Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1987-03-01 / 3. szám

szakában azonban ez nem biztos, hogy a poli­tika számára kedvező fejleményekkel jár majd együtt. Nem lesz könnyű összeegyeztetni az írókkal szemben hozott intézkedéseket a re formista frazeológiával, azzal a sokat hangoz­tatott érvvel, hogy Magyarországon a demok­18. oldal ...A szolidaritásnak sajátos konkrét feladata hárul ránk, magyarokra. A történel­mi változások miatt a magyarság eg y h a r - m a d a határainkon kívül él, ahol saját or­szágukban kisebbségben vannak. A területi elkülönülés ellenére összefűz bennünket a kö­zös nyelv, a közös történelmi múlt, a közös erkölcsi és karakterben adottság. A kisebbségi sors nem könnyű: úgy kell saját országaik hűséges állampolgárainak len­niük, hogy ugyanakkor magyarságu­kat is hűségesen megőrizzék. Ha ezt a ki­sebbségi sorsban elveszítik, gyökértelenné vál­nak; ha viszont megőrzik, akkor saját nem­zeti értékeikkel is gazdagítják azt az orszá­got, amelyben élnek. Sok és eredményes kezdeményezés tör­tént már, hogy a kisebbségben élő magyarok őrizhessék nemzeti azonosságukat. Ide tarto­zik többek közt, hogy tarthassák kapcsola­/ rácia kiszélesítése folyik. Hogy kinek használ az ellentétek élezése, írók szembeállítása egy­mással, új feszültségek kialakítása — koránt­sem egyértelmű, és ennek feltehetően a poli­tika döntéshozói is tudatában vannak. Amerikai Magyar Értesítő' tukat hazánkkal, nemzeti történelmünkkel és kultúránkkal, a magyar irodalom termékeit megkaphassák, beleértve a magyar nyelvű Szentírást, a vallásos könyveket is. Mindez a szolidaritás szellemében magyar voltuk megtartását és erősítését szolgálja. Hazánkban is élnek más nemzetiségű pol­gárok. Az egyetemes szolidaritás megkívánja, hogy tiszteletben tartsuk nemzeti adottsá­gaikat, sajátosságaikat, és ez a jogos igényük megfelelően teljesül is. Amikor ugyanezt szeretnénk megvalósulva látni a kisebbségben élő magyarok számára is, fájdalommal kell látnunk, hogy Romániában élő magyar testvéreink a szolidaritáson alapuló emberi jogokat nem kapják meg teljes mérték­ben. Nemcsak azért fáj, mert magyar testvé­reinkről van szó, hanem azért is, mert a nem­zetiségi adottságokon alapuló hátrányos meg­különböztetés éppen egy baráti országban gyengíti a belső egyetértést, gátolja a fejlő­dést, különböző feszültségeket teremt. Van­nak, akik ezt a tényt felhasználják politikai feszültség teremtésére, amelytől teljes mér­tékben elzárkózunk, mert a jószomszédi viszonyt szeretnők ebben is fenntartani. Az a tiszta szándék és reménység vezérel, hogy magyar testvéreink helyzete javulni fog és ezzel együtt a szolidaritás jegyében erősödik köztünk a barátság, a fejlődés és az egyete­mes béke szolgálata .. A MAGYAR KATOLIKUS PÜSPÖKI KAR /A protestáns egyházak vezetőinek nyilatkozatát, előző számunkban, Stir­ling György már ismertet- te./ _______________________ P RADNAI TIBOR KITÜNTETÉSE Dr. Hans Hermann Groer, új bécsi érsek P. Dr. Radnai Tibor kapucinust a legmagasabb érsek­ség kitüntetésben részesítette. Méltányolva a magyar pásztoré dóban kifejtett tevékenységét érsekségi tanácsosnak (erzbi­schöflicher Konsistorialrat) nevezte ki. A ki­nevezéséről szóló okiratot karácsony előtt nyújtották át neki. P. Radnai 1959-től 1986. májusáig volt katolikus magyar lelkész Bécs- ben és vezette az 1961-ben hivatalosan is élet­re hívott lelkészhivatalt. P. Radnai egyben tag­ja az 1979-ben létrejött magyar nemzetiségi tanácsnak, s megalakulása óta (1980. február 9.) elnöke az Ausztriai Magyar Egyesületekés Szervezetek Központi Szövetségének. 1987. március ERDÉLYI HÍR Román utcanevek Marosvásárhelyen. Mint már jelentettük, november második hetében Marosvásárhelyen (Tirgu Mure$) meg­kezdődött a még létező magyar, vagy magyar vonatkozású utcanevek románosítása. Erre az intézkedésre az 1986. szeptember 29-én kibo­csátott. 