Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-10-01 / 10. szám
1985. október Amerikai Magyar Értesítő Független Magyar Hírszolgálat--------------Szerkeszti: Stirling György-----------------* "Katolikus egyház és társadalom" diriméi ir valaki a Magyar Nemzetben a Hit- tani Kongregáció egyik legutóbbi instrukciójáról imigyen: "Nagy visszatetszést kiváltó tézise az instrukciónak a reálisan létező szocializmus megbélyegzése, amihez hasonló durva támadás a szocialista országok ellen a zsinat óta aligha hangzott el a Vatikánból." Az UJ EMBER március 31-i számában ezt olvashatjuk erről: "A vatikáni dokumentumból a marxista történész a marxizmus lényegi elitélését, a létező szocializmus megbélyegzését olvassa ki. Véleményünk szerint a marxista gondolkodókat nem lephette meg igazán a katolikus egyháznak az osztályharcot elutasitó, nem először kinyilvánított álláspontja. Az osztályharcban az uralom lévők gyűlölete, s az ellenük forditott fegyver is benne foglaltatik - ez pedig idegen a jézusi tanítástól. A II. János Pál pápa által oly sokat emlegetett 'szeretet civilizációja' viszont teljesen evangéliumi eredetű gondolat." Gyűlölet és szeretet: az emberiségen áll a választás. A két véglet közt nem létezik langyos harmadik ut: világunkban senki sem maradhat kívülállónak. Vagy igy, vagy úgy, mindenkinek szint kell vallania. * A magyar fiatalok történelemtudásának hiányosságairól már hallottunk egy s^ mást, ehhez nyújt újabb adalékot az Élet és Irodalom glosszája. Az irás arról szól, hogy két diák nem tudja, miért van iskolai szünnap március 21_én? Az apai kérdésekre bizonytalan válaszok érkeznek: Talán tanári értekezlet, vagy tavaszi szünet, esetleg valami ünnep, az alkotmány évfordulója, vagy mi..."Ezután módszeresen kérdezgetni kezdtem az érettségizőket, mit tudnak Dózsáról, Klapkáról, Stromfeld Aurélról, Sztálinról - folytatja az újságíró -, de legtöbbjük még az évszázadot is bizonytalanul mondta, amelyben a nevezetes ember élt. A- zon nevettek, hogy milyen tudatlanok. Meg azon, hogy van ennél rosszabb. Március 15-én a városi KISz-bizottság titkára ünnepi beszédében nem tudta kiolvasni az aradi tizenhárom nevét." Végül a kérdéseire kapott válaszok közül egyet mutat be a glossza Írója: "Hogy ki volt Sztálin? Valamelyik szocialista országban volt miniszter 1956 előtt. Ha jól emlékszem, kultusz? Vagy személyi-kultuszminiszter." Ha a mostani diákok még a kommunista nagyságokat sem ismerik, mit tudhatnak a nemzeti múltról?... S most jön a második poén! Valaki elolvasta a glosszát és azt kérdezte: "No és miért van iskolai szünnap március 21- éz Magyarországon? (Elárulom: a Tanács- köztársaság kikiáltásának évfordulóját ünnepük. Ezért.) * Bukaresti MTI-jelentés szerint a román főváros fényes külsőségek közt ünnepelte Nicolae Ceausescu megválasztásának huszadik évfordulóját. (Gheorghiu-Dej halála után, 1965-ben került Ceausescu a román párt élére.) Az alkalomra ünnepi díszt öltött a román főváros: fellobogózták a házakat és az utkereszteződér- seknél jelmondatokat és Ceausescu elnök képmását helyezték el. A Román Kommunista Párt ünnepi ülést tartott, melyen - szószerint idézem az MTI jelentését - "közel kétórás beszédet mondott Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSzK elnöke, az RSzK államtanácsának elnöke, a román fegyveres erők főparancsnoka, akit a napokban a román tudományos élethez nyújtott hozzájárulása elismeréseként az RSzK akadémiájának rendes tagjává és tiszteletbeli elnökévé is megválasztottak. " Sztálin óta nem volt diktátor, aki egyszemélyben ennyi tisztséget egyesített volna és ennyi címmel büszkélkedhetett. Hogy a román nép nagy vezérének elmeállapotával baj van, nem kérdéses, de valami nincs egészen rendben a környezetével sem. Erre mutat legalábbis az MTI-jelentés befejező mondata: "Az évforduló napján pirosbetüs fejléccel jelentek meg a napilapok Romániában, amelyek szerkesztőségi cikkekben, különböző összeállításokban, riportokban és versekben méltatták Ceausescu érdemeit." (Egyébként ellenőrizhetetlen forrásból származó hir szerint Ceausescunál súlyos betegséget állapítottak meg az orvosok: állítólag rákja van.) ♦ Az Élet és Irodalom Viszhang rovatában egy történész adatokat elevenít föl a II. világháborúból és összegezi, milyen segítséget kapott a Szovjetunió Amerikától a háború alatt. Tehát: 19hl és h5 között az Egyesült Államok 17 millió tonna árut, több mint 10 milliárd dollár értékben küldött Murmanszkon,. majd később iráni kikötőkön át a Szov-. jetuniónak. Sztálin 19hÉ-ben kijelentette: a szovjet nagyüzemek kétharmadát a- merikai gépekkel, felszerelésekkel épi13.oldal
