Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-12-01 / 12. szám
14.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1987. december- Az irgalmasrendiek temploma, egykori rendháza, patikája, kórháza. Az I723-I728 között épült templom oltárképét A. Speer festette: a patika berendezése empire sti- lusu. A kolostor falába illesztett ágyúgolyó emlékeztető az 1809-ben itt lezajlott napóleoni csatára.- A Mihály-kapu a róla elnevezett, forgalmas Mihály-kapu utca Szent Mihály nevét viseli. Ez az egyetlen megmaradt óvárosi kapu, Pozsonynak egyik népszerű, rajzos szimbóluma: a városbástya fontos őrtornya volt. Magassága 51 méter. Sokszor átépült és pótlódott uj meg uj elemekkel,, Alépítménye gótikus, felső része reneszánsz, bronz kupolája barokk. A kupola ormán Szent Mihály őrzi pallosával a várost. Körbefutó erkélyéről pompás kilátás nyilik. 1919. január elsejéig a toronyőr innen kiáltotta meg az uj éveket 0 Az épület öt emeletén ma Fegy- vermuzeum van. Az előhidról lepillantva a várárkot látjuk, a hid tehát egykor csapóhid-rendszerü volt. A várárokban nyaranta diszkért zöldéi, reneszánsz diszkut- tal. A XVIII. század utolsó évtizedeiben Bécsből átránduló német vándorszinészek is felléptek a kert hevenyészett színpadán. A hidon két őrszent: Mihály és Nepo- miki János barokk szobra állja a vártát. Szent Mihály temploma helyén áll a mai Szent Háromság-templom.- A Vörös Rák patika. A Mihály-kapu és előkapuja közé épült, s Pozsony - illetve az egész ország - egyik legrégibb patikája volt.(Jelenleg Gyógyszerészeti Muzeum)- A Szt. Katalin-kápolna a Mihály utca egyetlen egyházi jellegű épülete. Cisztercita alapítású, 1311-ben épült. Ebből az időből azonban csupán néhány gótikus részlete maradt meg.- A Segner-kuria (Mihály utca 7.). Késő reneszánsz stilusu, 1658-ban épült. Johann Andreas Segner (1704-1777)» a modern turbinák előfutárának, a Segner-ke- réknek feltalálója született e szép erké- lyü patriciusházban.- A Jeszenák-palota (Mihály utca 3«) A barokk stilusu épületet 1730-ban emeltette a magyar történelemben fontos szerepet játszó bárói család, amelynek utolsó tagját 1849-ben Haynau végeztette ki.- Mihály utca 1. szám. Az utca legnagyobb szabású épülete. A magyar királyi kincstári kamara székhelyéül tervezte Martinéin bécsi épitész 1753-han. A XIX. század első felében itt ülésezett a pozsonyi magyar diéta, azaz az országgyűlés.- A klarissza templom és kolostor (Kla- rissza utca). A klarissza apácák egykori temploma egyhajós, gótikus stilusu. 34 m magas tornyának neve Jagelló-torony. A zárda a XIII, században eredetileg a cisztercita apácák otthona volt, de az 1500-as évek közepén leégett. Később Pázmány Péter érsek újjáépíttette s a klarisszáknak adta. Mikor az apácarend 1782-ben megszűnt, az épület egy időre nagyszombati jogi főiskoláé lett. Itt nyilt meg később a katolikus gimnázium, amelybe Bartók Béla is járt. Erre emlékeztet az emléktábla is.- A Szt. Miklós-templom a rövid Miklós utcában áll. 1664-ben épült a várnép számára. Jelenleg görögkeleti templom. A Miklós utca alatt húzódott valaha a Zsidó utca. 1590 táján telepitették ide a zsidókat, s évszázadokig ez volt a gettójuk központja. Lebontották, mert erre vezet az uj Duna-hid széles bekötőútja. Legtöbb háza gótikus alapokon álló barokk épület volt. A középkorban a várat kiszolgáló nép lakott itt.- "A Jó pásztorhoz" nevű sarokház a bontás jelenlegi pusztaságában szinte e- gyadül őrzi a múltat. Egyike a legmutató- sabb közép-európai rokokó épületeknek. Keskeny, cifra homlokzatával olybá tűnik, mint egy lehorgonyzott finom hajó a múlt tengerén.- A VAR A pozsonyi vár a Duna szintjétől számítva 74 m magas dombján, valósággal koronája Pozsonynak. Alakja szabályos négyszög, négy sarkán sisakos toronnyal. Falai monumentalitásukkal hatnak, nem tagoltak, csak a kapui diszesek. Épülete háromemeletes. Közelről s távolról egyképpen lenyűgöző látvány. A pozsonyi vá A várdombon már a keltáknak, sőt elődeiknek is, majd a rómaiaknak is volt erődítményük. Kővárrá való kiépítését az Árpádok kezdték meg. A várat sem a tatárok, sem a husziták nem tudták bevenni. Csák Máté, majd Zsigmond király tovább bővitette, Hunyadi Mátyás idejében pedig az osztrák, bajor, cseh betörések ellen építették ki még gondosabban. Ekkor kapta négyszögű alaprajzát, két udvarát, magas tornyait, amelyről a nép "fordított ágy"- nak, avagy "fordított asztal"-nak nevezte el. Ennek a négy toronylábával égre mere-
