Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1987-09-01 / 9. szám

10.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1987. szeptember nyitni a szagukat. Ugyanis Hegedűs közöl­te, hogy senkinek nem volt bátorsága meg­mondani Hruscsovnak: Elvtárs, ön légvá­rakat épit. Egyébként o volt az, akinek ingyenes kenyér-osztogatását mindössze félévig birta a Szovjetunió. Hegedűs to­vábbi válaszaiból kitűnik az is, hogy Gorbacsov befolyása következtében "Kelet- Európában is sok reform-gondolat lát nap­világot, mégsem létezik Magyarországon valamiféle tételes reform-ötlet" Megtud­juk, hogy Gorbacsov már kormányzásának első évében megtanulta, hogy a gazdasági reformok egymagában nem elegendők. Nem működnek, ha nem demokratizálják a poli­tikát. Pozsgai Imre, a Hazafias Népfront vezetője is követelte, hogy a gazdasági reformokat politikaiak is kövessék. Reformokról lévén szó, helyénvaló volt megpendíteni a tévesen több-párt rend­szernek csúfolt választások hamis húrját is. Kérdezz, felelek alapon persze, He­gedűs mindenre tud választ. Azonban más lapra tartozik a helyesség kérdése. Elég­gé óvatosan, mondhatni a még mindig meg- győződéses kommunista szemüvegén át jel­lemezte az országos választásokat. Arra a kérdésre, hogy a rendszer ellenzői is jelölhetnek-e, igy válaszolt: "A pártve­zetőségnek aggályai támadtak és megaka­dályozta, hogy az ellenzéki jelöltek a választási listára kerüljenek. Amikor Rajk László is jelentkezett, már három órával a kerületi jelölőgyülés előtt párt aktivistákkal ültették tele a ter­met ." "Az írószövetséget valóságos össze­omlás érte az elmúlt novemberben. Állí­tólag az összes párttag kiröpült a vá­lasztmányból", szegezték neki jelentő­ségteljesen a Profil munkatársai. A vá­laszt - szabadföldi sajtónk tudósításai alapján - éppúgy tudjuk mint Hegedűs, aki szerint az ötven tagú vezetőségből mindössze három párttag. Hozzáfűzte, hogy az elnök nincs a pártban, de a (nem választott, hanem rákényszeritett) főtitkár igen. Elmondta, hogy a titkos választás alkalmával mindenegyes szö­vetségi tag kézhez kapta a jelöltek név­jegyzékét. Később aztán a kisebbségben maradt párttagok a vezetőség feloszlatá­sát követelték. "A 620 össztagságból a l6o párttagot beidézték a pártközpont­ba. Az irók többsége a feloszlatás ellen foglalt állást. Azóta 26 iró önként ki­lépett ." A magyar nemzetiségek és a területi revízió kérdése. "Az írószövetségben bekövetkezett vál­tozás a népi írókat emelte az élre, egy nemzeti jellegű csoportosulást, amely a Romániában veszélyeztetett magyar kisebb­ségért áll ki." A kérdezők eme beállítá­sát is kiigazítja a marxista dialektika értelmében Hegedűs. Szerinte szó sem le­het arról, hogy "nemzetiek" az írószö­vetség vezetői. Nem egyebek mint "nemze­ti populisták", állítja ötvenhatos fel­kelésünk egyik könyörtelen eltiprója. Mellébeszéléssel igyekszik tagadni a nem­zeti érzés jelentkezését, mondván, hogy ez a hagyomány a két háború közti időben keletkezett a falukutatók irodalmi tevé­kenysége által. Mint meggyőződéses kom­munista nem átalja hozzáfűzni, hogy "na­cionalista veszedelem" is fenyeget, amelynek némelyik okát aztán a kérdezők faggatására árulja el. Ilyenként jelöli meg a válságos jelenségeket, mint aminő az öngyilkosságok hirtelen felszökése vagy a lakosság csökkenése (1986-ban 60 ezerrel). Továbbá fokozódott a magyar nemzeti kisebbség elnyomása Erdélyben és a Felvidéken. Micsoda közömbösséget árul el együgyüségével, amely a magyar kisebb­ségek megsegítését abban látja, hogy "művelődésünket szabadabbá, illetve ér­dekesebbé kell tennie." Ismételten tanú­ságot tesz a Moszkvában magába szívott szávofil érzülete mellett, nem mulasztva el az alkalmat odavágni a pusztuló ma­gyarokért aggódóknak: "küzdők a naciona­lista megoldások ellen..." Marxista vi­lágnézete szellemében hozza fel suta például annak a felvidéki tót származású (magyar férjes) feleségnek az esetét,aki magyarul tanul azért, hogy megértse a magyarországi televízió műsorát. Ilyen elszigetelt jelenséggel felejteti el azo­kat a százakat, akik naponként veszítik el magyar nyelvüket kényszer-beolvasztá­suk következtében. Ebből a sokat sejtető budapesti inter­júból is kitűnik, hogy ma már a párt sem rejtheti véka alá az ötmilliónyi elcsa­tolt magyar elnyomását. A közhangulat dörömbölése kezdi repeszteni a pártura­lom ajtaját. Amit az irók felkaroltak, azt most a hivatalosok is igyekeznek ma­gukévá tenni. "A magyar vezetésre - mond­ja Hegedűsnek a Profil munkatársa - ha­tottak az írószövetségben tömörült népi irók és most a vezetőség maga is fellép a külföldi magyarok védelmében.. Szűrös Mátyás párttitkár a budapesti rádióban követelte annak elismerését, hogy a nem­zeti kisebbségek jogosultak kapcsolatot tartani anyaországukkal. A román államfő és pártvezér a magyarok által kiadott Erdély történetét a Horthy időből szár­mazó nacionalista-fasiszta irányzatnak minősítette." Jellegzetes hozzászólásában, ugyan­csak a területrabló utódállamok szekerét tolva, jelentette ki Hegedűs, hogy az országhatárok váltózhatatlanságát kell hangsúlyoznunk. Nem mi, hanem a marxista Hegedűs állítja, hogy "sajons, létezik Magyarországon egy alulról feltörő na­cionalista hullám." (Ami neki "sajnos 9

Next

/
Thumbnails
Contents