Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-05-01 / 5. szám
1985. május Amerikai Magyar Értesítő' 7.oldal HÉZSELY FERENC (Kanada): No, még egy lépést! Reagan elnök tavalyi választási sikerét elsősorban önmagának köszönheti. Megnyerő egyéniségével és kiváló szónoki adottságával szemben, az Uralkodó Együttes balra huzó sajtója és televíziója alulmaradt. A sikerhez tartozik, hogy az utolsó évtizedben egyre több újság, brossura és könyv jelent meg hazafias és konzervatív telítéssel. A jobboldal végre magára talált. Saját sajtója és egyéb hírközlő eszközeinek segítségével, lerántotta az Egyesült Államok biztonságát és gazdasági jólétét aláásó liberálisokról a leplet. A demokratákról épp úgy, mint a republikánusokról. Ebben az úttörő munkában (megítélésem szerint) két könyv vitte a főszerepet. Az egyik a "Leleplezett kapitalista" volt, a másik pedig a "None dare call it conspiracy". Mindkét könyv már régen meghaladta a miliós példányszámot és még ma is népszerű. Mert hiába lett volna a kiváló elnök minden ékesszólása, ha a lakosság nem lett volna előkészítve a sajtó és könyvek révén arra, hogy az elnök egészséges elveivel és felfogásával egy sikon mozogjon. Örvendetes látvány volt, hogy a Kongresszusban a republikánusok lefaragták az ellenfél 29 főnyi többségét egy csekély 1^ főnyi többségre, de ez még nem jelenti azt, hogy most már ölbe tehetik a kezüket. Ellenkezőleg, egy végső erőfeszítésre kell elszánni magukat a republikánusoknak, ha megakarják szerezni a parlamenti többséget, hogy kifüstölhessék a külügyminisztériumból és egyéb kulcspoziciókból a Szovjetunióval, Cas- troval és Nicaraguával szimpatizáló liberális egyéneket. A hazafias republikánus elem már nagyon közel áll e céljához de még egy utolsó lépést kell tennie, hogy azt el is érje. A teendőket a "Leleplezett kapitalista" szerzője, könyvének 131. oldalával kezdve, kivonatosan az alábbiakban fektette le: "Mit tehetünk ellene? Noha a gyanútlan amerikaiak millióit sikerült a földteke Uralkodó Együttesének agymosás utján érzékteleniteni és megbabonázniuk, e könyvbiráló mégis úgy érzi, hogy a népben még mindig van elegendő életerő egy félelmetes, keménykö- tésü ellenállási hullámnak a megindításához, a világot átfogó összeesküvés e- gész vezérkara ellen. Rajtunk a sor, hogy most már tegyünk is valamit az ügyben. Valószinü, hogy az elkövetkező tiz év sorsdöntő lesz. Ez időszak alatt fog eldőlni, vajon a szabad emberiségben nagy általánosságban, de különösképpen az a- merikaiakban, van-e annyi életerő és kitartás, van-e annyi ész és értelem, hogy másirányba tereljék a világ sorsát. Ez időszak után meglehet, hogy már túl késő lesz valamit is csinálni. Az előttünk álló feladat politikai természetű. Lényegében abból áll, hogy tervszerűen és megfontoltan egyesítsük a politikai erőforrásokat a széles néprétegek szintjén és "dobjuk ki a gazembereket". A legmagasabb szövetségi kormányköröktől, le egészen a legalacsonyabb vidéki hivatalnokig, minden demokrata, republikánus, vagy pártönkivüli egyént, aki következetesen támogatta a földtekére kiterjedő hálózat kollektivista politikáját és taktikázását, gyorsított eljárással le kell váltani: olyan gyorsan, ahogy azt választási eljárások csak lehetővé teszik. A közhivatalnokokat, mostantól kezdve, már nem mérhetjük azzal a mércével,hogy "kedves", "remek TV egyéniség", vagy, hogy egyszerűen csak Ígéreteket tesz. Mindegyiküket hideg fővel felül kell vizsgálnunk, az eddigi teljesítményeik figyelembevételével. Annak, akiről kitudódik, hogy az Uralkodó Együttes lakája, a nyomába szegődött társutas, vagy akárcsak egy rászedett balek is az illető, annak mennie kell. Az Uralkodó Együttes bérenceit mind le kell váltani olyan férfiakkal és nőkkel, akik teljes odaadással azon vannak, hogy az amerikai társadalmat visszaállítsák hagyományos alapjaira, ahogy azt az alapitó honatyák, az amerikai alkotmány keretein belül elképzelték. Gondos tanulmányozás közben rájöhetünk, hogy gyakorlatilag minden nagyobb probléma, amivel az Egyesült Államok szemben találják magukat, alapjában összefüggésben van alkotmányos elveink áthágásával (vagy az áthágások sorozatával). A mi nagyszerű államredszerünket valaki elárulta. Későre jár az idő. Amerika történelmi fejlődésének ebben a szakaszában a jelenkori események komoly tanulmányozói közül senkinek sem okozhat nehézséget annak^a felismerése, hogy a nemzetet érintő veszedelemmel való kacérkodásunk halálos is lehet. Természetesen, ha a politikai erőnek valóságos bástyáját akarjuk felépíteni a nemzetközi hálózattal szemben, akkor lényeges, hogy a politikai pártok egyike megújhodáson és átszervezésen essen át. Ez szolgálhatna aztán működési alapul mindazon demokratáknak és republikánusoknak, akik őszintén meg akarják őrizni az amerikai nemzet alkotmányos gerincvázát. Ezt csak úgy tudjuk megcsi