Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1985-11-01 / 11. szám

14.oldal Amerikai Magyar Értesítő Független Magyar Hírszolgálat--------------Szerkeszti: Stirling György------------------­* "Vége a tartós tartós-tej hiánynak?" kérdi szójátékos címmel az ujságiró a Magyar Nemzetben. A cikkecskéből meg­tudjuk, hogy Budapesten nemrég megje­lent az élelmiszerüzletekben a hét na­pig tárolható dobozos un. tartós tej, amit a vásárlóközönség, rögtön megked­velt. Elsősorban azért, mert a zacskós Közért-tejjel szemben ez a tej dobozban volt, nem szakadt ki, nem folyt szét, nem mocskolta össze a bevásárlószaty­rot. Nos ez a különleges tej föltűnt, aztán ahogy jött, úgy el is tűnt. Az ujságiró megkérdezte az illetékeseket, miért vált ily gyorsan hiánycikké az uj tej, mire azt a választ kapta,hogy nagy mennyiségben nem tudnak dobozos tejet "gyártani", mert a hozzávaló pa- pir és gépsor csak dollár ellenében lenne beszerezhető s olyan sokba kerül­ne, hogy literenként három forinttal emelné meg a tej árát. - Ez tényleg gazdaságtalannak tűnik, de vajon ho­gyan lehetséges az, hogy nyugaton - már pl. Ausztriában is - olyan olcsón tudják előállítani a tejes papirdobozt, hogy meg sem érzi a vásárló? Atomerőmü­vet képes épiteni a magyar ipar Pakson, de papirdobozra már nem futja a képes­ségeiből? (Mert az "csak" a polgároknak kell, nem a nehéziparnak.) ♦ Barcs Sándor és Biró József, az Or­szággyűlés külügyi bizottságának tagjai szeptember közepén hivatalos látogatá­son Washingtonban jártak. A két parla­menti képviselő találkozott Tom Lantos­sal, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának tagjával és Edward Der- winskivel, a külügyminisztérium taná­csosával. Barcs és Biró előzőleg az In­terparlamentáris Unió ottawai tanácsko­zásán vett részt és innét utazott New Yorkba, illetve Washingtonba. - Szűkén áll nemzetközi tárgyalásokra képes em­berek dolgában a Kádár-rendszer, hogy egy Barcs Sándort kénytelen Kanadába és az Egyesült Államokba küldeni. Barcs az egyik legsötétebb figurája a Rákosi- terrornak és az utána következő évek­nek. Kisgazdapárti politikus létére sa­ját pártja ellen áskálódott, majd a Rajk-per idején vállalkozott a bírósá­gi komédiában népbirói szerep eljátszá­sára. Kitűnő alkalmazkodási képességei révén nemcsak a Rákosi-féle tisztogatá­sokat úszta meg, de 1956-ot is átvé­szelte, majd a Kádárnál is megtalálta helyét. Annál a Kádárnál, aki ugyan ma­ga soha nem beszél a Rajk-perről (tud­ván, hogy mérhetetlen súlyos felelősség terheli a Rajk-akasztásban), de akinek ideje alatt nyilvánította ki a párt. hogy a Rajk elleni vádak koholt vádak voltak és a per csupán egy gyilkosság hátteréül szolgált, Barcs Sándor ebben a komédiában vitt fontos szerepet. Va­jon ezt tudta róla Tom Lantos és Edward Derwinski, amikor kezet fogott vele?... * A Magyar Államvasutak gondjairól, elmaradottságáról olvasunk cikket a MAGYARORSZÁG-ban. "Az elmaradást a mű­szaki beruházások immár több évtizedes lassúbb üteme, a járműpark elöregedé­se, a pályaudvarok technikai elavulása, a pályafenntartásnál mutatkozó kapaci­táshiány jelzi. A magyar vasutak törté­netében először áll fenn a veszélye an­nak, hogy a vasút a népgazdaság fejlő­désének komoly akadályává, fékjévé vál­hat." - A magyar vasút közel másfél év­százados múltra tekint vissza és ezen idő alatt mindig a haladást, az élet fejlődését szolgálta. Első eset, hogy visszatartja, gátolja a fejlődést. Pe­dig a gazdasági élet vérkeringését a közlekedés, a szállítás jelenti. Ha e- zek akadoznak, minden megáll. A szoci­alizmusnak kellett jönnie, hogy ide jusson a magyar vasút’ * A cigányok számarányának növekedése - jelenleg az ország lakosságának kb. 5 százalékát teszik - és elmaradott szo­ciális helyzetük az eddigi társadalmi akciókon túl kormányintézkedést is kö­vetel már: a minisztertanács legutóbbi ülése határozatot hozott a cigányok iskolázási - és munkafelvételi javítá­sára. * Cs. Szabó László, a nemrég Londonban elhunyt magyar emigráns iró irodalmi hagyatéka megérkezett Magyarországra: tizenötezer kötetes könyvtára a sáros­pataki református kollégiumban kapott helyet, kéziratos feljegyzései, naplói pedig a Petőfi Irodalmi Muzeum tulajdo­nába kerültek. Az anyag egy részét zá­rolták. * "Bázic-magyar", két nyurga ifjú be­szélget a pesti utcán. - Állati’ - mond­ja az egyik és hadonászik a kezével. 1985. november

Next

/
Thumbnails
Contents