Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-03-01 / 3. szám
1987. március Amerikai Magyar Értesítő 13.oldal zelés, korház ebben a körzetben. Műtét is lehet, 6-8 hónap múlva. A körzeti orvos ki is jön a beteghez a lakásra. (Ejha, ezt Kanadában sem bánnám! ) De most jön a de! Az asszonykát megnézte egy klinikai sebész (ötezer forint a zsebbe neki! ) és a műtétet két hét múlva, benn a városi klinikán akarja megcsinálni, ami legalább még 10-15 ezret elvisz. Azt hiszem nem jól hallok! (Meg kell egy orvos barátomat kérdezni, hogy: "Mond öregem, te a páciensedtől pénzt fogadsz el?Hisz a biztositó kifizeti, vagy az állam a fizetésed." Hű, ez nehéz dolog, de mint később kiderült, ez egy bevett szokás, hogy mellékesen adnak az orvosoknak.Minél jobb az orvos, annál többet "szánunk a doktor ürnak".) Azután újra a munkára, munkásokra terelődik a szó. Hogy hányán vannak, kiknek még ilyen otthonuk sincs, mennyit ismer, akik a környéken "ágyrajárók" - igen, még mindig van ilyen, mert sokan vidékről járnak fel dolgozni és csak hétvégeken mennek haza. Hány ember házasodik albérletre és válik el albérleti élete miatt. Itt nem csillan elő a pesti humor, itt nincs viccelés. Itt gondok vannak, amik a napi életüket foglalkoztatják. De tetszik mégis valami. Az,hogy itt van akarat, nem a borban keresik a kiutat, hanem terveznek, készülnek ennél jobbra is. Óh, Istenkém, sikerüljön nekik... Bécsi Olvasónk Írja; Megkaptam az első és a második számot. Olvasgatom őket. Meggyerte a tetszésem. A cikkek érdekesek, jók és elgondolkoztatok. A "Viszonylagosságok országa" - különösen. Majdnem azt tehette volna az írója, hogy ő is pontokba foglalja mindazt, amit leirt. Bizonyára felülmúlná a levélíró által "dicsért" hazai jódolgokat. Azóta - amióta találkoztunk - megtörténtek az 56-os megemlékezések. Folytatódtak az erdélyi menekültekre figyeléssel. Nov.30-án volt egy vasárnapjuk, azzal az alapgondolattal, szerepeljenek a magyar misén eredeti, erdélyi vallásos énekekkel. Itt lett világossá valami: Ezek az emberek is már az agyonmosott kommunista világban nőttek fel. Nem ismerik a vallási jellegű énekek javarészét. Bár igaz, hogy vallásosságuk élőbb, elevenebb, mint az anyaországi magyaroké, mégis lemérhető a pusztitás ezen a téren. Végül is az általánosan ismert énekek maradtak. Mintegy 250-260 ember jött össze. Szeretnénk őket jobban összefogni! Valami érdekszövetség-félébe tömöríteni. Majd meglátjuk. SzÍvből kivánok szép munkát ez esztendőben is. Áldás és annak nyomán eredmény legyen fáradazásaitok koronája. A SZABAD MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK SZÖVETSÉGE felhívása március 15, a magyar sajtó napja alkalmából Százharminckilenc esztendővel ezelőtt kelt föl a magyar nép elnyomói ellen, hogy kivívja a szabadságot. A forradalom szellemi vezetőinek - Petőfinek a társainak - első lépése volt a sajtó, az írott, nyomtatott betű szabadságának visszaszerzése, mert ők jól tudták: ez az összes szabadságjogok legfontosabbika s nélküle nem valósulhatna meg a nemzet függetlensége. 