Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
1987. január Amerikai Magyar Értesítő 13.oldal MAKK IMRE Magyarságszolgálat művészettel * SZABADSÁBHARCUNK MEGGYILKOLÁSA * OLAJFESTMÉNY (182 x 2ÉÉ cm) Magyarország független, szabad, semleges lett szabadságharcának győzelme u- tán egészen november elejéig. 1956. november É-én a Szovjet óriási erővel, roham tankhadosztályaival, légi támogatással megtámadta a szabad, független Magyarországot. A világ teljesen tehetetlen és érdektelen magatartása következtében a Szovjet teljes bosszuállással rontott rá hazánkra. A legdrágább kincs a szabadság a magyar hazafiak ezreinek a vérével Budapest utcáin a romokkal teli kövezetről a lefolyó csatornákba csur- gott. Sikamlósak lettek a drága magyar vértől a főváros utcái, de az orosz tankok és a szöges csizmák könyörtelenül elvégezték a szabadságunk feletti halálos Ítéletet. A képen, jobboldalon látható orosz katona, kegyetlen brutalitással néz a szemlélőre, géppisztolyát rájuk szegezve egy kimondatlan üzenettel: Világ, jöhet a következő!...Gondolkozzon mindenki'... E drámai pillanatban, a festmény középpontjában, örökrevaló emlékezetül: a fiatal magyar szabadságharcos még halott testével is védelmezi címeres nemzeti zászlónkat, mely szeretett hazánknak és szabadságunknak jelképe. A kegyetlen túlerő gyűlölettel szétzúzott mindent, meggyilkolva kivívott szabadságunkat. - A füst, a tűz, a romok együtt a szörnyű pusztulást festik alá...és a páncélosok hernyótalpai a szent magyar életen barbár őrjöngéssel törnek keresztül elsöprő erővel. Hol van a szabad kultur, civilizált és humanista világ? Ez még mindig nem volt elég, hogy lássanak? Makk Imre EMLÉKEZZÜNK 5 6 - R A "Nemzeti" tragédiánk Mintha ostrom után lennénk az az érzése annak, aki a Nemzeti Muzeum, kiégett, üszkös, falai közt, drága, pótolhatatlan értékek törmelékein jár. - Sokkal rosszabb - mondják bánatosan a múzeum munkatársai, akik romokat lapátolják. Akkor csak az épületet érte kár, az is csak géppisztoly lövedék volt, de most.. Megsemmisült Európa egyik jelentős föld- történeti, ásványtani múzeuma. Egy fiatal kutató mutatja a "termeket", bánatos, álmatlan ember. Három évi munkája, szeme fénye, a dolgozata égett benn.- Itt volt a bejárat - magyaráza. Ez szenvedte aránylag a legkisebb kárt.itt meg magyar anyag volt és jelentős része megmaradt, de tovább...Itt volt a Föld- és ásványtani könyvtár, itt ütött ki a tűz. 1850 óta minden jelentős folyóirat meg volt. Ezt soha sem lehet többé pó- t ölni. Egy asztalon kiolvadt leneséjü mikroszkóp mellett, egy felbecsülhetetlen érték. Ma csak elszenesedett maradványa van. Közép-Európa egyetlen gumósfogu (jégkorszakbeli) elefántjának agyara. Most preparálták. Oda van. A romok között egy néger szobor. A fölöttünk levő Afrika kiállításból zuhant le. Az is elégett. A huzatos, kiégett szobában kutatók dolgoznak, mentik a könyvmaradványokat. A köveket, kőzeteket hiába találják meg, a cédula, mely ismertette lelőhelyét, korát stb. elveszett. E nélkül értékte-
