Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-10-01 / 10. szám
1987. október Magyar tájak Magyar történelem Utazás a Felvidéken- I. Elózó számunkban befejeztük erdélyi utazásainkat. E számunkkal uj sorozatot 1 kezdünk Utazás a Felvidéken cimmel., Sorozatunkat különböző útleírásokból, földrajz- és történelemkönyvekből állitjuk össze. Többek között: Kostya Sándor: Ősi földünk, a Felvidék, Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások, a négy kötetes Magyarország történeti kronológiája, stb. KOMÁROMTÓL POZSONYIG Komáromnál a Dunán átivelő közúti hi- don lépjük át a magyar-csehszlovák határt .- Komárom. Nevezik Rév-Komáromnak, és Öreg-Komáromnak is. Vasúti, közúti csomópont, dunai kikötőváros. Kb. 30 ezer lakossal. A Nagy- (Öreg-) Duna s a Nyitrá- val egyesült Vág-Duna itt, a komáromi vár tövében találkozik. Alföldi jellegű város, de alaprajzán mindmáig meglátszik, hogy annakidején még utcáinak zegzugos vonala is a várvédelmet szolgálta. A környék első,ismert lakói a kelták voltak. A rómaiak a Duna jobb partján épitették ki városukat, a kelta nevű Bri- getiót, de a Duna bal partján - 5 km-re a mai Komáromtól keletre - is épiettek egy őrvárat, a ma Leányvárnak nevezett <• Celamantiát. A népvándorlás kori népek közül legtovább az avarok tartották magukat ezen a tájon. A honfoglaló magyarok kis földerősséget találtak itt, s a hely hadászati értékét felismerve, a várat egyre jobban kiépítették. A mai város helyén három kis falu létesült, s ezek egyesültek később Komárommá.Szent István király a bakonybéli bencéseknek adta Komárom vásár- s vámjövedelmeit, szabadalmas várossá IV. Béla emelte, s azóta csaknem valamennyi király - még a kiskirály Csák Máté is - megerősítette jogaiban, kiváltságaiban. Szabad királyi várossá végül Mária Terézia tette. Komáromban született 1440-ben IV. László király, s ide menekítették ekkor a Visegrádról elorozott királyi koronát is. Mátyás király különösen kedvelte Komáromot, özvegye, Beatrix is itt töltötte gyásznapjait. A mohácsi vész után a város I. Ferdinánd kezébe került, s egy rövid török intermezzón kivül királyi kézben is maradt mindvégig. A várnak évszázadokon át fontos szerepe volt, a török hódoltság idejében Pozsonyt és Béeset védte. A múlt századokban hiresek voltak a város céhei, dunai naszádosai, később a hajóvontató szekeresgazdái, hajóácsai, gazdag gabona- és fakereskedői. Az I90O- as években még ezerszámra fogadott tutajt Liptóból, Árvából. A város leghíresebb szülötte Jókai Mór (1825-1904) és Lehár Ferenc (I87O- 1948). S itt született a legújabb orvosnemzedék világhirü képviselője, Selye János is. Sokszor megfordult komáromban Csokonai Vitéz Mihály, itt ismerkedett meg a gazdag polgárlánnyal, Vajda Júliával, azaz Lillával. A fiatal Jókai Mór Erzsébet-szigeti nyári lakukban irta első regényét: Czuczor Gergely pedig komáromi tanárkodása idején kezdte szerkeszteni a lőcsei s brassai kalendáriummal versenyző, országos hirü Komáromi Kalendáriumot (I830), amely egészen 1944-ig megjelent.- A város látnivalói: A hidról lejövet egyik jobbkéz felöli utcában állt Lehár Ferenc szülőháza. (A városnak ezt a részét lebontották.) Ugyanebben a szűk utcában - amely egykor Komárom főutcájának számított -, találjuk a Szt. András templomot. 1754-ben épült barokk stilusban, mai alakját 1800-ban kapta. Messzire látszó két tornya a komáromi embléma. Eredeti Maul- bertsch-freskói az 1848-as nagy tűzvészben tönkrementek.- A volt Kultúrpalota, átellenben a Szt. Andrá s-tempi ómmal. A bencés "kis- gimnázium" alapjainak felhasználásával barokk angol kastély mintájára épitette a Jókai Egyesület számára 1913-ban Hültl Dezső épitész-professzor, egyfelől művelődési háznak, másfelől múzeumnak. (Mai neve Duna menti Muzeum. ) A múzeumot 1886-ban alapította Gyulay Rudolf bencés tanár. A múzeumnak nagy római kori gyűjteménye van. Leleteinek nagy része Brigetió- ból, továbbá a tatai s a qiurinumi (kör- nyei) határból való. Nevezetesek régészeti, népvándorlás kori, magyar néprajzi, kisipari emlékei, s a komáromi vár történetére vonatkozó anyagok. Van néprajzi szobája, irodalmi s zenei vonatkozású gyűjteménye, őrzi Feszty Árpádnak 1896-ban festett "A bánhidai csata" cimü, nagyméretű festményét. Könyvtárában 45 ezer kötet gyűlt össze, s emelett számos külön gyűjteményt, régi értéket tartalmaz. A muzeum udvarán Jókai bronzszobrát Berecz Gyula készítette 1938-ban. A hidról lejövet balkéz felöl találjuk a görögkeleti szerb templomot (az^ un. "görög udvarban"), mely 1754-ben é- pült, Stilusa barokk s a Múzeumhoz tartozik. A templom ikonosztáza, egyházi kincsgyüjteménye igen gazdag. Művészi faragványu padsora a Majk-pusztai kamal- duli barátok templomából került ide __________________________________________19•oldal Amerikai Magyar Értesítő
