Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-12-01 / 12. szám
1985. december Amerikai Magyar Értesítő 13.oldal Magyar tájak Magyar történelem Utazás Erdélyben XV. A Szilágyságon és a Mezőségen keresztül. Erre az utazásra is Nagyváradról indulunk és a Szilágyság szivén keresztül érjük el Kolozsvárt. Kolozsvártól két u- tat ismertetünk, egyfelől a Nagybánya felé vezetőt, másfelől a Mezőségen át Szászrégeribe tartó útvonalat. Nagyváradtól Zilahon át Kolozsvárig Nagyváradtól Biharon és Szalárdon át a Berettyó völgyében megyünk észekkelet felé.- Margittá a Berettyó mellett 138 m magasságban fekszik. Neve 1352-ben már szerepel az oklevelekben. A XVI. században vámszedő hely volt. Templomain kivül különleges látnivaló nincs benne. /A városból^kirándulhatunk a Réz-hegység vidékére. Északkelet felé innen is eljuthatunk Tasnádra, majd Sződemeterre./- Margittától kelet felé a Berettyót követjük. Átmegyünk Szilágyzovány fürdőhelyen, majd Szilágynagyfalu községből kirándulhatunk délkeletre, Szilágybagos fürdőtelep felé. Szilágynagyfalu után elhagyjuk a Berettyó völgyét és a Krasz- na vidékére érünk.- Szilágysomlyó a Kraszna völgyében Szilágy megye második legnagyobb települése. A város feletti Keselyűs hegyen 1797- ben gazdag római aranyleletet tártak fel, amely a bécsi Kunsthistorisches Museumba került. L889-ben a III. századból származó gepida fejedelmi kincsre (aranyfi- bulák, szinarany csészék stb. ) bukkantak, amely a Magyar Nemzeti Múzeumban látható. Ezek szerint a környék már igen régi települési hely. 1876-ig a város Kraszna vármegye székhelye volt. A városka gimnáziumát, a minoriták a- lapitották, hires nevelő intézmény volt. Plébániatemplomát 1532-ben Báthori István építtette, késő gótikus stílusban. Azóta többször is átépült. A szilágysomlyói vár romlya a városka közepén látható. A várat Báthori Zsig- mond építtette 1597-ben. Szilágysomlyó ugyanis a Báthoriak somlyói ágának volt a fészke. /A várostól északnyugat felé van Som- lyóujlak. Református temploma román stílusban épült. Régen egy apácakolostor is volt itt./ A várost kelet felé elhagyva, akövetkező megállótól Varsolc községtől ismét délfelé térhetünk.- Kraszna hajdani ősi vára adta az egykori kRaszna vármegye nevét. Itt élt a nagymüveitségü Cserey Farkas (1773- 1842), a kiváló botanikus, aki udvarháza mellé füvészkertet telepitett. 1816-ban nála vendégeskedett Kazinczy Ferenc, aki az "Erdélyi levelek" c. müvében részletesen leirta az udvarház műkincseit, könyvtárát, amelyek elpusztultak az 1849. évi szabadságharc idején. A krasznai református templom 1391- ben már megvolt, s 1530 óta a reformátusoké. Gótikus stilusu s 40 méter magas tornyát hegyes sisak és négy fiatorony disziti. A toronysisak és a harangláb 1708-ból való. A tornyot és a templom falait támpillérek erősitik. 15 m hosszú hajójának mennyezete lapos, szentélye viszont bordás boltozatu, szép zárókövekkel. A hajó gyönyörű festett famennyezete 1736-ban készült. 1909-ben a hajót kétoldalt kibővi- tették, a tornyot két méterrel magasították, zsindelyfedését kicserélték. Ez a restaulás sajnos a régi épitmény arányait némileg megbontotta. Varsolc után elhagyjuk a Kraszna völgyét és északnyugat felé, a hegyháton át a Zilah-patak völgyébe ereszkedünk. Itt elérjük a vasútvonalat, mely Nagykároly- Zilah-Zsibó-Dés-Nagybánya felé vezet. Innen a Zilah-patak völgyében a vasúttal párhuzamosan vezető utón kitérhetünk északnyugat felé s Románbaksára érünk.- Zilah Szilágy megye székhelye, a Meszes hegység lábánál, 266 m magasan fekszik. Ez a vidék a legrégibb idők óta lakott hely. A rómaiak korában Zilah táján volt Dacia Porolissensis székhelye Poro- lissum. Helyén ma Mojgrád falu fekszik. A honfoglalás korában Anonymus szerint az Erdélyt elfoglaló magyarok Zilahnál megpihentek, s innen hatoltak tovább kelet felé. A várost a tatárok 1241-ben feldúlták, de újra felvirágzott. Kereskedői és iparosai 1496-ban II. Ulászlótól számos kiváltságban részesültek. A város 1542-ig az erdélyi püspök birtoka volt, majd Iol7-iso6-ig földesúri birtok lett. Ekkor 80.000 forintért megváltotta magát. l601-ben Basta zsoldosai, 1703-ban Rabutin rácai perzselték fel. Emiatt régi épületei alig vannak. 1711-ben XII. Károly svéd király megszállt a városban, hazafelé menekült a benderi csatavesztés után. A házat, ahol megszált, emléktábla jelöli. A város hires iskolája volt a
