Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-04-01 / 4. szám
1985. április FÁZ AK AS FERENC: Amerikai Magyar Értesítő 7.oldal Hazánk 40 éves szovjet rabsága 19^5. április 4.-én a magyar nemzet elérkezett többszázéves keresztutcának a végállomására s ott feküdt tehetetlenül, vért izzadva, haláltusában azon a kereszten, melyet évszázadokon át hősiesen hordozott azért az un. "keresztény nyugat"-ért, melynek összeesküvői a tragédia beteljesedésének csúcspontján készségesen adták a szegeket és kalapácsot a vörös hóhér kezébe, hogy a keresztrefe- szités simán megtörténhessék. A fajtánk millióinak leikéből felhörgött a kétség- beesett kérdés: "Istenem, Istenem, miért hagytál el bennünket?" s a válasz az á- zsiai mongol csordáknak állati röheje volt olyan szadista kegyetlenségek és embertelenségek elkövetése közepette, hogy ilyet a világtörténelem még nem mutatott fel. Ahogyan Isten fiát nem hagyták a latrok a keresztfán sem békében, ugyanúgy az agonizáló nemzetet a világtörténelem- legaljasabb gonosztevői ócsárolták és i- télkeztek felette. Brassai Domonkos, az 19^7-es párizsi békekonferenciára kül-* dött magyar delegáció egyik tagjának kézírásából tudjuk, hogy Visinszkij szovjet főmegbizott, a véreskezü moszkvai főügyész tomboló kirohanásaiban azt mondotta, hogy "minden népek ocsuja, pelyválya, salakja és selejt je, Európa útonállója vagyunk, semmi megtorlás nem lehet eléggé súlyos velünk szemben." Egy hétpróbás, tömeggyilkos pánszláv, bolsevista szemszögéből utonállók vagyunk, mert háromszor álltuk el öntestünkkel az Európa felé vezető útját a véres marcangolásra kész pánszláv medvének, 1849-ben, 1914-ben és 1944-ben. S a gonoszság legfelsőbb fokaként, Budapest küldöttei u- gyanaznap este a nekik kézbesített hivatalos jegyzőkönyvekben Visinszkij beszédének egy teljesen meghamisított változatát olvashatták s ezt a hazug hiradást közölték az otthoni újságok is. A tatárjárás a magyar birodalom nagyhatalommá válását késleltette, vagy két évszázaddal, ami Nagy Lajos és Mátyás királyok alatt bekövetkezett. A mohácsi vész ezt a nagyhatalmi állást temette el mindörökre, mert az angolokkal és franciákkal egyenlő létszám 4 millió magyarból 150 év múlva csak másfélmillió maradt meg. II. Rákóczi Ferenc szabadság- harcát befejező nagymajtényi fegyverletétel az önálló Magyarországot két évszázadra megszüntette. Világos alig két évtizedre tudta a magyar nemzetet béklyóba verni, Trianonban azonban a magyar középhatalomból egy - a környező ellenséges államoknak teljesen kiszolgáltatott -, jelentéktelen csonkot hagytak meg. Végül 40 évvel ezelőtt, 1945. április 4.-én az orosz megszállás egész hazánkra kiterjedő befejezésével egy oly súlyos nemzeti tragédia elindulását értük meg, mely a magyarság fennmaradását is kétségessé teheti. Mik voltak ennek a történelmi tragédiának előzményei? Az első világháború végén hozott i- gazságtalan, bosszúálló békeszerződések eredményeként következett be I929- ben a bécsi Kreditanstallt bank bukása, mely elindítója volt a világtörténelem legnagyobb gazdasági válságának. Ennek a hullámain került be Franklin Delano Roosevelt a Fehérházba, ahonnan csak a halál tudta kimozdítani 12 évvel később. Köztudomású, hogy gyermek- paralizis következtében 39 éves kora ó- ta nem tudott járni és egész életében felesége Eleanor, elsőszámú tanácsadója Bemard Baruch, továbbá a Fehér Ház teljhatalmú eminenciása Harry Hopkins és az Egyesült Nemzetek /UN/ charterének megfogalmazója, Alger Hiss tanácsai sőt szuggeszciói hatása alatt cselekedett, vagy az előbb említettek Roosevelt nevében önhatalmilag intézkedtek. Harry Hopkinsról csak halála után sült ki (valószínűleg eltették láb alól?), hogy szovjet ágens és kém volt s Alger Hiss-ről a háború után bizonyosodott be, hogy a szovjetnek kémkedett, de nem ezért Ítélte el a bíróság 5 évre - mert az már elévült -, hanem hamis esküért. Megemlítem a többi tanácsadót is: Morgenthau, Lehman, Felix Frankfurter, vagy a prokommunista külügyi államtitkárok Cordell Hull, Edward Stettinius és a hadügyi államtitkár, Levy Stimson, akiknek szovjetimádata az egész szabad világ katasztrófája lett! Roosevelt maga is többször mondta: "Sokan legjobb barátaim közül kommunisták." így aztán könnyen megérthető, hogy annak ellenére, hogy Roosevelt e- gész 1940-es választási harcát arra az ígéretre alapozta - ismerve a nemzeti érzésű amerikai közvélemény hangulatát - hogy soha nem fogja az amerikai fiatalságot idegen harctereken véreztetni, mégis belépett a Szovjetunió oldalán a fegyveres küzdelembe s ezáltal az Egyesült Államok mosodszor is világháborúvá szélesítette az európai nemzetek köz- zött elindult harcot. Ez a cselekmény annál is inkább nélkülözte az erkölcsi alapot, mert a Monroe doktrína alapján az Egyesült Államok bármely európai hatalom beavatkozását az amerikai kontinensek háborús oknak nyilvánították, akkor az egyenlő elbánás elve alapján az USA-nak kötelessége lett volna tar
