Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1987-07-01 / 7-8. szám

22.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1987. jul.-aug. Politikai plasztikai műtét — és rémíúrek a AIDS-ról Jurij Andropov, aki szovjet nagykövet volt Budapesten és később, mint a KGB főnöke, sza- kadárokat speciális bolondházak­ban kezeltetett, tudta, hogy a Szovjetunió képe Nyugaton ke­gyetlen és sötét. Azt tanácsolta Gorbacsovnak, akit utódjául sze­melt ki, hogy tanulmányozza a nyugati sajtó és televízió reklám- kampányait. Gorbacsov jó tanu­lónak bizonyult, feleségével, Ra- jisával együtt Londonban meg­kezdte a plasztikai műtétet ah­hoz, hogy „emberarcúra” for­málja a szovjet kommunizmus képét. Legfőbb segítőtársa ezen a téren Leonyid Zamjatyin volt, a Politbüro sajtóosztályának fő­nöke. Az ő tanácsára hívták visz- sza Washingtonból Anatolij Dob- rinyint, aki húsz évig volt nagy­követ az amerikai fővárosban, és jól ismeri az amerikai hírközlő szerveket. Gorbacsov másik ta­nácsadója Jurij Arbatyov, az Amerikai-Kanadai Tanulmányok intézetének főnöke. Arbatyov az Amerikában nevelkedett Vladi­mir Posner és Gerasimov, a szov­jet külügyminisztérium sajtófő­nöke gyakran szerepel az ameri­kai és nyugat-európai televíziók­ban, általában az Egyesült Álla­mokat és elnökét becsmérlik, és ugyanakkor úgy beszélnek a „glastnosról”, mint egy új, de­mokratikus forradalomról. Nyugati szakértők szerint Gor­bacsov rádöbbent arra, hogy a 'Szovjetunió, amely képtelen éle­lemmel ellátni a lakosságot, és amely a Nyugattal szemben tech­nológiában, iparban egyre job­ban lemarad, csak komoly refor­mok révén lehet versenyképes, mint szuperhatalom. Míg tehát ügyes hírverési kampánnyal koz­metikázza Moszkva arculatát a nyugati sajtó és televízió tükré­ben, megnyirbálja a brezsnyevis- ták privilégiumait. Ebben segít­ségére van Csebrikov, a KGB főnöke. De a nómenklatúra, a szovjet elit több vezető alakja gyanakodva figyeli Gorbacsov törekvéseit, bár a glasnost sem­mit sem változtatott Moszkva agresszivitásán: Afganisztánban tovább tart az irtóháború, Indo­kína, Angola, Etiópia, Kuba, Ni­caragua a szovjet expanzió főbb állomásai. Gorbacsov kötéltáncot jár, a nyugati kreminológusok szerint. Alkoholellenes kampánya nép­szerűtlen, az alkoholizmus már a cárok korában is népbetegség volt Oroszországban. Glasnost- tervei persze nem egyéni ötletei, a Politbüro döntése alapján fo­galmazzák meg azokat, mégis, a Központi Bizottság januári ülé­sét el kellett halasztani, mert meglepetést tartogathat a Brezs- nyev-éra és haszonélvezőinek ma­gatartása. A hadsereg vezetői is Gorbacsovon tartják a szemü­ket: Reykjavíkban azt a szöve­get olvasta fel, amit Akromojev tábornok szerkesztett. Gorba­csov legfőbb katonai tanácsadó­ja Ogarkov marsall, aki a Kreml stratégiai desinformációs osztá­lyának főnöke volt. A glasnost — őszinteség, nyílt­ság — kampánya egy évvel ez­előtt kisiklott, amikor április 26- án egy Csemobilban felrobbant nukleáris reaktor radioaktív fel­hőket zúdított Ukrajna, Len­gyelország, Svédország, Finnor­szág fölé, és Gorbacsov csak há­rom héttel később számolt be a katasztrófáról. És szó sincs őszinteségről, amikor Moszkva nemcsak a stra­tégiai sakktáblán játszik atomra­kétákkal, hanem hitvány desin­formációs kampányt vezet az Egyesült Államok ellen. Ennek legújabb bizonyítéka a SIDA-val kapcsolatos híresztelés. Amikor kb. két évvel ezelőtt a távirati irodák riasztó híreket közöltek egy új, gyógyíthatat­lan betegségről, egy eddig isme­retlen vírusról, ami állati erede­tű, és lerombolja az ember el­lenállóképességét, nyugati labo­ratóriumok azonnal megkezdték a kutatómunkát, hogy megfelelő gyógyszerekkel és később oltás­sal védekezhessünk az „új pes­tis” ellen. A párizsi Pasteur In­tézet és több amerikai laborató­rium áll a kutatók élén, köztük a Rák Elleni Nemzeti Intézet, dr. Robert Gallo, a virus felfe­dezőjének vezetése alatt. Ugyanakkor a szovjet desin­formációs osztály propagandistái a SIDA-vírussal kapcsolatban Amerika-ellenes rémhíreket kezd­tek terjeszteni. Módszereik: té­ves információk, hamisított ok­mányok, amiket a szovjet nagy- követségeken működő KGB-ügy- nökök terjesztenek. A következő lépés a rémhírek közlése a helyi