Amerikai Magyar Értesítő, 1986 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1986-09-01 / 9. szám
5.oldal ' , ,, Amerikai Magyar Értesítő 1986. szeptember azt most Csurka használni próbálja tetszetős érvként. A társadalmi problémák megoldásának és az emberiség jövőjének útját ez a filozófia abban vélte látni, hogy a kapitalizmusból és a szocializmusból egyformán azt veszi át, ami jó. A szintézis gondolata tehát nem uj, de csak nem azt akarja nekünk Csurka bebeszélni, hogy otthon van lehetőség egy ilyen bölcs szintézisre? Ugyan kérem! Amig a kommunista párt tartja kezében a hatalmat, ennek megvalósítása csak vágyálom és a párt - szemfényvesztésül - csak annyi "nemzeti tartalmú fundamentumot" engedélyez, amennyi uralmát nem veszélyezteti. Egy igazi harmadik ut csak többpártrendszer és szabad választás révén lenne megvalósítható, de hogy ezekhez a magyar népnek is joga lehetne, az meg sem járja Csurka szocializmusra hangolt agyát. Mindebből levonhatjuk a kiábrándító tanulságot: hiába keressük mi, ami ösz- szeköt és hiába próbáljuk megérteni a kétségkívül nehéz helyzetben lévő otthoniakat, ha tőlük a legminimálisabb megértést sem kapjuk. Még a viszonylag legjobbaktól sem. Szép szólam, hogy azt nézzük egymásban, ami közös, de hogy eljuthassunk odáig, annak elengedhetetlen feltétele a kölcsönösség. Hogy egyen- ranguakként állhassunk szemben egymással. A kétoldalú megértés reménye nélkül ez nem megy. Hogy ez a remény már csirájában elsorvad,nem rajtunk múlik. Számolnunk kell azzal, hogy a partnerek adva vannak és nem mi választjuk meg ő- ket: következéskép százszázalékig nem gondolkozhatunk egyformán, hiszen más a háttér. De fölényes kioktatást, lekicsinylő gúnyt még egy Csurkától sem fogadhat el az emigráció. Kár, hogy emiatt göröngyössé vált az ösvény melyen egymás felé tehettünk volna (tehetnénk) lépéseket. Talán nem a mi hibánk. Mi mindenesetre annak örülnénk, ha elsimíthatnék az ut egyenetlenségeit. Dehát mindig kettőn áll a vásár... * A szerkesztő megjegyzése: Úgy hallottuk, hogy amerikai útja óta sok kellemetlensége volt Csurka Istvánnak otthon. Állítólag korlátozták publikációs lehetőségeit és a darabjait sem engedik bemutatni. Sajnáljuk, mert ezzel egy olyan hangnak kell elhallgatnia, melyhez hasonló bátor hang kevés van a hazai irodalmi életben. Csurka tragédiája, hogy az otthoni hatalmasoknak sem jó, de mi sem vagyunk vele kibékülve. Ő lenne hát az arany középút? (Az a bizonyos harmadik ut?...) Lehet. Védelmünkbe semmiképp sem vesszük őt, mert azzal csak ártanánk neki és rontanánk a helyzetén... FAZAKAS FERENC: A televízió átkos szerepe A TV feltalálásával az emberiség végre egy olyan eszköz birtokába jutott, melynek segítségével - először történelme folyamán - nagy tömegeket lehet hatásosan, gyorsan és megerőltetés nélkül tanítani és oktatni. Ha ez az eszköz megfelelő, komoly és felelősségcel- jes egyének kezébe került volna, az emberiség értelmi színvonala, értékrend- szere, erkölcsi tartalma soha nem remélt magasságokba emelkedett volna. E- helyett ez a csodálatos közvetítő eszköz a társadalom erkölcsi gangsztereinek birtokába került, akik nemcsak a zsebüket tömik meg a TV-n keresett milliókkal, hanem olyan erkölcsi züllésbe vitték főleg a fiatalságot, hogy a társadalomnak egészséges tartóoszlopai is veszélybe kerültek. Ma az a kevés maga- sabbrendü egyén, aki az erkölcsi gátszakadás elkerüléséért küzd, felteszi a kérdést, elsősorban szülőknek, nevelőknek, lelkipásztoroknak: Férfiak és asz- szonyok beengednétek nyugodt lelkiismerettel házatokba a gangsztereket? Beengednétek a felforgatókat, a forradalmárokat? Kinyitnátok-e ajtótokat a kommunistáknak és terroritáknak? Pedig a TV bekapcsolásával ezt a csináljátok! De tovább folytatva, leültetnétek-e nyugodt lelkiismerettel gonosz embereket, gyilkosokat a szobátokba? Beengednétek meztelen személyeket a házatokba, vagy fajtalankodó homoszekszuálisokat? Megengednétek, hogy házatok lebuj, vagy találkahely legyen? Vagy megengednétek, hogy gyermekeiteknek pornográfiát mutassanak be a szalonotokban? Micsoda fölháborodás van a közvéleményben a levegőszennyezés és a vizfer- tőzése miatt, pedig az igazán nagy veszély a lélekfertőzés. A TV a legráha- tóbb és legmeggyőzőbb közlési eszköz,_ mert az élet valóságát lenyűgözően adja vissza, ezért az egyetlen igazi nemzeti közlési eszköz, a legnagyobb nevelő. A TV határozza meg számunkra, hogy mi a jó és mi a rossz, mi az elfogadható^és a visszautasítandó, kinek higyjünk és kinek ne, kiben bizzunk és kiben ne s kit érdemes követni vagy utánozni. A Public Broadcasting System (PBS) úgy van elkönyvelve, mint nevelési TV, azonban az ABC, CBS és az NBC ugyan azt teszi. A kérdés, hogy mit tanitanak? Azt hirdetik, hogy a házasságtörés egy elfogadott és jóváhagyott életstílus. Azt tanitják, hogy az erőszak alkalmazása jogos, hogy az ember célját elérje, vagy megoldja az ellentéteket. Azt ismétlik unos untalan, hogy a mocs
