Amerikai Magyar Értesítő, 1986 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

l6.oldal

Amerikai Magyar Értesítő

1986. január

Magyar tájak

Magyar történelem Utazás Erdélyben

XVI.

Kolozsvártól Nagylányáig

Előző számunkban elértük Kolozsvárt. De, mivel Kolozsvárt már korábban ismertettük, most elindulunk Kolozsvárról Nagybánya felé.- Kolozsvárt a város keleti részén hagyjuk el, majd Apahidánál az útvonal északra fordul és Szamosujváron, Dé- sen át vezet Nagybánya irányába.- Apahida környékén kr.e. III-II. századi kelta telep maradványait tárták fel. 1889-ben pedig hun fejedelmi sirra bukkantak, amelyben arany ékszerek és két ezüst korsó volt. A középkorban, a kolozsmonostori apátság vámszedő helye lévén, még Apáthidjának nevezték.- Kolozs helység, Apahidától délkelet felé 12 kilométerre, mig sóbányái ki nem merültek, város volt.

Apahidánál az ut a Kis-Szamos folyását követi jó hosszú ideig. Válaszút községben tartották 1792 - 1853 között Bánffy György főispánsága alatt Doboka megye közgyűléseit. A jelenlegi kastély a múlt század második felében neobarokk stílusban épült. Istállója viszont pompás régi épület, műemlék. Válaszút után 3 km-re kitérőt tehetünk mind nyugat, mind kelet felé.- Nyugat felé: Doboka a Lóna völgyében fekszik. A hajdani dobokai váris- pánság székhelye volt. A határában látható várrom 1219 óta ismert, hires erősség volt. A XVI. század közepén még épségben állt.- Kelet felé: Bonchida romos Bánffy- kastélya a második világháborúban pusztult el. A XVII. században épült késő reneszánsz stílusban a lovagvárszerű külsejét a XVIII. századi épitése során kapta. Gyönyörű parkját is ekkor létesítették. (A kastély restaurálása folyamatban van.) Gazdasági épületei külön figyelmet érdemelnek.- Szék Bonchidától északkeletre. Valaha taksásváros volt. Már a rómaiak által ismert sóbányáit még a XVIII. században művelték. A község néprajzi- lag is nevezetes, Lajtha László zeneszerző, Csenki Imre és Csenki Sándor népzenekutatók csodálatosan szép népdalokat gyűjtöttek itt. Az egykori ferences templom és kolostor 1752-ben é- pült, barokk stílusban.- A széki református templom legrégibb része a XIII. század végéről való.

A templomban minden év augusztus 2^-én, Szent Bertalan napján megemlékeznek arról a 600 emberről, akiket a tatárok hajtottak el legutolsó betörésük alkalmával. Mivel a község megőrizte népviseletét, ez a nap szinpompás népi ünnep, amelynek sok látogatója van.- Az utón tovább Szamosjenő, majd Nagyiklód következik. Az utóbbi templomát érdemes megnézni. A kénes fürdőjéről hires Kérő már Szamosujvárhoz tartozik.- Szamosujvár a Kis-Szamos partján a Mezőségről betorkolló Füzes-patakkal szemben 257 m magasan fekszik.

A rómaiak idejében centrum állt ezen a helyen, a XIII. században pedig egy kis falu- Gerlahida. (Ezért a románok Gherla-nak hivják.) Ugyanakkor már vára is volt, amelyet 15É0-ben Martinuzzi György átépittetett.

A helység akkor vált jelentőssé, a- mikor a XVII-XVIII században idetelepedett örmények, az egykori falu városiasodását megindították. Az örmények a tatárok elől menekültek Moldvából Erdélybe. 1672-ben Apafy Mihály több helyen is letelepítette őket. Később Ver- zár püspök vezetésével vették fel a katolikus vallást és 25 ezer forintért megváltották a gerlahidai urodalmat. Gazdag tímárok és marhakereskedők lévén, igen nagy vagyonra tettek szert. Szamosujvár már 1791-hen városi rangot kapott, s 1839-ben szabad királyi város lett.

A volt Martinuzzi-kastély (Ujbálvá- nyos vára). Nagyméretű pentagon bástyákkal megerősített, számos átépítés nyomát őrző várkastély. A régi várból Zápolya János idején a Bács megyei származású Bánk Pál várnagy kezdte meg építését és Martinuzzi fejezte be, Domenico da Bologna tarvei alapján.

1619 és 1652 között épült az erődítése Giovanni Landi, majd Agostino Serena irányításával, s magát az épületet is bővitették. Később is többször változtattak rajta. 1786 óta fogháznak használták, 1856-ban háromemeletes börtönépülettel toldották meg. Annak idején itt fojtatta meg Báthori Zsigmond Kovacsóczit és Báthori Boldizsárt.I869 után itt raboskodott Rózsa Sándor, a hires betyár, és itt is halt meg.

Az épületet - mivel most is börtön -, belülről nem szabad megtekinteni.- Az örmény-katolikus székesegyház a Főtéren áll. 17^8-ban épült barokk stílusban, de már klasszicizáló elemek is láthatók rajta.

Nevezetessége volt a régebben Rubens-