Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1985-04-01 / 4. szám

és a nyugati kaput Széchy András püspök épitette (1320-40). A délnyugati torony felső részét Hunyadi János emeltette, főpárkányát pedig Bethlen Gábor helyez­tette rá. Sisakja csak a XIX. század közepén készült el. Az épületben a rene­szánsz stilust Lászai János kápolnája képviseli. 1519-ben Várady Ferenc püspök a Széchy-kápolnát bővitette. A nyugati barokk oromzatot Visconti készitette III. Károly rendeletére. A déli oldal sekrestyéje szintén barokk alkotás. A templom 1556 és 1716 között sokat szen­vedett, eredeti belső berendezése a fosztogatások és gyújtogatások következ­tében elpusztult.- A mai háromhajós, kereszthajós szé­kesegyház hétszáz év alkotásának eredmé­nye. Hosszú hajóit dúsan tagolt és szép- fejezetü pillérek választják el egymás­tól. A hét pillérpárból minden második erősebb, mert a keresztboltozatot tart­ja. A mellékhajók keresztboltozatának száma a főhajóénak kétszerese. A szen­tély meghosszabitott, déli oldalán van a sekrestye. A kereszthajó északi szár­nya és a mellékhajó szögletében van a lászai-kápolna. A templom kőfaragványai minden közép­kori stilust képveselnek. A déli bejárat belső timpanonja másodlagos elhelyezésű. A XII. századi déli kapu román diszitmé- nyei, a kereszhajó északi falában szin­tén másodlagos elhelyezésű apostolszob­rok és egyéb dombormüvek francia hatás­ra vallanak. A hajókat elválasztó köte- ges pillérek fejezetei művészi kivitelű­ek, és a hatalmas templombelső méltó di- szei. A főbejárattól jobbra voltak felál­lítva a Hunyadi János, valamint öccse, ifjabb János, Hunyadi László, Izabella királyné és János Zsigmond szarkofágjai. Az északi hajóban gótikus püspöki sírem­lékek, továbbá baptisterium és freskó­maradványok láthatók. A székesegyházban van Corvin János, Martinuzzi György, Báthori András, Bocs­kai István, I. Apafi Mihály sirja is. A sirokat és síremlékeket az idők során feldúlták, kirabolták, a tetemeket széj­jelszórták. ­A püspöki palota a vár északnyugati sarkában van. Szerény épület, középkori magját többször átépítették. Közepén kis udvar, kertjében sok római emlék van.- Jelenleg Erdély egyetlen katolikus püspöksége. A régi gyulafehérvári püs­pökök közül érdemes megjegyezni Bat­thyány Ignác (1780-1798) nevét, aki a trinitárius kolostorban elhelyezett ha­talmas könyvtárat és mügyüjteményt ala­pította meg. Haynald Lajos (1852-186*4-) püspök pedig nagy" botanikus volt, s 1985. április 17.oldal könyvgyöjteményével és világhirü herbá­riumával a Magyar Nemzeti Muzeum Nö­vénytárának megalapítását tette lehető­vé . ­A *4-, számú várkapu a székesegyház és az ortodox katedrális között áll. A ba­rokk stilusu, egynyilásu kapu közepén Ausztria cimere, két oldalán pedig egy- egy friztartó Atlasz-szobor látható. A kapu a Károly-kapukhoz viszonyít­va nagyon egyszerű, szinte dísztelen, ugyanúgy, mint az utca végén található 5. és o, számu kapu is. A görögkeleti katedrális a székesegy­ház mellett áll. A tornáccal övezett katedrálisnak hatalmas (52 m magas) ha­rangtornya van a bejárat előtt. A kör­tornácon kőtár van elhelyezve. A nyi­tott előteret az evangélisták mozaik­képei diszitik. A Babilon-épület az ortodox kated- rálistól delre van. 1851-ben épült, ek­lektikus stílusban. Hatalmas méretei miatt kapta a nevét a helybeli lakos­ságtól. A Babilon-épületben van a vá­rosi muzeum, mely 1888 óta áll fenn. A volt közös hadseregbeli tiszti ka­szinó 1908-ban épült, mely szintén a muzeum tulajdonában van. Az épülettől délre levő kis parkban áll az 1866.évi olaszországi custozzai harcokban ele­sett helyi katonák emlékműve (1906). A Bethlen-kollégium a Bethlen Gábor által alapitott ősi református intéz­ménynek, a nagyenyedi kollégium elődjé­nek épülete, amely később osztrák ka­szárnya lett. Egyszerű épitmény, külső és belső diszitése késő reneszánsz jel­legű. A volt jezsuita kolostor ma interná- tus az 1903-1906-ban épültáltalános iskola mögött. Ebben a XVI. századi e- meletes épületben volt a Bethlen-kollé­gium könyvtára. Az Apor-ház reneszánsz műemléképület. Az Apor-család épittette a XVII. század, ban. Bethlen Miklós lakóháza szintén XVIT! századi reneszánsz épület. Hajda­ni tulajdonosa Bethlen Miklós erdélyi kancellár, önéletírásával a magyar iro­dalomban is megörökítette a nevét. A Batthyaneum a római katolikus püs­pökség egykori könyvtára, ma muzeum. A hajdani trinitárius templom és rendház 1719-ből származó épületében Batthyány püspök létesítette. Ugyanitt csillag- vizsgálót is berendezett.- Az 1792-b^n alapitott könyvtárnak ma 59.000 kötete van, azonkívül 580 ős- nyomtatvány, I9.000 okmány, 1230 kézi­rat, több világhirü kódex, továbbá ré­Amerikai Magyar Értesítő

Next

/
Thumbnails
Contents