Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-06-01 / 6. szám
1985. június Amerikai Magyar Értesítő 9.oldal [Washington államba és vissza. Innen~ke- letre halad, majd délre forditja szekerének rudját. New Orleansból Venezuelába repül. Onnan autóbusszal utazza be Dél-Amerika országait. Chiléből, Óceánián keresztül New Zeelandba repül, majd jNew Guinean-Ausztrálián-Szumátrán-Borne- on-Burmán-Indián (az utóbbi államban megkeresi Körösi Csorna Sándor sirját) keresztül hazafelé tart. Dél-Arábia és a Balkán érintése'után egy év múlva érkezik haza Budapestre, ahol megértő felesége tárt karokkal és izes magyar é- telekkel várja. Kaland? Tudásszomj? írói vágy? Együttesen mind. Ez ami értelmet ad egy tudós magyar világjáró életének. Határokon, akadályokon, vámvizsgálatokon, az időjárás szélsőségein, az utazás fáradságain, veszélyein át teljesiti hivatását és közben dicsőséget szerez a magyar névnek és halhatatlanságot önmagának. Nyugatra való utazásában egy hires magyar tudós állt meg városunkban. Nem a városra volt annyira kiváncsi, hanem a hatalmas Mississippire, Xantus János és Haraszty Ágoston honfitársaink nyomaira. Csomagoktól roskadott, hatalmas hátizsák nyomta vállait. Egy kisebb és egy nagyobb csomagot hordott kezeiben. Mint a csiga hátán hordta házát, zsákját és sátrát. Mert ha az időjárás engedi, a szabadban táboroz és alszik, élvezi a tiszta levegőt és a természet szépségeit. Ki ez^a tudóg, aki otthagyta szép otthonát Érden, ahol a Magyar Földrajzi Múzeumot alapította? Dr. Balázs Dénes erdélyi származású honfitársunk a szegedi egyetemen szerzett földrajzi doktorátust. Először tanított, de hamarosan utazgatni és Írni kezdett. Egymás után jelentek meg utazási cikkei és könyvei. Végül is otthagyta katedráját, hogy teljesen hivatásának éljen. Élelmességére jellemző, hogy útikönyvei: Hátizsákkal Alaszkától fűzfőidig, Ausztrália, Uj-Zeeland és Óceánia, Kölcsön autóval a Szaharában, A sivatagok világa, Világjárók a Zambézitól délre, Tájfun Manila felett, Galapagos és végül: Magyar utazók, földrajzi felfedezők kiállítása Érden. Ez utóbbit a Magyar Földrajzi múzeumról irta, melynek otthont szerzett Érden. Könyvei magyar- német-angol-bolgár nyelveken jelentek meg és tiszteletdijaiból annyi'valutát szerzett, hogy egyéves világkörutját saját keresetéből tudja pénzelni. Kérdem tőle, mi a célja ennek az óriási anyagi és erkölcsi erőfeszítésnek? Azt mondja, hogy most is anyagot, fényképet gyűjt későbbi feldolgozásra. Érde- -kes emberekkel beszél. Magyarok lábnyomait keresi Amerikában, Ázsiában, Afrikában. Közben külföldi tudósokkal találkozik és terjeszti hírét egy kis európai ország tudományának. tál jó órányi gyaloglás után érkeztek a gimnázium kapujához. (Nekem és öt testvéremnek még az elemi iskolába is erdőn- mezőn keresztül kellett baktatnunk. Oda is, meg vissza is, háromnegyed óráig, összel-tavasszal mezítlábasán masíroztunk.) És a hozzánk hasonló "viharvert" magyarok hűek maradtak egyházhoz és hazához, ellentétben a városi kényelem neveltjeivel, akik negyvenötben kitalált "szenvedésekkel" igyekeztek tetszelegni a nemzetpusztitó radikális pártok bur- zsuj luxusra emlékeztető husosfazekai körül. Előjöttek hát a mosókonyhákban bujkáló "ellenállók", köztük dr. Décsi ficsur is, aki mint a Pénzitézeti Központ jól fizetett köztisztviselője vészelte át a háborús éveket. Úgy látszik, a nyilasokkal nem volt szerencséje, mint karriervadász megpróbálkozott az öklükkel hadonászó bolsiknál bevágódni, ami sikerült is neki. A Moszkvából visszatért pártvezetőségnek kapóra jöttek ezek a gerinctelen "jó fiuk", egykori "buzgó katolikusok." Mert messzemenő ördögi tervük már ÉÉ-ben a tarsolyukban volt. A látszat kedvéért, ködhintésnek kellettek az un. keresztények is, hogy a legpiszkosabb GPU-munkát velük végeztessék el. Moszkvából hozott tervük végrehajtásához, az egyházi iskolák megszüntetéséhez, a r.k. egyház elsöpréséhez, az ország teljes bolsevizálásához kellettek a "katolikus" népügyészek, népbirák és Péter Gábor mellé a főhóhérok. Végső célként minél több keresztény magyar vérnek kellett folynia, hogy pusztuljon- vesszen a nem-szláv magyar fajta. Ezért lett üldözött vad a magyar saját hazájában. És elérkezett a kínálkozó alkalom arra is, hogy az újdonsült osztályharcos Décsi - Kádárral (Csermanek), Aczéllal (Appel) és az elvtársak ezreivel egyetemben - lerázhatta volna magáról a "feudális" rendszer "átkos csökevényét", a magyarosított nevet. Mert, ha olyan rossz volt a Horthy-korszak intézkedése - beleértve a "soviniszta" névmagyarosítás szorgalmazását is -, miért nem vette fel újra az anyakönyvbe eredetileg bevezetett Damweber nevet? Máig is rejtély előttünk ez a feltűnő ellentmondás. (Folytatjuk) Könnyű László: Világjáró magyar Nézem utjának térképét. Beutazta Európát, átrepült az Atlanti Óceánon Amerikába. Autóbusszal felment Labradorig. Torontóból autóbusszal jött St. Louisba. Nálunk lerakta csomagjának egy részét továbbutazott Kaliforniába, Oregonba,