18É8-ban a cenzúra eltörlésével Ó3 a sajtószabadság deklarálásával kezdődött a nemzeti újjászületés. A forradalom első meghatározó eseménye az a pillanat volt, amikor a Piraxból érkező ifjak a nép nevében lefoglalták a Länderer és Heckenast nyomda egyik gépét s azon kinyomatták a szabad magyar sajtó első termékeit: a Tizenkét Pontot és a Nemzeti Dalt. Ekkor született meg Magyarországon a sajtószabadság. S ezért mi, a szabad magyar sajtó munkásai e napon ünnepeljük a Magyar Sajtó Napját. Ennél méltóbb alkalom nem kínálkozik erre: azt jelezzük vele, hogy ma is magunkénak valljuk Negyvennyolc szabadságeszményeit és így teszünk hitet a csorbítatlan sajtószabadság, a szabad véleménynyilvánítás joga mellett. Hazánkban ma nincs szabad sajtó, nem léteznek a hatalomtól független újságok. A rendszer ellenőrzése alatt tartja a nyomdákat és a papirelosztást, az írói szabadságot pedig adminisztratív eszközökkel korlátozza. Az újságírók, a szerkesztők állami alkalmazottak, akiknek tekintettel kell lenniök a párt állította korlátokra. Aki ezeket megsérti, nem publikálhat. Szilenciumra ítélték Csurka Istvánt és betiltották a Tiszatájt. De az írók fellázadtak az állam ellenőrző gyámkodása ellen és az írószövetség legutóbbi közgyűlésén olyan új vezetőséget választottak, melynek összetétele nyílt kihívást jelent a párt politikájával szemben. Ezzel az írók kimutatták nemzeti érzésükét és bátorságuk tiszteletet érdemel. És most hajtjuk meg fejünket azok előtt a fiatalok előtt Í3, akik ma egy éve spontán tüntetést szerveztek a Petőfi szobor előtt, hogy onnét a Batthyány örökmécseshez, majd a Bem szoborhoz vonuljanak. Tudjuk, mi volt a hatalom válasza: a Dunánál gumibotos rendőrök törtek a védtelen tömegre és kíméletlen brutalitással oszlatták föl a békés márciusi tüntetést. A Szabad Magyar Újságírók Szövetsége kilenc év előtti megalakulása óta esztendőről esztendőre kötelességének tartja, hogy 18É8 márciusára emlékezve ráirányítsa a figyelmet a hazai szabadságkísérletekre s az emigrációs sajtó munkájára. Ugyanakkor meghirdeti a Magyar Sajtó Napját. És követeli, hogy szülőhazánkban állítsák vissza a sajtó és a hírközlés szabadságát! 1987. március idusán. . - , . M ^ . A Szabad Magyar Újságírók Szövetsége neveben: Szabadkai Sándor Stirling György főtitkár elnök- Ismeretlen tettesek feltörték a Batthyányi-mauzóleumot - jelenti az MTI. Először a kripta jobboldalán álló két koporsót "vizsgálták" át. Ezek közül az egyik Batthyányi Lajos az első magyar miniszterelnök maradványait őrzi. A koporsó fedelének vastag üvegét, a vandálok szétzúzták, s az üvegcserepek ráestek az amúgy is rossz állapotban levő koporsóra, A legjobban Batthyányi Lajosné, Zichy Antonia koporsóját dúlták fel,ahol valószínűleg ékszereket kerestek. A rendőrség széleskörű nyomozást indított a tettesek kézrekeritésére. /Kanadai Magyarság/- Marosvásárhelyi utcák átkeresztelése: November második hetében Marosvásárhelyen megkezdődött a még létező magyar, vagy magyar vonatkozású utcanevek románositása. A megváltoztatott utcanevek a következők: Vörösmarty - Marasti, Táncsics - Plevna, Kistemplomtér - Memorandului, Téka - Pades, Kriza János - Bobilna, Kossuth - Calarasilor, Holtmaros - So- lidaritatii, Ady Endre - Rovinari, Ritus - Moresti, Ötös - Duzilor. A Dózsa Györgyről és Kinizsi Pálról elnevezett utcákat már régebben Gheor- ghe Doja és Paul Chinezu utcaként szerepeltetik. Az említett utcák lakóit a rendőrség felszólította, hogy záros határidőn belül, 300 lej illeték lefizetése mellett ki kell cseréltessék személyi azonossági irataikat. /Bécsi Napló/
