Amerikai Magyar Értesítő, 1986 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1986-09-01 / 9. szám
1986. szeptember Amerikai Magyar Értesítő 13.oldal Független Magyar Hírszolgálat------------Szerkeszti: Stirling György -*- Havasi Ferenc, a Párt Központi Bizottsága titkára a minap érdekes beszédet mondott a Magyar Kereskedelmi Kamara közgyűlésén. Ecsetelte a nehézségeket , melyek a gazdasági helyzet romlását okozták, majd az életszínvonalra térve ezeket mondta: "Eleget kell tennünk a tervben megfogalmazott életszínvonal-célkitűzéseknek is, mert csak igy tartható fenn társadalmunk politikai konszenzusa, amely alapja a Párt harminc éve tartó eredményes politikájának. Nem elég áldozatvállalásra, bizalomra, megértésre felszólítani az embereket. Ha egy bizonyos idő után nem tapasztalják a helyzet szerény javulását sem, akkor ezzel szavunk hitelét kockáztatjuk."- Ebből a pár mondatból főleg az a rész érdekes, ahol Havasi elvtárs arról a bizonyos konszenzusról, kölcsönös megértésről, egyességről beszél. Ez majdnem nyilt kimondása annak, hogy a Párt harminc év óta egy hallgatólagos társadalmi kompromisszum, néma megegyezés alapján kormányozza az országot. A megegyezés alapja, hogy politikáról nem beszélünk, csak gazdasági kérdésekről. Az életszínvonal e- melkedhet, szabad kicsivel többet keresni, de a párt politikájába senkinek sincs beleszólása. Konszenzus a legfelső fokon: egymás köreit nem zavarjuk. - Ehhez viszont elengedhetetlenül szükséges, hogy a népnek viszonylag jó élete legyen: ha ezt nem képes biztosítani a párt, a konszenzus könnyen felborulhat. Ha az e- gyik fél nem tartja meg a kölcsönös me- egyezést, a másik fél is fölrúghatja azt. Ezért van most bajban a párt és kapkod fühöz-fához: csak akkor várhatja el a néptől, hogy távol marad a politikától, amig nincs oka panaszkodni az életszínvonalra. A párt most kiutat keres a krízisből. Kérdés, sikerül-e? *- A Világbanktól ismét újabb kölcsönt vett fel Magyarország. "Az erőmüfeluji- tási program keretében 6^ millió dolláros kölcsönt nyújt a Világbank a Magyar Villamosmüvek Tröszt széntüzelésű erőmüveinek rekonstrukciójához, valamint hálózatkorszerüsitésre. A másik kölcsön 25 millió dollár összegű s ezt a Magyar Nemzeti Bank veszi föl az energiaraci- onálási programm beruházásainak fedezésére. Ezt megelőzően - jelenti a Magyar Távirati Iroda Washingtonból - az ipari szerkezetátalakítási program finanszírozására szolgáló 100 millió dolláros köl- csönmegállapodást Írtak alá. A kölcsön egyben az irányítási rendszer továbbfejlesztését is lehetővé teszi." Dodonai meghatározások, ködös célok - energiaracionalizálás, szerkezetátalakítás, irányítási rendszer továbbfejlesztése -, amiből a laikus olvasó vajmi keveset ért. Nem tudja, hogy miért van szükség újabb dollármilliókra, csak azt hallja, hogy az ország adóssága ismét magasabb lesz, közel kétszázmillió dollárral. Ami ugyan nem túl nagy összeg egy ország költségvetésében, de sok kicsi sokra megy: az adásságok hullámai végül összecsapnak a hitelt hitelre halmozók fölött. A nép mindebből csak any- nyit lát, hogy az életszínvonal romlik, mert az országnak törlesztenie kell a tartozásait. S az ostor mindig a polgárok hátán csattan: velük fizettetik meg a kamat okát... *- A hazai mezőgazdaság eredményeiről mostanában gyakran olvashatunk még emigráns újságokban is elismerő szóval. Nos az kétségtelen, hogy a korszerűbbé vált termelőszövetkezeti termelés, kiegészülve a háztáji gazdaságok produktumaival, sokkal hatékonyabb, mint a Rákosi-időkben volt a magyar mezőgazdaság, de döc- cenések azért még mindig vannak a gépezetben. A mezőgazdasági Minisztérium legutóbbi jelentése szerint 1985-ben a magyar mezőgazdaság dollárelszámolásu bevétele 10 százalékkal csökkent. Ami azt jelenti, hogy a nyugati export lényegesen visszaesett az előző évekhez képest. Részletezve: a mezőgazdasági termelés 5»6 százalékkal maradt el, a sertésállomány 10 százalékkal, a szarvasmarhaállomány 7 százalékkal, a juh 11 százalékkal, a baronfi 6 százalékkal volt kevesebb, mint azelőtt. A készlet- csökkenések miatt az ország belső ellátása után exportra már a szükségesnél kevesebb jutott. Pedig a mezőgazdasági export feladata biztosítani az országnak a legtöbb kemény valutát. A szakemberek fagykárokkal és belvízkárokkal próbálják magyarázni a visz- szaesést s kerülik az igazságot. Azt a tényt, hogy a háztáji kistermelők munkakedvével van baj: keményen adóztatják őket, az államtól kevés támogatást kapnak takarmány és műtrágyák tekintetében, s főleg állattartásuk ráfizetésessé vált. Ezért sokfelé abbahagyták a piacra termelést és csak saját ellátásukra dolgoznak. Ezt a kiesést sínyli meg az export. *- Washingtoni jelentés szerint a Szovjetunió ebben a pénzügyi évben eddig
