Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-02-01 / 2. szám
1985^ február t , ,, Amerikai Magyar Értesítő 5.oldal gatna-e meg minden követ a kanadai kormánynál, hogy az ilyen főfő keretlegénye- ket utasítsák ki az országból? Debizony nem nyugodnának addig, mig ezt el nem érnék. (Gondoljunk csak. mi történt legutóbb a román pópával!) Vajon Kopácsi Sándor tud-e nyugodtan aludni éjszakánként s nem jönnek-e elő álmában a Recskre küldött és agyonvert, halálrakinzott rabok szellemei, hogy szá- monkérjék tőle szenvedéseiket? Vajon nem nyomja-e a lelkiismeret, hogy ártatlan emberek sorsáról döntött egyetlen aláírással, amikor jól tudhatta: semmi bünük! Vajon úgy érzi: azzal, hogy a forradalomkor, 1956-ban köpönyeget forgatott, mindent jóvátett és minden el lesz neki felejtve. . . ? Nem! Es a többinek sem! Mert a kisemberekkel, a megtévesztettekkel, a félrevezet eltekkel , a tömegemberekkel szemben legfeljebb sajnálatot érezhetünk - még a kommunisták is futni hagyták ^5. után az u.n. kisnyilasokat (pláne ha azok hajlandóságot mutattak a pártba való belépésre...) -, de azoknak, akik megtévesztették, félrevezették őket, azoknak, akik megvaditották, gyűlölködésre tanították a recski keretlegényeket, azoknak nem szabad soha megbocsátani! Ahogy Erdey Sándor is Írja könyvében: a szenvedéseket nem lehet, nem szabad elfelejteni, azoknak pedig akik okozták a szenvedéseket, soha nem szabad megbocsátani. (De nem szabad megbocsátani az uszitóknak sem, mint pld. Méray Tibornak és másoknak!) Már leirt am néhányszor: az ártatlan magyar üldözötteknek, akiket a Rákosi-rém- korszak alatt megkinoztak, soha nem szolgáltatott elégtételt senki. Otthon legkevésbé, mert odahaza még beszélni sem lehet róluk. Ahogyan azt is titkolni igyekeznek Kádárék, hogy Recsk egyáltalán létezett. Fedezik Rákosiék aljasságait, ezzel is igazolva, hogy a mai rendszer jogutóda az 1956 előtti terrornak, csak kifinomultabb eszközöket használ. Ez a könyv Erdey Sándor könyve most emléket állit a Recsken megkinzottaknak és tiszteleg azok- emléke előtt, akik elpusztultak a recski pokolban. A könyv megmarad és emlékezteti majd az utánunkjövőket, hogy ilyen is megtörténhetett Magyarországon a "felszabadulás" utáni években! Ír De ez az emlék kevés' Gondoljunk arra, hogy Washingtonban, a szabad világ fővárosában hamarosan hatalmas monumentum fogja hirdetni azoknak a zsidóknak a mártiromságát, akik a hitleri időkben a világ bármely részén elpusztultak. Külön bizottság alakult az emlékmű megvalósítására - az elnöke egyébként egy magyarországi születésű ember -, mely hatalmas pénzeket gyűjtött erre a célra. Az emlékmű az amerikai főváros kellős közepén, az elnöki palota, a Fehér Ház tőszomszédságában emelkedik majd: a helyét már kijelölték, a város vezetősége nagy telket adományozott az emlékmű bizottságnak a monumentum számára. Ki emelhetne kifogást az emlékmű létesítése ellen? Ez egy szabad ország, a- kinek pénze és energiája van hozzá, minden tervet megvalósíthat. (Persze, nem árt az összeköttetés sem...) Miért ne valósíthatnánk meg mi, a kommunizmus rabságában szenvedő népek fiai, hogy közös erőfeszítéssel emlékművet állíttassunk - ugyancsak Washingtonban - a vörös diktatúrák áldozatainak? Sztálin és Rákosi rémuralma alatt milliók pusztultak el a Szovjetunióban és Magyarországon, meg a többi bolsevizált országban, de pusztulnak el azóta is hónapról-hónapra, évről-évre szüntelenül. Ők is megérdemelnek egy emlékművet! Úgy tudom, egy magyar emigráns szervezet már támogatná is a tervet. Csatlakozzunk hozzá valamennyien, nyerjük meg a társemigrációkat is és közreműködésükkel lássunk munkához Mert állnia kell valahol egy olyan emlék műnek is, mely végre a bolsevizmus áldozatainak szenvedéseit juttatja a világ népeinek eszébe! S amig ez meg nem valósul, becsüljük meg nagyon Erdey Sándor könyvét, a recski haláltáborról szóló naplót. Mert ez a magyar Gulag egyenlőre az egyetlen i- gazi mementó az áldozatok sírján, emlékeztető a szenvedésekre, a szenvedések túlélőire, az áldozatokra. Akikért eddig még harang sem szólt. Most harangozunk és még erősebben kell harangoznunk! Erdey Sándor könyve nagy feladatot teljesít, de méginkább betölthetné szerepét, ha nyugati világnyelvekre is lefordítanák és angolul, németül, franciául tanúsíthatná: mire képes a kommunizmus? A Recskről szóló könyv vádirat: Erdey Sándor a szemtanú cáfolhatatlan hitelességével sorolja el a kommunisták bűneit, melyeket megbocsátanunk soha, de soha nem szabad! ☆ ☆☆ A gúzsbakötés Erdey Sándor: "A recski tábor rabjai" c. könyve megrendelhető az Értesítő könyvosztályán. A 300 oldalas, 25 részben korabeli képpel ellátott könyv ára fűzve ÍJj-.- dollár
