schuster-ház 460. A volt piarista iskola 461. Az evangélikus tomplomor »cl A. Evangélikus templom B. Harangtorony C. A régi iskola D. A Kötélgyártó-torony E. Stefan Ludwig Roth szülőháza F. Mária-toronv G. Papiak H. Káplánok háza ti. Fedett lépcső K. Régi városháza L. Szabó-torony 462. A Hann-hi 463. A Steingasserturm 464. A ferencrendi templom és kolostor 465. A Késesok bástyája 466. A Bognár-torony 467. A volt görögkatolikus templom 468. A Kovács-torony 469. A Szűcs-bástya 470. A Forkeseh- kaputorony 471. A volt huHzárlaktanya 472. A Fogy ver múzeum- A' Schuler-ház 1588-ban Hannes Schuller polgármesteré volt. Báthori Zsigmond fejedelem is lakott benne egyik országgyülé s alkalmával.- A Rosenauer-ház 1621-ben épült, reneszánsz stílusban, de 1793-ban erősen átalakították. Ma barokk külsejű. A XIX,
