Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1987-04-01 / 4. szám

1987. április Amerikai Magyar Értesítő 5.oldal de nagyon élvezem majd a gyönyörű kilá­tást a Halászbástyáról!...Elvégre senki sem alkalmazhat kettős mértéket: ami e- gyeseknek szabad, az szabad másoknak is! Én csak egyet nem értek. Pár hónappal ezelőtt - még a "Nem tudok felejteni!" cikk előtt - olvastam Wass Alberttól egy levelet itt az Értesítőben.(I986,febr.) A levél Dömötör Tibor öncsinálta refor­mátus püspöknek szólt, aki tudvalévőleg összeszürte a levet olyan összeköttetés- épitő visi-vasi emigránsokkal, mint az előbb emlitett Haraszti orvos, Kazella és mások, elsősorban azzal a céllal,hogy a hazaiak kezére játszák szétbomlasszák az Amerikai Magyar Szövetséget. Wass Al­bert akkor ezeket irta levelében Dömö­törnek: "Felháborodva értesültem arról, hogy nevem szerepel azoknak a szerencsét­len, félrevezetett magyaroknak a listá­ján, akiknek ez a minden hájjal megkent semmirevaló, nemzetünk gyilkosait kiszol­gáló (orvos) rá tudott venni arra, hogy megkíséreljék az Amerikai Magyar Szövet­ség felrobbantását, a megszokott kommu­nista recept szerint." Wass Albert a to­vábbiakban követeli, hogy nevét vegyék le a hazadolgozók listájáról majd igy fejezi be levelét: "Fohászkodj imádban az Úrhoz, hogy világosítsa meg elmédet, hogy mentődj meg népeink gyilkosainak be­folyása alól, kik arra kivánják palásto­dat felhasználni, hogy alatta megbújva megsemmisítsék a magyar nemzeti ellenál­lás egyik utolsó erődjét és azt a maguk céljainak szolgálatába állitsák." * Igen, mi is azt kérjük az Úrtól ma, április 4. ^évfordulóján: világosítsa meg azok elméjét, akik népünk gyilkosainak befolyása alá kerülnek és hagyják, hogy palástjukat - vagy reverendájukat - egye­sek arra használják, hogy alatta megbúj­va bomlasszák az emigrációt, illetve azt - a lenini hasznos idióták révén - a ma­guk céljainak szolgálatába állitsák... A megszokott kommunista recept szerint... A fentebb emlitett Pesti Péter azt irta múlt ősszel, amikor a Magyar Élet­ért Mozgalom emigrációt szapuló nyilat­kozata napvilágot látott: "Az éremakció­val egyesek Kádárék kezére játszanak.Va­ló szinüleg akaratlanul, szándékuk ellené­re, de ezért kell őket előre figyelmez­tetni. Amig van visszaút. Magyar szemmel mi úgy látjuk és szeretnék, ha a körle­vél Íróinak is megjönne a látása. Nem vonjuk kétségbe jóhiszeműségüket, még kevésbé igaz magyarságukat, s épp ezért időben próbáljuk megóvni őket egy súlyos . csalódástól. Attól, hogy a rendszer hasz­nálja őket, Mint afféle hasznos idiótá­kat ." Hát ez támadás, ez vádaskodás? Aki ezt annak hallja, annak olvassa, az sü­ket es vak. Azzal nincs ertelme vitatkoz ni. Ehelyett előveszem a legnagyobb ma­gyar iró, Márai Sándor Naplóját és elol­vasom, mit tart ő erről a kérdésről?Ime: "A hazautazó turista nem gondol arra, hogy amikor vízumot kér és fogad el egy csatlós ország külképviseletétől, de ju­re elismer egy rendszert... A kommunisták a szájuk elé tartják tenyerüket és a mar. kukba röhögnek, amikor bratyizó külföldi társutasok fújják a dialógus, a hídépí­tések és más hastáncos koreográfiái mu­tatványok kisérő zenéjét...Ezek a kész­séges turisták nem mindig társutasok. Ők azok, akiket Lenin igy nevezett: Ezek a hasznos hülyék..." - Én inkább Máraival értek egyet, nem a lenini hasznos idió­tákkal . . . TÜNTETÉS BUDAPESTEN MÁRCIUS IDUSÁN Az amerikai rádiók és TV-k már 15-én este hirt adtak a budapesti események­ről, majd másnap az újságok is foglal­koztak a felvonulással. Érdekes a Washington Post március 16- i cikke. A cikkből megtudjuk, hogy - mint tavaly és az előző években annyi­szor - idén is spontán tüntetés volt a fővárosban és mintegy kétezer fiatal zárt rendben vonult végig a belváros ut­cáin, hogy a demokráciát, a gyülekezési- és a sajtószabadságot éltesse. "Rabok tovább nem leszünk!" - harsogták a tün­tetők Petőfi Sándor verssorát idézve és a fiatalok kórusát visszhangozták a pes­ti házfalak. A tömeg - mint a Post tudósítója ír­ja - a Petőfi szobornál gyülekezett dél­tájban és innét vonult a parlament felé, mintegy megismételve ugyanazt az útvona­lat, melyen 1956. október 23-án mentek végig az egyetemi fiatalok és tünteté­sükkel kezdődött a forradalom. A rend­őrök nem avatkoztak be, csupán távolról figyelték a felvonulókat és fényképez­ték, filmezték őket. Csak a parlament előtt sorakozott föl a motoros rendőr­ség, hogy távoltartsa a tömeget az épü­lettől. Erre a tüntetők a közeli Bat­thyány örökmécseshez vonultak, ahol Gadó György "disszidens" iró beszédet tar­tott. Párhuzamot vont az 1848-as forra­dalom után kivégzett Batthyány Lajos ma­gyar miniszterelnök és az 1956-os forra­dalom után mártírhalált halt Nagy Imre sorsa között. A Post tudósítása szerint .Gadó ezt mondta: "Reméljük, hogy eljön még az idő, amikor majd Nagy Imre örök­mécsese előtt állhatunk", aztán éltette a demokráciát és a szabadságot, amit a tömeg nagy lelkesedéssel fogadott. U- gyancsak megéljenezték az emberek Pákh Tibort, aki a szovjet csapatok vissza­vonását követelte Magyarországról - olvassuk a Washington Post cikkében.

Next

/
Thumbnails
Contents