Amerikai Magyar Értesítő, 1986 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

1986. január Amerikai Magyar Értesítő 5.oldal cukraHanem legalább egy hősi emlékmű felállításával, s azon neveik megörökí­tésével rehabilitálja őket a rendszer! Az egész Nagy Imre kérdést egy kis csoport, a Szabadságharcos Szövetség tagjaiból az ülésen megjelent pár ember vetette föl, és erőszakolta. Pontosab­ban: az ülést vezető Gereben István, aki a zárónyilatkozat szövegét^és pontjait az ülés elé terjesztette. És természe­tesen előre megfogalmazta. Gereben és csoportja nyilvánvalóan előre elhatároz­ta, hogy ez a téma lesz a "nagyágyú", a- mivel meglepik az emigrációt. Javaslatuk erős ellenzékre talált és csak úgy tud­ták elfogadtatni, hogy a második ülésre minden Clevelandién található emberüket fölhajtották. A szavazásnál igy sikerült többséget szerezniük a kellően meg nem szervezett és föl nem készült többséggel szemben. Fölmerül a kérdés: miért volt szükség szőnyegrehozni az egész Nagy Imre ügyet? Miért kellett ezzel a disszonáns témá­val vitát provokálni és megosztani a Vi­lágkongresszus résztvevőit? És megoszta­ni az emigrációt? Hiszen mindenki előre tudhatta, hogy ez a kérdés sokak részé­ről ellenkezésre fog találni, követke­zéskép olyan vitát eredményez, aminek semmiféle gyakorlati, előremutató haszna nincs. Harmadrendű kérdés. Azt követel­hetjük - e sorok Írója már több cikkében rámutatott ennek szükségességére - hogy a hazaiakkal való kölcsönös megértés mi­nimális és legelső feltételeként rehabi­litálják magát Ötvenhatot a kommunisták. Rehabilitálják, olyan értelemben, hogy ismerjék el: forradalom volt és nem el­lenforradalom, és szabadságharc volt, melyet a nép vivott elnyomóival és a megszállókkal szemben. Nem személyek rehabilitálását kell Ötvenhattal kapcso­latban szorgalmaznunk, mert Ötvenhat nem személyekhez kapcsolódik. Azt nem Nagy Imre, Maiéter Pál vagy Gimes Miklós vív­ta és vezette, hanem a névtelen magyar szabadságharcos. Nagy Imrééket csak ma­gukkal sodorták az események és a nép követelései. * "A magyar emigráció szerencsétlensé­ge" , Gereben István különleges érzékkel rendelkezik arra, hogy fölkavarja a ke­délyeket és kiélezze a lappangó ellenté­teket. Szokása, hogy időnként fölvet egy kérdést, melyhez makacsul ragaszkodik és közszereplői gyakorlatába vetett önhitt­séggel éli ki erőszakos hajlamait, mely- lyekkel másokra kényszeríti akaratát. Ha megfelelő médiumokat talál erre. Most, itt Clevelandben talált. Noha több fel­szólaló kívánta a Nagy Imre-javaslat mó­dosítását, illetve mellőzését, Gereben, a magyar emigráció szerencsétlensége, mindenkit leintett, a hozzászólóktól meg­vonta a szót. Azt adta, ami lényege. És áthajtotta a Nagy Imre-javaslatot. Kielégíthetetlen hiúságában mintegy ma­gát is megdicsőitve: mert baráti körében közismert, hogy Nagy Imre hasonmásának képzeli magát, Úgy fésüli haját és úgy stuccolja a bajuszát. Reggelenként fél­órákat töltve a tükör előtt, hogy élet- hűre sikerüljön a jelmez. A magyar emigrációnak nincs szüksége önmagukat vezetőkké föltóit, soha senki által erre a tisztségre meg nem válasz­tott jelmezes szerepjátszókra. Mint a- hogy annál is vannak fontosabb ügyeink, mint megtért kommunisták rehabilitálá­sára pazaroljunk időt s energiát. Ötven­hat és minden hőse, minden aktiv részt­vevője iránt tisztelettel viseltetünk, Nagy Imrétől a Parlament előtt ávós go­lyótól talált ismeretlen diákgyerekig. De személyi kultuszt nem csinálunk Öt­venhat körül: a forradalmi szabadságharc rehabilitálását követeljük, nem egyes emberekét. Mélységesen tisztelem a Bib­liát, de kétségeim vannak atekintetben, hogy az Ur egy megtért bűnöst többre be­csülne száz igaznál. Én a magam részéről Mindszenty Józsefet messze többre becsü­löm Nagy Imrénél és 56-ban vitt szerepét bizonyos^vonatkozásban fontosabbnak is tartom. És amig sem a volt Hercegprímás, sem a második világháború magyar hősei és ártatlanul kivégzett politikusai nem kapnak méltó elégtételt a kommunis­ta rendszertől, Nagy Imre rehabilitását nem vagyok hajlandó támogatni. *** ÁLDOTT KARÁCSONYI ÜNNEPEKET BOLDOG ÉS BÉKESSÉGES UJESZTENDŐT KÍVÁN AMERIKÁ3AN ÉS KANADÁBAN ÉLŐ TAGJAINAK ÉS TÁMOGATÓINAK AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET KÖZPONTI TISZTIKARA NT. BERTALAN IMRE ELNÖK VARGÓ E. ELEMÉR ALELNÖK - TITKÁR PUSKÁS B. BÉLA PÉNZTÁRNOK L WASHINGTON, D.C. VALAMINT SZERETETINTÉZMÉNYE A BETHLEN OTTHON LIGONIER, PENNSYLVANIA NT. KOVÁCS PÁL IGAZGATÓ

Next

/
Thumbnails
Contents