Amerikai Magyar Értesítő, 1986 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1986-10-01 / 10. szám

8.oldal Amerikai Magyar Értesítő' 1986. oktolier LENGYEL-MAGYAR MEGEMLÉKEZÉS 1956-RÓL SAN FRANCISCÓBAN perialista ambíciónak nem tudható be. Megérte? -Hogy lehet emberéletre pénz értéket tenni? Hogy lehet kifejezni, mit jelent egy nemzetnek elveszteni fiaiból 30 ezret, vagy 200 ezret, akik menekülni kényszerültek? És mégis! Okos emberek vitáznak az 1956-os for­radalomról. A nyugatiak másként látják itt, és a hazaiak másként Ítélik meg har­minc év távlatából. Mindig igy volt: a történelmi eseményeket ki-ki a maga Íz­lése szerint magyarázta. Az igazi kérdés most az, hogy mit ta­nult meg az 1956-os forradalomból? Nyugat megtanulta, hogy 1956-al az utolsó lehe­tőséget elvesztették a kommunizmus világ- hatalmi törekvéseinek a megállításában. Ennek a tanulságnak hatalmas ára volt, van a mai napig is. A szovjetek megtanulták, hogy a magya­rokkal nem lehet a végtelenségig elmenni. Mert azok visszaütnek. Jobb, ha keztyüs kézzel bánnak a magyarokkal, és sokkal óvatosabban adagolják a kommunizmust azó­ta is Magyarországon. És látszólag enge­dékenyebbek is a magyarokkal, nehogy új­ból felmérgesedjenek. A keleti csatlós kommunista államok is tanultak. A magyar események után tudják, hogy meddig mehetnek el a szovjettel szemben. Jobbára csak békés tüntetéseket szerveznek, ellenvéleményeket nyilvání­tanak. Mert 56-ból megtanulták, hogy a világon senki segítségére nem várhatnak. Ha túllépnek a megengedett határon, a szovjet nem tétovázik, akárcsak a magya­rokat, őket is fegyverrel kényszeríti térdre. Mit tanultak a magyarok? Mire tanít ötvenhat bennünket? - Megtanultuk a ret­tenetes valóságot? Megtanultuk, hogy a becsületnek, dicsőségnek nincs helye a világpolitikában? Megtanultuk, hogy a SZABADSÁGOT nem adják meg, hiába kíván­juk, akarjuk és harcolunk érte? Nem! Ezt kellett volna megtanulni, de nem tanul­tuk meg. Elfogadni se tudjuk! Mert, jaj nekünk magyaroknak, ha ezt a tanulságot elfogadjuk! Akkor szűnünk meg magyarnak lenni. SZABADSÁGHARCOS ÜNNEPÉLY LOS ANGELESBEN A Kaliforniai Magyar Szabadsághar­cos Szövetség 1986. Október 19-én em­lékezik a Magyar Forradalom és Szabad­ságharc 30. évfordulójára. Az ünnepsé­get a Mac Arthur Park-ban levő Szabad­ságharcos Emlékműnél tartják, délután 2s30-kor, melyre szeretettel hívják és elvárják a Los Angeles- és környéki magyarságot. Az AMOSz Észak-Kaliforniai Osztálya és a Polish American Congress együttes ren­dezésében Aug. 23-án közös megemlékezés­re került sor a poznani lengyel és az ok­tóberi magyar szabadságharc 30. évfordu­lójáról, a San Francisco-i Hilton Tower- ben. A diszebéddel egybekötött ünnepsé­gen több mint 300-an vettek részt. A ren­dező két csoporton kívül ott voltak az albán, litván, észt, szlovák és ukrán e- migráció képviselői is. A megemlékezésen képviselve voltak Ka­lifornia állam és San Francisco város ne­ves személyiségei, köztük Könnyű Ernő a republikánus párt ezévi federális képvi­selőjelöltje, jelenleg State Assemblyman. Könnyű Ernő gesztusát, mellyel bemutatta az egy asztalnál ülő diszmagyar ruhában öltözött 10 magyar hölgyet a közönség nagy tapssal jutalmazta. Ott volt Dr. Teller Ede is, aki rövid felszólalásában hangsúlyozta, hogy igen veszélyes időket élünk. A bevezető imát Ft. Hites Kristóf,OSB az ünnepi beszédet pedig Dr. Norman Davis a University of London keleteurópai ta­nulmányok professzora mondotta. Az ünnep­séget magyar és lengyel népitáncok, va­lamint Maria Tscherepenko mezoszoprán é- nekszámai élénkítették. Az ünnepség szer­vezésében az AMOSz részéről Fazakas Fe­renc és az Örly házaspár kitűnő munkát végzett. Az ünnepségről megemlékeztek a San Fráncisco-i lapok. Dr. Csejtey Béla geo­lógussal készített interjú keretében felelevenítették a magyar szabadságharc eseményeit. Ez a megemlékezés csak az el­ső volt, melyet szept. 21-én közös len­gyel-magyar mise követ a modern St. Ma­ry’s katedráiban,melyet Quinn érsek maga celebrál. Október 19-én pedig sor kerül Rózsa Olga szobrászmüvésznő 18 láb magas bronz "Gloria Victis" c. szobrának lelep­lezésére az uj State épület előtt. Ezt követik majd az egyesületek magyar meg­emlékezései. T Olvasói levél Mellékelek egy 30 dolláros csekket, amellyel megújítom az előfizetésemet és egyben előfizetek egy évre az Értesítőre a bátyám részére Ausztráliába. Küldtem részére egypár régebbi számot és annyira megtetszett neki a lap (főleg Stirling György cikkei), hogy megkért rendeljem meg részére. További jó munkát kívánva, szívélyes üdvözlettel. B.I. Richmond

Next

/
Thumbnails
Contents