sajtóban, főként a harmadik vi­lág elmaradott országaiban. Ezek­től veszi át az információt a Szovjetunió, és a szovjet rádió több mint száz nyelven kürtöli szét a világba a hírt, hogy a Sl- DA-vírust a Pentagon laborató­riumaiban tenyésztették, és az Egyesült Államok külföldi kato­nai bázisain állomásozó katonák terjesztik. A kampány 1985 márciusá­ban kezdődött, amikor antikom- munista ifjúsági konferenciát ren­deztek Jamaicában, Vladimir Bu- kovszkij elnöksége alatt. Bu- kovszkij csempészett Nyugatra bizonyítékokat arról, hogy a KGB szakadárokat speciális kli­nikákon sulfazinnal kezel, őt magát évekig gyötörték ilyen kli­nikákon és különféle kényszer­munka-táborokban. Abban az időben egy brusú- rát terjesztettek Franciaország­ban, mint nyugat-németországi családapák kiadását. A brosúra közölte a Jamaicába induló fia­talokkal, hogy veszélyzónába utaznak, mert Haiti mellett Ja­maicát is elárasztotta a SIDA. Később, 1985 októberében a Lityematumaja Gazeta közölt cikket arról, hogy a SIDA-virust Marylanban, egy katonai bázi­son kreálták. A szovjet lap a The Patriot című indiai lapból vette át a hírt, hozzátéve, hogy „em­bertelen kísérletről van szó, az amerikai katonák tengeri nyu- laknak néznek embereket, és a betegséget terjeszteni kívánják az egész világon”. A moszkvai Béke és Haladás Rádiója rögtön több nyelven sugározta ezt a hírt, a NATO-országokba és Ázsiába — és rövid hírek jelentek meg er­ről a görög, brazil és ausztráliai sajtóban. A kampány célja az volt, hogy az Egyesült Államokat Af- rika-gyűlölőnek tüntessék fel, mi­után amerikai tudósok megálla­pították, hogy a vírus Afrikából származik. Ezenkívül: a rémhí­rek szerint a SIDA-t törökorszá­gi, görögországi, spanyol, angol és fülöp-szigeti amerikai bázisok katonái terjesztik. Ezzel egyidő­*AIDS - SIDA ben jó alkalom volt a kampány arranézve is, hogy elterelje a fi­gyelmet a szovjet katonai labo­ratóriumok biológiai és kémiai háborúval kapcsolatos kísérletei­ről, olyan fegyverekről, amelye­ket Afganisztánban, Laoszban és Kambodzsában vetettek be. 1986 áprilisában a Szovjetsz- kaja Rossija közölte ezeket a hí­reket, és augusztusban a zimbab­wei Harare harmadik világi kon­ferenciáján egy pamfletét osz­tottak szét, amely szerint a SI­DA amerikai és nem afrikai ere­detű. De nem ez az egyetlen szov­jet desinformációs kampány. — Amikor Indira Gandhit meggyil­kolták, Moszkva rémhírei szerint amerikaiak álltak a merénylet mögött. Ugyanezt híresztelték Olaf Palme halálával kapcsolat­ban, a szovjet filmesek a Palme- gyilkosságról „dokumentumot” gyártottak, amit egy svéd televí­zió állítólag műsorára tűzött, annak ellenére, hogy a nagy svéd lapok tiltakoztak ellene. Alatto­mosan nem nevezték meg a film gyártói az amerikaiakat, de a ké­pekből és a szövegből világosan látni lehetett, kik lehetnek „ők, akik meggyilkolták Olafot”. Ezt a „dokumentumfilmet” nyilván a nyugati baloldali kö­zönségnek szánták. A harmadik világ színvonalát ennél sokkal alacsonyabbnak tartják. — Az ázsiaiakkal azt akarták elhitetni, hogy az amerikaiak a pakiszztá- niakkal közösen gyilkos moszki- tókat tenyésztenek, hogy el­árasszák velük az egész földrészt, így próbálják elterelni a figyel­met Afganisztánról. De a legne­vetségesebb desinformációs hír díját nyilván az az afrikaiaknak szánt „story” nyerhetné el, mely szerint az amerikaiak titokban a dél-afrikaiakkal együtt olyan bomba előállításán dolgoznak, ami megöli a feketéket, de ha­tástalan fehér bőrűekkel szem­ben INTERCO PRESS Inc. MAGYAR HÍRLAP Gr ősz erélyes — Mindszenty merev? Nagy érdeklődéssel olvastam a Katolikus Szó (elődjének, a Keresztnek szellemében és szer­kesztőivel készült) békepapi fo­lyóirat XXX. évfolyam 20. szá­mában: A magyar egyház kibon­takozásáért munkálkodó főpap élete, főcímmel és Emlékezés Grősz József kalocsai érsekre, alcímmel megjelent cikket. Ez annál is inkább érdekelt, mert Mindszenty bíboros prímásunk „mindig jóságos, hű Grősznek” nevezi, és különben is, mind­kettőt ismertem. Nagyon is örül­tem, hogy „Grősz József érsek nemesen egyszerű, minden tekin­tetben példás és követésre méltó főpapi életét” másokkal is meg­ismertetik. Az 1945 első feléig leírt élet­

Next

/
Thumbnails
Contents