Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-02-01 / 2. szám
12.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1985. február Független Magyar Hírszolgálat Az újév első hírei közé tartozott a Finnországban lepottyant szovjet raklta'ról szaTcT'hír, mely bejárta a világsajtót. Az történt, hogy egy tenger felől kilőtt szovjet gyakorló rakétalövedék finn terület fölé tévedt és megfigyelők szerint egy tóba zuhant. Szerencsére robbanófej nem volt a rakétán, így kárt nem okozott, de a norvég és a finn közvéleményben mégis nyugtalanságot keltett az eset, mert a szovjet rakéta "sétarepülése" a két ország légterének megsértését jelenti. - A szovjet sajtó egy darabig hallgatott, aztán - mivel a nyugati lapok napokon át szellőztették az ügyet - a TASzSz végülis kiadott egy szűkszavú jelentést a történtekről. Ezt a jelentést érdemes elolvasni, a tényeket elködösíteni akaró fogalmazásával annyira jellemző a kommunista hírközlésre. "Szovjet hadihajók a múlt év végén gyakorló lövészetet tartottak a Barents-tengeren. Ennek során december 28-án műszaki hiba következtében egy célrepülőtest letért a kijelölt útvonalról és a part felé vette útját, majd eltűnt nyugati irányban. Nincs kizárva, hogy az eszköz, áthaladva norvég terület fölött, Finnország területére jutott. A célrepülőtest fedélzetén sem robbanó-, sem mérgező anyag nem volt. Az előre nem látható, s az eszköz meghibásodása nyomán bekövetkezett eseményről a szovjet fél tájékoztatta a finn és norvég illetékeseket, s sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt." - így szól a TASzSz-iroda közleménye, mely a világért se mondaná ki az igazságot, hog^r a célrepülőtest, illetve "eszköz" egy rakéta volt. A szovjet kormány egyszerű sajnálkozással elintézettnek tekinti az ügyet, holott a magasból lezuhanó rakéta súlyos tömegszerencsétlenséget okozhatott volna, még akkor is, ha nem szállított robbanóanyagot. Képzeljük el, milyen óbégatást csapott volna a TASzSz, ha történetesen egy NATO gyakorló-rakéta tévedt volna szovjet terület föléi A szovjet lapok provokációról ordítoztak volna és elégtételadásról. Mert úgye a Szovjetunió légtere és szuverenitása sérthetetlen* hogy^mennyire komolyan veszik ezt Moszkvában, arra elég fölidéznünk a koreai utasszállítógép tragédiáját, amikor a szovjet vadászgépek halálbaküldték az ártatlan utasokat. Más országok szuverenitását tisztalni magukra nézve viszont nem tartják kötelezőnek. ☆ Egy életszínvonallal foglalkozó cikk részleteit idézem a Magyar Nemzetből* "Jól- lakni és (vagy) jól lakni* ez a két kérdés all a magyar dolgozók gondolkodásának központjában. "Az emberek zöme szerint a lakás akkor értéket jelent az ember életében, hogy megszerzéséért semminemű áldozattól nem szabad visszariadni"- olvassuk a cikkben. Az áldozat* a különmunkák vállalása, a szabadidő feláldozása. "A többletmunkavégzés egyre nagyobb szerepet kap* nemzetközi összehason- litó vizsgalatok szerint a munkavégzéssel töltött órák szama Magyarországon nagyon magas. Pedig napjainkban a többletmunka mindinkább csak a már elért színvonal tartását teszi lehetővé." Végül* "A megkérdezettek 80 százaléka úgy nyilatkozott, hogy alapvető szükségletei (táplálkozás, ruházkodás, tartós fogyasztási cikkek, kultúra, nyaralás, kikapcsolódás) között legalább egy van, amire nincs elég fedezete." - Negyven év óta olvassuk, hogy az életszínvonal egyre javul a szocializmusban. Es máig csak ide jutott?... ☆ Erdélyi látogatásáról számol be valaki Magyarországról amerikai rokonainak. A levél néhány mondatát egyetlen betű változtatás nélkül közöljük* "Utam nagyon szép volt, de egyben szomorú és lehangoló is volt. Nagyon nagy a szegénység. Ha megszólalsz magyarul és megtudják, Magyarországról jöttél,mindjárt egy csomó dolgot sorolnak fel, nincs-e eladó? Gyerekek cukorkát, csokoládét kérnek,de a képes folyóiratnak, vagy mesekönyvnek is nagyon örülnek. Magyarokat ahogy lehet, elnyomják. Romanositás erősen folyik. Történelem úgy meg van hamisítva, hogy azt nem is hinnétek. Pld. az 18á8-as forradalom az nem a magyarságé volt, hanem a románoké. Körösi Csorna Sándor román volt, csak mi magyarok forgatjuk ki a nevét, mert annak román neve volt és mondják is a román nevét. Minden magyar emléket, szobrot, képet eltávolítottak, egyedül Mátyás király szobrát hagyták meg, mert az román volt. Román lány volt az édesanyja." - Ez a látogató körülbelül ugyanazon a héten járt Erdélyben, amikor Bukarestben éppen folyt a nemzetiségi dolgozók konferenciája. Az ott kiadott hivatalos kommüniké a magyar nemzetiségű lakosság teljes jogegyenlőségéről beszél. A valóság azonban rácáfol Ceausescuék hazudozásaira. De mindhiába* a világ az ő jelentéseiket olvassa, a magyar szemtanuk tapasztalataira senki sem kiváncsi.
