Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1985-07-01 / 7-8. szám

1985. jul.-aug. rósági Ítélet - melynek szerkesztői nyilván tudatában voltak annak, hogy justizmordot követnek el - kimeríti a közönséges gyilkosság fogalmát. (Még akkor is, ha Rajkot csak ugyanaz a Sors érte el, amiben - mint Rákosi belügymi­nisztere - o részesített sok tízezer ártatlan magyar embert: a belső kommu­nista bandaharcok és hatalmi vetélkedé­sek során volt, aki föntmaradt s volt, aki bitófán végezte, saját elvtársai kezétől...) Nos Rajkot halálra ítélő népbiróság összetétele a következő volt: Dr. Jankó Péter tanácselnök, a 45 utáni korszak egyik legvéresebb kezű bírája, akinek lelkén (ha ugyan volt lelke...) sokszáz magyar ember vére száradt s akit később ugyanúgy elért a végzete, mint az álta­la halálra ítélt Rajkot: 1956-ban, a forradalmárok jogos bosszújától való fé­lelmében öngyilkos lett. Jankó Péter is gátlás nélkül kiszolgálta Rákosiékat és nem volt az a gazság, amit ne vállalt volna. Sok fontos politikai pert bíztak ezért rá, mert Rákosiék tudták, hogy u- tasitásaikat szolgaian teljesiti és annyi halálos Ítélet kerül ki a keze a- lól, ahányat csak kívántak tőle gazdái. (E sorok írója is neki köszönhette an­nak idején a Peyer-perben ráeső hatéves kényszermunkabüntetését.) De nézzük tovább a névsort! Népbirák: Czéh József dolgozó paraszt, Konta Gyu- láné gyári munkásnő, Simon Lajos bőrmun­kás és Barcs Sándor újságíró. Ez az öt ember Ítélt Rajkék fölött és ők öten ír­ták alá a halálos ítéleteket. Hogy a há­rom első né pbiró csak a látványos sta­tisztika kedvéért ült a bírói pulpituson Jankó Péter mellett, az nyilvánvaló. A tanácselnökön kívül a bíróságból egye­dül Barcs Sándor rendelkezett olyan fel- készültséggel és judiciummal, hogy lát­nia, tudnia kellett: az egész vádirat hazugságon alapszik, a vallomásokat a vádlottak betanultan szajkózzák s^azok­ból egyetlen szó sem lehet igaz. És Barcs mégis végigasszisztálta az egész bírósági komédiát, nevét adta az ítélet­hez, az ő aláírása is ott szerepel a pa­píron, melynek alapján a hóhér kivégezte Rajkot és társait. S ez a Barcs Sándor ma az ország harmincöt "kiemelt" vezetője, országgyű­lési képviselője között foglal helyet. A szocialista társadalom megbecsült tag­ja, a neve Kádárral, Losonczival és Lá­zár György nevével szerepel egy sorban. Egy gyilkos, egy pártfőtitkár, egy ál­lamelnök és egy miniszterelnök. Mert ha Rajk - Kommunista szemmel nézve lega­lábbis - nem volt bűnös és jogtalanul ítélték halálra, akkor a bírái gyilkosok voltak. Akikkel vagy még ma is azonosít­ják magukat a rendszer vezetői, vagy ­rehabilitálván áldozataikat - kiközösí­tik és felelősségrevonják őket. Most me­lyik magatartásban kell hinnünk és melyi­ket kell komolyan vennünk?,.. A jelek szerint az elsőt. Ami azt a tételt bizonyítja, hogy a Kádár-korszak egyenes folytatása a Rákosi-rendszernek és még saját elvtársaik meggyilkolása, likvidálása vonatkozásában sem tartják szükségesnek elhatárolni magukat az 56 előtti rémkorszak bűneitől. Ugyanakkor rehabilitálták Rajkot, számtalanszor le­írták, hogy az egész pör hazugság volt, a kivégzettek földi maradványai a Kere­pesi úti (most Mező Imre úti) temető munkásmozgalmi Pantheonjában kaptak dísz­sírhelyet, utcákat, intézményeket nevez­tek el róla és halála évfordulóján min­den évben megkoszorúzzák sírját a párt és az állam vezetői. Ugyanazok, akik most együtt, egy listán szerepelnek e- gyik gyilkosával... Nehéz ezt megérteni átlagos emberi ésszel. Ehhez valószínűleg kommunistának kell lenni és Kádárék agyával kellene gondolkozni. Lehet, hogy Barcs - és a Rákosi-rémkorszakból ittmaradtak, átme- nekitettek, nem is kevesen - képviselik a pártban a "jogfolytonosságot". Akikre mindig lehet hivatkozni Moszkvában, ha netán számonkérnék a magyar kommunisták­tól, hogy eltávolodtak Marxtól és Lenin­től...Ki tudja? De vajon a magyar szava­zó polgárok közül hányán tudják, ki volt Barcs Sándor és amikor az országos vá­lasztási lista jelöltjei közt őrá is ad­ták szavazatukat, sejtették-e, hogy az időközben kommunista mártírrá avatott Rajk egyik gyilkosát juttatták be a ma­gyar parlamentbe? Sejtették-e, hogy a "választottak" - a 35 országos vezető - között ott ül nemcsak Rajk eláruló ja (Kádár), de egyik gyilkosa is?... * Kissé eltértem a tárgytól, a junius 8-án lezajlott hazai országgyűlési vá­lasztások mérlegelésétől. De tulajdon­képpen nem tértem el, mert ez is hozzá­tartozik a választások krónikájához. Ahhoz, milyen emberekre kellett szavaz- niok a magyar választópolgároknak - iga­zi választék híján. Mert egy valóban szabad választás azt jelenti - azt je­lentette volna -, hogy a polgároknak módjuk van választani Barcs Sándor és egy tisztességes ember, Kádár János és egy polgári jelölt között. De erre nem nyílt mód. Mert ez a választás sem volt más, mint a kommunista rendszer alatt rendezett valamennyi: komédia. A rendszer negyven év után sem meri megkérdezni a választópolgárokat: kiván- ják-e a kommunizmust? Kádár János párt­főtitkár a legutóbbi pártkongresszuson tartott beszédében többek közt ezt mond­3.oldal Amerikai Magyar Értesitó'

Next

/
Thumbnails
Contents