Amerikai Magyar Értesítő, 1986 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1986-07-01 / 7-8. szám
1986. jul.- aug Amerikai Magyar Értesítő 17.oldal László festő itt töltötte fiatalkorát. "Falusi ház" c. képe berzovai házat örökit meg. Szépvölgy után Tótvárad következik. Régi hires mezőváros. Várát a XIV. században már emlitették. 1603-ban Bethlen Gábort itt győzték le a királyi hadak. A vár 1709 után romba dőlt, alapfalai a község feletti meredek sziklás tetőn láthatók.- Soborsin erdőkitermelési központ. Kastélyát a XVIII. században Forray András építtette, szép diszkért je van.- Iltő XVIII. századból származó, de többször átépített kastélyát érdemes megnézni.- Zám a Marosvölgy újabb szűkületében fekszik. Egykor a tutajozás központja volt. Hajdan a Nopcsa-család fészke volt. Egyik tagja volt - a legendák szerint - a hirhedt Fatia Negra, a haramiavezér, aki egyben Hunyad vármegye főispánja volt. Róla szól Jókai "Szegény gazdagok" c. regénye. Zámban születet Paál László (1846-1879) festőművész.- Guraszáda község nevét már a XIII. században említik az oklevelek. A guraszádi templom 1300 táján épült. A sok renoválás ellenére is szép, arányos épitmény. Alaprajza négykarélyos, nyugati része későbbi toldás. Az újabb festés alatt feltehetően XIII. századi freskók vannak, amelyek valószinüleg a Szt. László legendakor egyes mozzanatait ábrázolják. Harangját 1668-ban készítették Brassóban. Temetőjében egy ősi tölgyfakereszt látható.- Marosilüye az erdélyi fejedelemség idején a Maros vidékének fontos vára volt. Báthory István 1576-ban kedvenc hivének, Bethlen Farkasnak adta, kinek fi a Gábor, a későbbi nagy fejedelem, itt született (1580). (A várkastély maradványa beépült a jelenlegi kórházépületbe .) A régi ut innen a Maros északi partján megy tovább, az újabb áttér a déli partra. Mielőtt a déli partra mennénk, kitérőt tehetünk az északi part utján.- Branyicska falut a XVI. században Báthori Zsigmond Jósika István kancellárnak adományozta. A branyicskai kastély eredetileg Fráter (Martinuzzi) Györgyé volt. Pet- rovics Péter leromboltatta, de a XVI. században már fel is épült ismét. 1595- ben lett Jósika Istváné. 1784-ben felgyújtották, ezért újjá kellett épiteni, csak egy hatszögű bástya maradt meg. Sokat tartózkodott itt Jósika Miklós (1794.1865) regényíró. A kastély parkjában római faragott kövek láthatók Sarmisegetuzából, illetve a közeli római telepről, Miciából. A Maros déli partján Szakamás, majd Lesznyek következik, színes házaival. Lesznyek ősi lakott hely, egykor postakocsi-állomás volt. Központjában egy történelem előtti települést tártak fel. A lesznyeki templomot a XIV. század végén építtette a Lesznyeki-család, a- kik Zsigmond királytól kapták meg adományként a falut. Belsejében a XIV. századi freskók mellett XVIII. századiak különböztethetők meg. Tovább menve a főúton, a délebbre fekvő Vecel község jelzőtáblájánál az ut érinti a hajdani Micia római telep helyét, amelynek köveit a környező kastélyokba hordták szét. Ez volt Dácia egyik legnagyobb települése, vámállomás és erődítmény egyben. Marosnémeti az úttól balra fekszik, s hajdan I. Rákóczi György kapitányának, Gyulay Ferencnek birtoka volt.- A marosnémeti kastély helyén állott egykor Gyulay Ferenc l642-ben é- pült régi kastélya. A mostani klasszicista, emeletes épületet Gyulay Lajos emeltette I830 táján, Stuller épitész tervei szerint. Ez Erdély legnagyobb méretű klasszicista kastélya. Ezzel elértük Dévát. A várost a következő számunkban ismertetjük, s utána elindulunk Karánsebes felé. MAGYARORSZÁG UDVARISPÁNJAI ÉS ORSZÁGBIRÁI /Folytatás/ 1276 1276 1277 1278 1278-1280 1280-1281 1281 1283 1288-1289 1289-1290 1291_1293 1293-1298 1298-1301 1301 I3H-I315 1315-1324 1324-1328 1328-1349 13^9-135^ 1354- 1355 1355- 1359 1359 1360-1369 1369-1372 Móric Jakab Péc nembeli Dénes(harmadszor) Rátót nembeli Gyula Gut-Keled nembeli István Aba nembeli Péter János Rubinus Péc nembeli Gergely Aba nembeli Amadé Hont-Pázmány nembeli Tamás Péc nembeli Apor Ákos nembeli István Péter Csák János Hermány nembeli Lempert Köcski Sándor Nagymartoni Pál Szécsényi Tamás Drugeth Miklós Szécsi Miklós Újlaki Miklós Bebek István Szécsi Miklós (másodszor) (Folytat juk)
