Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-04-01 / 4. szám
1985. április V. ERDÉLYI ISTVÁN: II. Rákóczi Ferenc halálának 500. évfordulójára "Amitől tartottunk, atban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket és kivéve ma közülünk a mi édes urunkat és atyánkat, három óra után reggel. Ma nagypéntek lévén, mind menyei, mind földi atyáinknak halálokat siratjuk.." - irta Mikes Kelemen 1735. április 8-án Rodostóban II. Rákóczi Ferenc, Erdély választott, Magyarország vezérlő fejedelmének törökországi önkéntes száműzetésében bekövetkezett halálakor. Azóta 250 év telt el és ő most is úgy él minden igaz magyar képzeletében, mint történelmünk soha nem halványuló fényes csillaga, a magyar szabadság dicsősége- sen-tragikus hőse, örök szimbóluma. Rákóczi azonban mindig több volt,mint szimbólum - ember, mégpedig a javából. Nemcsak azért, mert nagynevű ősei révén rokoni kapcsolatban volt a legősibb magyar és lengyel családokkal, a horvát» dalmata, olasz és francia főnemességgel, házassága révén pedig a német uralkodó családokkals nemcsak azért, mert fél Magyarországot kitevő birtokaival és a lengyel makovicai hercegséggel Közép-Eu- rópa leggazdagabb és legirigyeltebb főura volt, hanem azért, mert gyarlóságai és hibái ellenére hosszú évszázadok óta először és utoljára benne teljesedett ki a legtökéletesebb turáni fajtánk minden kiválósága, értéke és szépsége. S mint ilyen nemcsak kortársai közül - beleértve az uralkodókat is - emelkedett ki, hanem korát is messze megelőzte. Ezért kellett elbuknia. De csak itt a földi téreken, mert kevés magyar dicsőült meg úgy évezredes történelmünk során halála után, mint ő. Még négyhónapos sem volt, amikor apja meghalt. Mostoha apját, Thököly Imrét nem szerette, de találkozni is csak ritkán találkozott vele. így apa nélkül nőtt fel. Gyerekkorának kitörölhetetlen élménye, az ostromlott Munkács várában eltöltött két év, élete végéig elkísérte. Még 12 éves sem volt, mikot Munkács feladása után Bécsbe vitték és elszakították rajongásig szeretett édesanyjától, akit soha többet nem látott és csak halóporában egyesülhetett vele. Középiskoláit a jezsuiták neuhauseni, szigorú, katonás intézetében, egyetemi tanulmányait pedig a prágai német egyetemen végezte. Mint diák beutazta Itáliát, iskolái elvégzése után pedig egy évet szolgált a császári hadseregben. Úgyhogy mire nagykorú lett és meg nősült, ő volt Közép-Európa leggazdagabb, legtekintélyesebb és legműveltebb főura, akit még az uralkodók is irigyeltek. Anyanyelve magyar volt és élete végéig az is maradt. Anyjától megtanult horvátul, Munkácson ruténul, a jezsuitáknál latinul, németül, franciául, diáktársaitól csehül, lengyel birtokain lengyelül. Korát messze megelőzve, 27 tábornokával magyarul, a vármegyékkel latinul, a diplomatákkal franciául levelezett. "Vallomásait" latinul, "Emlékiratait" franciául irta meg. A magyar irodalom szégyenére Padányi Viktor az első, aki hatalmas levelezés és két örökbecsű munkája alapján kimutatta itt kinn az emigrációban, hogy Rákóczi, mint iró is, kora i- rodalmának egyik kiváló személyisége volt. Zseniális szervező volt. A semmiből egy-két év alatt komoly hadsereget szervezett a töröktől lerombolt, a császári zsoldosoktól kifosztott országban. Ilyen szervezett magyar sereg Mátyás óta nem volt.Egyenruhát terveztetett és csináltatott. Munkácson katonai szabó-, gombkötő- festőüzemeket létesitett. Hogy a gyalogságot a legmodernebb fegyverrel, szuronyos puskával felszerelhesse Besztercebányán és Bajmócon szuronygyárat létesitett. Tisztképző akadémiát állitatott föl, magyar nyelvű katonai szabályzatot Íratott, magyar vezényszavakat és kürtjeleket szereztetett. Úgyhogy a kuruc sereg rövidesen elérte az európai hadseregek nívóját, sőt bizonyos tekintetben - mint a kuruc lovasság harcmódja, az egyöntetű egyenruha - túl is szárnyalta. A hadvezetéshez is megvolt a természetes érzéke. Nagy hiba volt, hogy a nagy-, zártkötelékekben vívandó ütközeteket erőltette, amikor a kuruc sereg természeténél fogva a portyázó, gerilla harcra sokkal alkalmasabb volt, s azzal is vívta meg örökre emlékezetes diadalait. így is, már I70ü--ben megnyerhette volna a nagyszombati csatát, ha egy idegen csapatrész árulása a biztos győzelmet verességgé nem változtatja. Hadi rendeléseivel és a kor követelményeinek megfelelő intézkedéseivel az ipart és kereskedelmet is fellendítette. Még önálló pénz is veretett, de kellő arany- és ezüstfedezet hiányában a réz tallér hamar elértéktelenedett. Nemzetpolitikai elgondolásaival és intézkedéseivel is messze megelőzte korát nemcsak magyar, hanem külföldi vonatkozásban is. Mikor először jött haza a birtokaira, szive mélyéig megrendítette a "felszabadító" császári hadak által kiuzsorázott, kifosztott, agyonhajszolt, állatisorba taszított jobbágyok sorsa. Attól kezdve mindent elkövetett, hogy a jobbágyság sorsát megjavítsa. Hogy elgondolásait csak részben sikerült megva9.oldal Amerikai Magyar Értesítő
