Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-03-01 / 3. szám
4. oldal Amerikai Magyar Értesítő 1985. március Folyik az agymosás, a történelem hamisítás, Folyik a hazug évfordulók glo- rifikálása, a negyven év előtti események csillogóra lakkozása. S a központi téma, a kulcsszó: Jalta! Ez is egy évforduló, talán a kommunisták számára legjelentősebb. Hiszen ez alapozta meg hatalmukat, ez engedte be őket Európába, a Jaltában aláirt gyalázatos alku révén nyomhatták el a Moszkva érdekszférájába átengedett országokat. Még tartott Buda ostroma, amikor február 4.-én a krimi fürdőhelyen összeült a három nagy: Churchill, Roosevelt és Sztálin. És felosztották egymásközt a világot. Felelőtlenül, cinikus nemtörődömséggel, úgy hogy a döntés mindenképpen elsősorban a Szovjetuniónak, a szovjet hatalmi érdekeknek kedvezett. Jalta szabadította a világra a kommunizmus rémét és tette igazán nagyhatalommá a Szovjetuniót. Amit most már késő és nehéz jóvátenni... A kommunisták ünnepük Jaltát, a konferencia negyvenedik évfordulóját. Tudják, miért teszik: Jaltának köszönhetnek mindent. A hazai újságokban egymást érik a jaltai konferenciát értékelő és helyeslő Írások, melyek nem mulasztják el megjegyezni: a mai amerikai politika igyekszik megtagadni Jaltát, mert a világ kettéosztotságáért az akkori döntéseket teszi felelőssé. De a kommunisták foggal és körömmel védik Jalta szellemét, mert ebből származtatják uralmuk jogalapját és erre hivatkozva tartja Moszkva katonai uralma alatt fél Európát. Mely katonai uralom - a megszállás - egyszer megszűnnék, a középeurópai kommunista rendszerek kártyavárként omlanának össze. És ha egyszer ez bekövetkezik - mert bekövetkezik -, az lesz számunkra az i- gazi ÜNNEP! "A nyelv a tudósnak ereklye, az Írónak hangszer, a hírlapírónak fegyver. Vajon nem közös érdekünk-e, hogy ez az ereklye minél tisztább, ez a hangszer minél zengőbb, ez a fegyver minél fényesebb és élesebb legyen?" Kosztolányi Dezső Harctéri Napló Megjelent néhai Dr. zádorfalvi Deme Károly orvos őrnagy "Harctéri Naplóm -A m.kir. 20. könnyű hadosztály egészségügyi harctéri naplója" c. munkája számos helyszíni fényképpel, 5 térképvázlattal a Catholic Publishing Co. gondozásában. A Naplót és Függelékét a szerző kérésére Simontsits Attila rendezte sajtó alá.Dr. Balló István irt hozzá bevezetőt, a térképvázlatokat pedig vitéz Somorjai Béla készítette. A könyv borítólapját a kőszegi m. kir. honvéd nevelőintézet 1943. évi érettségi tablófestményének részlete díszíti . A könyv csak korlátozott példányszámban számozva jelent meg és igy példányai nem kerülnek könyvárus forgalomba. Deme Károly 1902-ben született Zila- hon, 1921-ben érettségizett a zilahi református kollégiumban,orvosi diplomáját pedig 1927-ben a debreceni gróf Tisza István egyetemen szerezte. 1928-tól az összeomlásig a honvédségben mint hivatásos katonaorvos szolgált. 1919-ben mint diák tagja volt a Székely Hadosztálynak a második világháborúban pedig a 2. hadsereg kötelékébe tartozó 20. könnyű hadosztály egészségügyi oszlopának, majd a 101. sz. betegellátó állomás parancsnokaként vett részt a Donnál, majd brjanszki erdőben. Az összeomlás Németországban érte. Onnan 195°-t>en az Egyesült Államokba vándorolt, ahol 1953-tól Clevelandben gyakorló orvosként működött. A második világháború legtragikusabb magyar harci eseményekről, a 2. magyar hadsereg donmenti harcairól és pusztulásáról már számos munka jelent meg otthon melyeknek közös vonása az akkori politikai és katonai vezetés elmarasztalása és felelőssététele. De erről a tragikus kimenetelű harcokról eddig még senki sem adott olyan mélységes hittel, hazaszeretettel az ellenséget is emberszámba vevő humanizmussal és mégis rideg tárgyilagossággal megrajzolt reális képet, mint azt a harcokban ele- itőlkezdve résztvett Deme tette a most közreadott harctéri naplójában. Ez a napló máris a második világháborús magyar szakirodalomban a doni vereség egyik leghitelesebb forrásmunkája és tanuságtétele. A Napló értékét csak növeli a Függelékben közzétett "Miklós-napi csoda" c. igaztörténet, vitéz Jány hadseregparancsnok 24. és 30. számú Hadseregparancsa, melyek közül az utóbbit mindenütt tudatosan elhallgatják és az 1929. évi angliai Világ Jámboráén résztvett Deme által való megörökítése . Ennek a könyvnek egyetlen hibája hogy kis példányszámban és csak magyarul jelent meg. Szeretnénk remélni, hogy rövidesen idegen nyelven is meg fog jelenni. Deme özvegyének és Simontsits Attilának elévülhetetlen érdeme, hogy ezt a hiánypótló, az ezerszer elgya- lázotí magyar honvéd hősi áldozatát és helytállását megörökítő történelmi dokumentumot, ha kissé késve is, közkincssé tették, amiért minden elismerést és köszönetét megérdemelnek. KKM HANGJA v. E. I.
