Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-03-01 / 3. szám
1985. március Amerikai Magyar Értesítő' 17.oldal meny a XV. századból de a XIX. század e- lején barokk stílusban építették át. Kétoldalt 4—4 barokk oszlop van benne a gótikus ablakok közén. Szentélyének meny- nyezete gótikus hálózatú, jobboldalt van az orgona és a szószék. A szentéllyel szemben látható a karzat, az enyedi diákság egykori helye. A templom tornya 65 m magas, zordon építmény, törésekkel. Az evangélikus templom a vártemlőm mellett áll. Ez a regi, 1333-ban épült egyház utóda. Az 1866-ban lebontott ősi templom helyén épült ez a torony nélküli templomocska. A Történelmi Muzeum a várfalhoz épült. Ez a XIV. századi ház ma a környékbeli prehisztorikus leletek, római emlékek, középkori történeti dokumentumok gazdag tárháza. A hajdani Bethlen-kollégium. Az 1622- ben Gyulafehérvárt alapított intézményt l662-ben Apafi Mihály fejedelem a török dulásai miatt ide költöztette, mivel itt nagy uradalma volt. Egykori filozófiai, jogi és református teológiai fakultása volt. A fejedelmi alapítványokból a szegény, tehetséges székely gyermekeket nevelték itt. Jeles tanárai közül Ilosvai Benedek, Apáczai Csere János, Pápai Pá- riz Ferenc, Benkő Ferenc, Herepei Ádám, Szász Károly, Salamon Ferenc a legnevesebbek. A tanítványok sorából pedig Bethlen Miklós, Bős Péter, Aranka György, Körösi Csorna Sándor, Kemény Zsigmond, Barabás Miklós, Bolyai Farkas, Aprily Lajos, Köteles Sándor nevét kell megemlíteni. 1704-bben Tige labancai pusztították el Nagyenyedet és a kollégiumot. Jókai Mór örökítette meg a hős diákok emlékét (A nagyenyedi két fűzfa) , akik a lábán-1 cokat füzfadorongokkal verték agyon. 1849-ben azonban csak üszkös hamu maradt a nagy intézményből.- A kollégium 1862-ben épült fel újra, s fő homlokzata 1884-85-ben készült el. Mikó Imre gróf ritka müvekből álló nagy könyvtárat s múzeumi értékű közet- és kövületgyüjteményt adományozott a kollégiumnak. Herepei Károly régész tanár sok kő- s bronzkori régiséggel, római leletekkel, Csató János kiváló botanikus és ornitológus pedig 3000 kitömött madárral és 60 ezer darabból álló herbáriummal gazdagította a gyűjteményeit. Ma a 66 ezer kötet az épületben levő Bethlen Gábor dokumentációs könyvtár tulajdona. Anyagában igen sok becses kézirat is található. Ugyanitt a Természettudományi Muzeum kezeli a hajdani kollégium természetrajzi gyűjteményét.Az 1704. évi labancduláskor elesett 28 nagyenyedi diák emlékműve a Kápolnadombon áll, a Kollégium mögött. A nagyenyedi katolikus templomot 1745-tól Jánosi Mór minorita építtette, barokk stílusban. A főoltár Biliinger Ágoston és Stegner Farkas müve, 1735-ben fejezték be. 1849-ben tetőzete elpusztult, de újjáépítették.- A templom oltárképe Szent Erzsébetet ábrázolja. A Szent Ferenc- és Szent Teréz-oltárt a kolozsvári minorita templomból hozták ide. A templom tornya csak 1896-ban épült fel. A görögkeleti templom neobizánci stílusú építmény. Homlokzatán szép, kör a- laku mozaik van. Belseje dúsan aranyozott, rendkívül színes és pompás. Faragott ülőszékei művésziek. Ikonosztáza a- lacsony, kupolafreskói igen szépek. Kirándulások; A város feletti Őrhegyről szép kilátás nyílik a helységre és környékére. Kirándulás az Erdélyi-Érchegységbe, A Nagyenyedhez tartozó Felnyed község- nél elágazik az ut egyrészt Torockó felé (szép szurdokokkal!), másrészt a Szabaderdő mellett Remete irányába. Torockó felé a Kőköz nevű 16 km hosz- szu hegyszoroson át vezet az ut. Toroc- kószentgyörgy romos várát érdemes megnézni, s maga Torockó nemcsak a Székelykőről, hanem népviseletéről is hires. Az útközben látható sziklafalak barlangjaiba menekült az enyedi kollégium 1704- ben a labancok elől. Remete közelében van egy XIV. századi gótikus stilusu kolostor templom szép freskókkal. Innen 3 km-re fekszik a Rel metei sziklaszoros természetvédelmi terület, vad, romantikus szakadék, ahol havasi gyopár is virít. (A gyopár védett virág!) Tövis Nagyenyedtől 12 km-re van, hires vásárhely és vasúti csomópont. Szász neve (Dreikirchen) utal az itteni három VIGH ISTVÁN: Udvarhelyi székelykapu
