Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-12-01 / 12. szám
r 1987. december Amerikai Magyar Értesítő 15.oldal do kőasztalnak a török időkben egyre fokozódott stratégiai fontossága. I. Ferdinand 1560-156l-ben olasz várépítőkkel alakíttatta át - ekkor Bécs elővárosa volt -j 1635-16^9 között - némi megszakításokkal - a délnyugati kaputoronyban ő- rizték a magyar koronát s a koronázási ékszereket. A várat l6l9-l621 között Bethlen Gábor birtokolta. 1670-167^4—ben itt működött az un. pozsonyi vértörvényszék, amelynek végső aktusaként hetven protestáns papot bebörtönöztek, gályarabságra vittek. A vár utolsó, nagyarányú átépítését Mária Terézia rendelte el 1761-ben. A királynő sokat tartózkodott a várban. A várudvaron külön palotát emeltek a helytartó Szász Albert hercegnek is. A vár román stilusu elemei ezzel eltűntek, a gótikája reneszánszba ment át, mai formájában pedig barokk. Volt itt királyi képtár, lovarda, labdaház, testőrkaszárnya, díszudvar, sok reprezentációs terem. Itt hivataloskodtak a központi s nádori hatóságok. II. József a vár műkincseit, berendezését, a képtárat Bécsbe vitette. (Ebből a képgyűjteményből lett a ma is látható bécsi Albertinum, az imént említett Albert szász-tescheni hercegről, Mária Terézia vejéről elnevezve.) A XVIII. század végén papnevelde működött a várban, később katonaságot helyeztek el benne. Vigyázatlan katonák azonban az 1811. év e- gyik szeles májusi napján akkora tüzet gyújtottak egy kályhában, hogy jóformán az egész vár, még a toronysisak is le-- égett. Egyetlen épen maradt épületszárnya a második világháborúig változatlanul kaszárnya maradt. Nyugati oldalához autóut, autóbuszjárat vezet a Vár utca végéig. Lépcsőkön a dóm felől vághatunk neki a várnak, az egykori gettó helyén.- Corvin-kapu. Ha a lépcsőkön megyünk, az 14+30-1460 között épült diszes, gótikus Corvin-kapun át kerülünk a várba. A kaput már Zsigmond király kezdte építtetni, de a hollós cimer miatt Mátyás királyról nevezte el az utókor. Ez a vár keleti kapuja- Bécsi-kapu. Ez hármas tagozatú barokk bejárat, nyugat felől fogadja a látogatót. Épitését 1712-ben rendelte el III. Károly.- A Korona-torony a délnyugati oldalon áll. Itt őrizték 1784-ig a magyar koronát.- A Győzelmi kapu a Duna felőli oldalon. Ezeken kivül volt még egy Lipót-kapu- ja is a várnak, ezt később befalazták.- A Luginsland-bástya (1613) a várudvar északi szélén áll.- A palota háromemeletes, dísztelen épülettömb. Ha a Bécsi kapun át óhajtunk belépni a várba, először az elővárat érintjük, majd az oszlopcsarnokon keresztül a vár déli frontja alatt levő díszudvarban jutunk. A háromszárnyu főbejárathoz a régi őrségi épület megyünk el: e főbejárat a Bécsi kapu. Árkádos folyosón át érünk a belső udvarra. (A vár belsejében muzeum, képtár, több kiállítási helyiség van. Igen hatásos a nyugati szárny monumentális rokokó lépcsője, két első emeleti kis helyiségben reneszánsz freskók maradványa. /Belépőjegyet az előcsarnokba lehet venni. Hétfőn zárva./) A legszebb kilátás a déli és a nyugati várfalak mellől nyilik. Távolban a Dunántúl, közelebb a Kisalföld, nyugatra a Lajta-hegység körvonalai, az osztrák Hain- burg és a dévényi vár környéke látszik. A nagyszerű panoráma miatt is érdemes ide feljönni. A vár alatt forgalmas alagút van, amely a Duna partjával szemben a régi "földalatti zsidó temető"-höz vezet. (Folytatjuk.) Könyvismertetés: A PORTYAZO Jeney M. Lajos. Budapest: Magvető, 1986. Kötve, illusztrációkkal, kisalak, 283 oldal. Ez az eredetileg franciául irt és Hágában, 1759-hen kiadott magyar hadászati mü, 1986-ban jelent meg először magyarul. Jeney Lajos zsoldos katona volt, aki a kor szokásai szerint különböző hadseregekben szolgált és portyázott. A kisháborús hadviselés mesterfogásait foglalta szabályokba. Haditanulmányában a korabeli angol, francia, német szerzőkre hivatkozik. Tehát tudhatta ezeket a nyelveket. A könyv fordítója és szerkesztője Zachár József bécsi magyar hadtörténész. A magyarázatokkal ellátott szöveget korabeli illusztrációk, térképek diszitik. Kevés ismeretes Jeney Lajos magyar hadtörténeti szerzőről. Azt tudjuk róla,hogy erdélyi származású magyar nemes volt és a Habsburg hadseregbeli katonai kiképzés u- tán mint zsoldos katona résztvett a külön- .böző európai (örökösödési) háborúkban. Azonban még Mária Terézia alatt visszatért és József császári és királyi vezérőrnagynak nevezte ki. Természetesen a portyázó huszárok lovakat használtak. Ezért a könyv egy része lovakkal, azoknak oktatásával, ápolásával és gyógyításával foglalkozik. Bár a rejtett menetelés, felderítés, rajtaütés, lesvetés és visszavonulás külön-külön nem éppen érdekfeszitő, de a mozaikok össze- állitása a hadviselteket, huszárokat, lovas-sportolókat különösen érdekelheti. A magyarok mindig lókedvelők voltak. Ezért ezt a könyvet is érdeklődéssel forgathatják annál inkább, mivel Jeney müve kapcsolatot képvisel Zrinyi és az újabb magyar hadtörténészek munkái között. K.L.-t A
