Amerikai Magyar Értesítő, 1986 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1986-12-01 / 12. szám
16.oldal I t tl Amerikai Magyar Értesítő 1986. december téssel, hanem világos, hétköznapi szavakkal, ami népszerűségének egyik titka. Úgy mondta el a csúcstalálkozó eredménytelenségének okait, hogy azt az egyszerű amerikai, az utca embere is megértse. Izlandban - mondotta Reagan elnök - két kérdés körül folytak a tárgyalások. Az egyik az interkontinentális (támadó) rakéták számának korlátozása, a másik az un. Star War - az ezek elleni védekezés rendszerének kiépitése. Az elsőben - mondotta az elnök - az Egyesült Államok a lehető legmesszebb ment és javaslatot t tett az IBM (interkontinentális ballasz- tikus rakéták) kölcsönös teljes megsemmisítésére. Ha ebben esetleg meg is tudtak volna egyezni, a másik kérdésben holtpontra jutottak. Reagan ragaszkodott ahhoz, hogy folytatja az SDI kísérleteket, tehát nem adja fel a rakéták elleni védekezés tervét, Gorbacsov a megegyezés feltételéül a kísérletek azonnali beszüntetését kivánta. Egykük sem engedett: A csúcstalálkozó zátonyra futott. Az emberben itt egy pillanatra fölmerül a kétely: nem értelmetlen makacsko- dás-e ez és nem lett volna helyesebb Reagantól, ha a csúcstalálkozó sikere érdekében engedményeket tesz Gorbacsovnak? De az elnök következő szavai eloszlatták kétségeinket. Az SDI Amerika jövőjének és szabadságának biztositéka, melyről semmiképp sem mondhatunk le - jelentette ki Reagan. Az oroszok magatartása az utóbbi évtizedekben nem ad okot bizalomra. Megszegték az 1975-ben aláirt helsinki egyezményt, folyamatosan megsértik az emberi szabadságjogokat és Afganisztántól Nicaraguán át a világ többi pontján fegyveres harcot folytatnak a szabadságszerető népek ellen. Ha a szovjet politika egyszer megváltozik, az ajtó mindig nyitva vad a tárgyalásokra - fejezte be tájékoztatóját az elnök. És mindenben igazat kell adnunk neki. Mi magyarok mindenkinél jobban tudjuk mit jelent az oroszok szava és mennyire lehet bízni a kommunisták Ígéreteiben. Most, amikor 30 év előtt rutul elárult szabadságharcunk bukására gondolunk, csak helyeselni lehet Reagan elnök állhatatosságát. Mert az Egyesült Államok és a szabad világ biztonságát csak olyan védelmi rendszer garantálhatja, amellyel szemben a Szovjetunió támadó fegyverei tehetetlenek. És az SDI ellen nyilvánvalóan azok, különben nem törekednének ennyire annak leszerelésére ... Reagan álláspontja: Amerika jövője miatt első a védelem kiépitése és inkább egy meghiúsult csúcstalálkozó, mint egy bizonytalan kompromisszum. És vitat hat- ja-e valaki ennek helyességét? Az izlandi csúcs kudarc volt, de nem az amerikai elnök kudarca, hanem Gorba- csové, akinek terve, hogy leszerelje a szabad világ védelmét, nem sikerü3+. Októberi forradalmunk harmincadik évfordulójára az Egyesült Államok számos állam kormányzója és sok város polgármestere adott ki proklamációt. De mindközül első helyen érdemel említést Reagan elnök üzenete és azt követő proklamációja. A legtöbb emigrációs lap közölte ezeket, ismétlésekbe tehát nem bocsátkozunk. Csupán egy megjegyzést^kívánunk fűzni az október l6-án kelt Üzenethez. Ez úgy kezdődik, hogy az elnök emlékeztet 1956 október 23. eseményeire, arra, hogy a magyar nép fölkelt a kommunista zsarnokság eile. Aztán a második mondatban azt Írja: a magyar tüntetők "Munkát és kenyeret" jelszóval vonultak az utcára és ezzel a jelszóval kezdődött a magyar szabadságharc . Itt álljunk meg egy pillanatra! Az i- lyen elnöki üzenetek és proklamációk, jól tudjuk - úgy készülnek, hogy a Fehér Házból üzennek valamelyik éppen ott lebzselő magyarnak, ugyan fogalmazna meg egy jó szöveget, amit az elnök aláírhat, ill. amire rálehet tenni a kézjegyet hűen utánzó gépi aláírást. Elvégre az elnök nem tudhat mindent, nem ismerheti minden nép sajátos történelmét, szokásait. Nos aki ezt az üzenetet fogalmazta Reagan elnök számára, jókora baklövést követett el és az elnök gyanútlanul a nevével hitelesítette azt...A "Munkát-kenyeret" soha, e- gyetlen egyszer sem hangzott el az 5° októberi tüntetés alatt. Számtalan visszaemlékezés, napló, leírás, sőt hangfelvétel, rádióadás maradt vissza azokból a napokból, de ilyen jelszó egyikben sem szerepel, egyiken sem hallható. Aki ezt beírta az elnöki üzenetbe, elárulta, hogy nemcsak hogy nem volt ott az eseményeknél, de fogalma sincs, miért mentek ki a tüntetők az utcára október 23-án. A Munkát- kenyeret a századforduló utáni munkanélküli tüntetések és a Horthy-korszak kommunista tüntetőinek jelszava volt. De nem Ötvenhaté. Aki akkor otthon élt, tudja: munkanélküliség nem volt. (Nem is lehetett. A munka kötelező volt. Aki nem dolgozott könnyen dutyiba került.A szerk.) Az emberek, az egyetemi ifjak nem munkáért és nem kenyeret követelni mentek a Rádió és a Parlament elé, hanem egészen másért. Kár volt ilyen szarvas hibával lerontani a különben jó elnöki üzenet értékét.. .Nagy kár! Még egy észrevétel: az Üzenet és a Proklamáció magyar fordítását minden e- migráns újság megkapta a következő széljegyzettel: A kiadmány hiteléül - Gereben István. Ilyen "utózmányt" múltszázadbeli rendőrségi segédhivatali tisztviselők írtak az akták aljára, mert igy diktálta a hivatali regula. Bár lehet, hogy Reagan elnök külön megkérte barátunkat, hogy hi. telesitse a szöveget. Azt pld. hogy az októberi jelszavak legelsője az volt: Munkát-kenyeret...
