Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-04-01 / 4. szám
1984. április Amerikai Magyar Értesítő' 15.oldal szeptember 17. A kuruczok Eperjes a- latt súlyos verességet szenvednek a császáriaktól: Thököly Regéc várába (Abauj vm.) menekül. szeptember 18. Az erdélyi országgyűlés ünnepélyesen átveszi a II. Apafi Mihály fejedelemségét megerősítő szultáni jelvényeket. szeptember 28. Bártfa négynapos ost- ostrom után megadja magát a császári-királyi seregnek. október eleje Makovica (Sáros vm.) megnyitja kapuit a császári-királyi sereg előtt. október 19. Thököly Imre Szerencsen kelt kiáltványában a nemesi szabadságért folytatott harca kudarcáért az árulókat okolja. november 3- Lotharingiai Károly hg. feladja a julius 19-e óta folyó eredménytelen ostromot: a szövetséges sereg elvonul Buda alól. november közepe Apafi Mihály fejedelem felszólítást kap a budai török pasától, hogy a hosszú ostrom miatt szűkölködő Budára küldjön nagy mennyiségű é- lelmiszert. november 29. A császári-királyi sereg 24 napos ostrom után elvonul a Thököly- vel tartó Eperjes alól. november Arnót Abdurrama pasa kap kinevezést a budai helytartóságra (I986- ig) . december 13. Apafi Mihály fejedelem követet küld a Portára. (A randkivül rossz termés miatt nem tud Budára élelmet szolgáltatni. Közlését a Porta tudomásul veszi.) december 21. Thököly Imre fejedelem a nagyvezér parancsára Rimaszombatból török katonaság kíséretében élelmiszert szállit Érsekújvárba. Az év folyamán: A császári kormányzat Alsó-Ausztriát 7 évre minden katonai beszállásolás alól fölmenti. - A Lengyelországba szállított hegyaljai borok ez évi mennyisége 77 ezer liter.- Szelepcsényi György esztergomi érsek az 1685-öt megelőző évek valamelyikében Gombán (Pozsony vm.) posztómanufakturát alapit. Az olvasó Írja: Helyesen jártál el, hogy a márciusi számban lehoztad a "Spirit" melletti levélidézeteket. Az "auidatur et altera pars" elve legalább ennyit megkiván.- F.T.- (CT) Márai Sándor naplójából 1945 ■ftLeányfalu. - A rabbi, aki a szomszédban rejtőzött, az orosz megszállás második napján átjön és sápadtan adja elő: orosz katona járt nála az imént, az asz- szonnyal bizalmaskodni kezdett, majd átkutatta a házat, megtalálta a kamrában rejtőző rabbit és igy kiabált: "Óra, óra!" Aztán lekapcsolta a rabbi csuklójáról az órát és elszaladt a zsákmánynyal. "Kérem, milyen csalódás ez!..."- mondja a rabbi. Egy kozák csomagokat cipel az országúton. Egyikben rablott textil holmi van, másikban néhány cipó kenyér. Reámmordul és megparancsolja, vigyem kenyeres i- szákját. Szó nélkül átveszem a zsákot és viszem - két kilométeren át - engedelmesen, a győztes nyomában. Kosztolányi Rilke-tanulmányát olvasom. A költők néha túloznak. Kosztolányi bevezetőben a szlávokról ir, e nagy költő, Rilke, testi és szellemi őseiről. Ezt irja a szlávokról: "Csak adni tudnak. Elvenni mástól semmit." E sorokat elnéző fejbólogatással olvasom. E hetekben megismerkedtem szlá- vokkal, akik letudták küzdeni alkati szemérmüket és értettek ahhoz is, hogyan kell elvenni mástól valamit.-&■ Mindene elpusztult az ostrom alatt, s most harsányan fenekedik: "Ezért fizetni fognak nekem!..." Szegény balek! Még azt sem tudja, hogy mindezért ő fog fizetni, - éppen ő, a kárvallott. ■jüj- A svábokat kitelepítik, mint tavaly a zsidókat, marhacsorda módjára hajtják el őket, száz és százezer embert. A "kollektiv büntetés", mint nemzetközi gyakorlat, a legaljasabb elv, amivel ez a század megajándékozta magát. Tegnap a"zsidók", ma a "svábok", holnap a "polgárság", azután a laposfülüek...S hajtanak bűnöst és ártatlant, gyereket és a- aggastyánt. Az európai élet erkölcsének ez a vége. A "nagyhatalmak" közömbösen terelnek emberi tömegeket, akik magas kultúrákat építettek fel: "határozati alapon" terelik őket sommásan, csordamódra, egyik országból a másikba. Ilyenkor megejt a kisértés, hogy kilépjek, igy vagy úgy, - ebből a társadalomból? Ebből a világból.