14. számú megyei szintű határozat értelmében került sor, mely a minisztertanács 386/1977. dekrétumára hivatkozik. A megváltoztatott utcanevek pontosított listája a következő: Az utca neve (az utca új neve): Vörösmarty — Marajti Táncsics — Plevna Kistemplom tér — Memorandului Téka — Pades Kriza János — Bobifna Kossuth — Calarajilor Holtmaros — Solidarität Ady Endre — Rovinari Ritus — Morest i Ötös — Duzifor Figyelemre méltó továbbá, hogy Maros vásárhelyen a Dózsa Györgyről és Kinizsi Pál ról elnevezett utcákat már régebben Gheorghe Doja és Paul Chinezu utcaként szerepeltetik. Itt jegyezzük meg, hogy az említett utcák lakóit a rendőrség felszólította, hogy záros ha táridőn belül és 300 lej illeték lefizetése mel lett ki kell cseréltessék személyi azonossági irataikat. /Bécsi Napló/ A KISEBBSÉGI KÉRDÉS EGYHÁZI NYILVÁNOSSÁGOT KAPOTT A maga nemében rendkívüli eseménynek számít a magyarországi hívők kezdeményezése: 1343 aláíró kérést juttatott el a magyarországi egyházak vezetőihez azzal a kívánsággal, hogy adjanak nyilvánosságot a romániai magyar kisebbség rosszabbodó helyzetének. A Reformátusok Lapja 1986 december 21 -28-i számában tette közzé a protestáns egyházak állásfoglalását. A katolikus egyház az újévi Béke Világnapját használta fel a véleménynyilvání­tásra. A nyilatkozat az Új Ember 1987. január 4-i számában olvasható. Nyílt levél a magyarországi keresztény egyhá­zak püspökeihez és más vezetőihez. Alulírott egyháztagok bizalommal kérjük Önöket, hogy 1986 Karácsonyán minden hazai templomban felolvasandó közös pász­torlevélben forduljanak híveikhez, amelyben- kifejezik egyházaink mélységes együttérzé­sét a romániai magyarokkal, akiknek ki­sebbségi emberi jogaiktól való megfosztása immár tragikus helyzetet idéz elő;- felkérik egyházközségeinket a szeretet ün­nepén való könyörgésekre, hogy súlyosan megpróbált embertársaink helyzete az igazságosság és megbékélés szellemében jobbra forduljon:- felhívják egyházainkat, hogy állítsanak fel diakóniai perselyt, s a hívek adományait legjobb belátásuk szerint fordítsák szük­séget szenvedő testvéreink megsegítésére:- óvjanak attól, hogy az egyre növekvő szenvedések láttán gyűlölet verjen fészket szivünkben, ellenkezőleg bátorítsanak min­denkit arra. hogy kövesse Jézus Urunk útmutatását: „a rosszat jóval győzd meg", bízva a román nép nagy többségének meg­értésre kész jóakaratában: fejezzék ki egy ház tagjaink bizalmát a Ma­* gyár Népköztársaság kormányának minden olyan tevékenysége iránt, atnely- lyel egyrészt példamutatóan rendezni igyekszik a magyarországi nemzetiségek helyzetét, másrészt amellyel kormányközi és egyéb nemzetközi kapcsolatokban igyek­szik minden tőle telhetőt megtenni a romá­niai magyarság javára. Egyúttal kérjük Önöket, hogy e pásztorle­vél kibocsátásával egyidejűleg kezdeményezze­nek egyházközi tárgyalásokat a romániai ma­gyarok kisebbségi emberi jogainak problémái­ról a román ortodox egyházzal a megbékélés szellemében, valamint mindazokkal a nem­zetközi egyházi központokkal, ahonnan bár­minemű segítség remélhető testvéreink egyre nehezebben elviselhető helyzetében. E kérésünk előterjesztésekor fájdalmasan gondolunk vissza arra. hogy több százezer magyar zsidó embertársunk halálba hurcolá- sának idején sajnálatosan elmaradt a hazai keresztény egyházak vezetőinek közös tilta­kozó fxisztoríevele. E hiány mai napig is ter­heli keresztény lelkiismeretünket. K ö Z Ö S pásztorlevelukre várva, biza­lommal kéri Önöket Budapest. 1986 októberében név. felekezet, lakcím, foglalkozás * A MAGYAR KATOLIKUS PÜSPÖKI KAR NYILATKOZATA

Next

/
Thumbnails
Contents