Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-07-01 / 7-8. szám
8. oldal Amerikai Magyar Értesítő 19 85. jul.- aug. Jánosnak volt bermahive, aki a római-kori Sabaria püspökvárosának helyén épült Szombathelyen kente fel Krisztus papjává a Vasvár melletti parasztfiut, az akkoriban még szintén német névre hallgató Pehm Józsefet. Ott van aztán a történelmi párhuzam is. Szentgotthárd mellett mérték először döntő csapást a törökre és azt követőleg a vasvári békében szentesitette a bécsi Burg a további török hódoltságot. Ahol egykor a Rába megáradt vizébe ezrével fulladtak bele a janicsárok, ott most - a nyugati győztesek szégyenére - ezrével menekültek üldözött magyarjaink a vörös terror elől Láttam és hallottam, amikor a szentgotthárdi kisbiró közhírré tette, vagyis kidobolta, hogy Saláta Kálmán szökésben van és büntetés terhe mellett tartoznak őt feljelenteni . Ennek a 800 éves Szentgotthardnak, III. Béla királyunk által alapított ciszterci apátságának hatalmas templomában volt együtt Mindszenty hercegprimás "a nyilt hitvallás, a hősi véráldozat és a könryek jegyében" vasi és zalai híveivel 19^7. május É.-én. Rajtuk keresztül dörögte oda a pipogya "kisgazdáknak" és népirtó bolsevistáknaks "Szeretném felharsogni az egész országot, de odaadom nektek bucsufiának, figyeljetek a Szu- déták rab magyarjainak lélekbehasitó ü- zenetére." Előző napon kerékpáron végigmentem érkezési utvanalán és láttam, hogy minden egyes faluban diszkapuval várták az egyetlen szókimondó vezetőt. Félévvel előbb (19^6, szept. 15-én) Zalaegerszegen, apátplébánosságának székhelyén 20,ooo főnyi hivősereg előtt célzott a kommunisták vérzivatarára: "Ha ölnek, fajtalankodnak, lopnak, rágalmaznak és még csak nem is rejtik, sürgessétek és érvényesítsétek a két kőtábla polgárjogát!" Ottani második és utolsó (I9Í8. szept. 8.-i kisasszonynapi) látogatásának nyilvános ünnepsége után egyházközségi tanácskozáson elhangzott meg jegy zését az emigráció hazakacsingató papjai és a "vörös paradicsomot" dicsőítő, alapítvánnyal vitézkedő aggharcos Horthy-tisztek is fontolóra vehetnének: "Nem akarom megérni, hogy - ha autómmal elhaladok valamelyik temető mellett - a halottak kiugor janak 'sírjaikból és öklüket rázva kiáltsák: MAGYA- ROK HOL A BECSÜLET?" Zárszó gyanánt az erdélyi ferencesek utolsó nagy hitvallójának, Takács Gábornak 1956. Szent István napjára irt üzenetét iktatom ide: "A magyar mindig a becsület és tisztesség mezejen esett el. Ma a magyar is lehetne 30 milliónyi és nem csak tiz. Hová lett a hiányzó 20 millió? Elvérzett a kereszt, a nyugat és a haza védelmében." A Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség tagjai és a központi vezetőség mély fájdalommal jelenti, hogy vitéz kövendi Szathmáry Károly c. m. m. kir. csendőr százados, az ungvári volt csendőr zászlóalj századparancsnoka, a Tűzkereszt első fokozat kardokkal és koszorúval, a Canada Medal és más háborús és békebeli, bel- és külföldi rendjelek, kitüntetések és emlékérmek tulajdonosa, az MKCSBK vezetősége tagja, tíz éven át volt központi vezetője, a Bajtársi Élet szerkesztője és kiadója, később levelező főmunkatársa, az MKCSBK Levéltár és Múzeum alapítója, a torontói emigrációs Eszmei Csendőrlaktanya parancsnoka, író, több lovagrend és az Árpád Akadémia tagja, a M. Kir. Fegyveres Erők Múzeumának kurátora és örökös tiszteletbeli elnöke május 18-án lakásán, szívkoszorúér-elmeszesedésben, 68 éves korában váratlanul meghalt. Gyászolják: gyermekei: Emőke, Kara, Tünde és azok családjai; öt unokája Kanadában; rokonai Magyarországon s az ország határain kívül, továbbá barátai és szerető baj társai világszerte. Az emigrációban is változatlanul, odaadó hűséggel és becsülettel ápolta nemzetünk és testületünk örökszép hagyományait, és védte azokat vitézül mindhalálig. Neve fönnmarad munkáiban, emlékét szívünkbe zárjuk. Ismét egy vitéz katona csatlakozott Csaba királyfi égi seregéhez. DOMONKOS SÁNDOR: A Pompeji Katona .... (vitéz Szathmáry Károly, m. kir. csendőrszázados emlékére.) Rengett a föld...A láva tüz-folyam Mindent elnyelő végzetként rohan... A hamu hull...a gáz meg fojtogat... S Te állsz a vártán mereven,egymagad. Katona vagy! Az esküd kötelez Megalkuvást a lelked nem keres. S bár tudod, hogy a harcod elveszett, Egy maradt csak meg, a becsületed. S bár körülötted rohan a tömeg... Te nem szeged meg hüség-esküdet. Lándzsád markolva állsz az őrhelyen... És eltemet az örök végtelen. Meghalt az őr, de az emléke él Megkövült teste hűségről beszél. S mi tiszteljük évszázadok után Az őrt ki a pompeji éjszakán A hűségről örök példát adott, S ki hősként hal, az soha nem halott!
