Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1984-04-01 / 4. szám

10.oldal

Amerikai Magyar Értesitő

Kádár János

és a csonkaországi nemzetiségek

Már többször Írtam az otthoni rendszer nemzetiségi politikájáról, ami, mint látni fogjuk, egyre inkább magyar- ellenes irányt kezd venni. Éppen ezért ezzel a kérdéssel érdemes minél többször és behatóbban foglalkozni.

Mint ismeretes, pánszlávizmusnak - jelenlegi bolsevista formájában is - e- lejitól kezdve egyik legégetőbb kérdése az északi és déli szlávokat elválasztó se nem germán, se nem szláv fajú magyarság szellemi, erkölcsi és biológiai gyengítése, majd teljes megsemmisítése.

Ez a nagyszabású, hosszutávu magyarirtás gyakorlatilag a Trianoni országcson- kitással kezdődött és egyre hevesebb ü- temben folytatódik napjainkig.

így aztán egy pillanatig sem szabad csodálkozni rajta, hogy nemcsak Rákosi idejében, hanem 56 után is főbenjáró bűn volt egészen mostanáig az országcsonkitó Trianoni és azt még súlyosabb formában megismétlő Párizsi békediktátumokról mégcsak beszélni is. Márcsak azért is, mert Benes jóvoltából Kárpátalja bekebe- lézésével sikerült Oroszországnak határait a Kárpátmedencében a Tiszáig előretolni és ezzel a pánszlávizmus egyik álmát megvalósítani.

Hogy ez a betörés még hatásosabb legyen, az orosz szuronyokkal a magyarság nyakára ültetett moszkvai helytartók az internacionalizmusra és a szocialista testvériségre való hivatkozással egyszerűen lemondtak nemcsak az elszakított területekről, hanem a megkérdezésük nélkül idegen uralom alá kényszeritett 4 milliónyi őslakos magyarról is. És ezzel szabad kezet adtak az ultranacionalista hatalmi hóbortban szenvedő tótoknak, ukránoknak, románoknak, szerbeknek, és még az osztrákoknak is a magyarok tervszerű, céltudatos elnemzetlenitésére, szétszórására, beolvasztására, megsemmisítésére.

Ugyanakkor az 1972. évi Kincses Kalendárium "Nemzetiségek Magyarországon" c. közleményekből megtudjuk, hogy "Mintegy 4oo-45o.ooo nemzetiségi él az országban, a lakosság 4-4.5 százaléka (2oo-22o.ooo német, loo-llo.ooo szlovák, 80-I00.000 délszláv és 2o-25.ooo román), akik részére 78 ovodát(2729 gyerek), 22 általános iskolát (1829 tanuló), 289 általános iskolát, ahol nemzetiségi nyelvet is oktatnak (19.041 tanuló), 7 gimnáziumot (Budapest, Baja, Pécs német, Budapest, Békéscsaba, Sátoraljaújhely, Szarvas szlovák, Budapest, Pécs délszláv, Gyula román) tart fenn az állam.V.A pedagógusképző intézményekben a nemzetiségi hallgatók száma 153 fő, az egyetemeken 26l német, román, szerb, horvát, szlovák szakos képzi magát."

Még ennél is többet mondanak a következő sorok: "...a nemzetiségi kultúra ápolásának legfontosabb bázisai...a helyi népművelési csoportok...Ezek gyakran a községek nemzetiségi összetételének megfelelően vegyesek: 12 nemzetiségi klub, 44 színjátszó és irodalmi szakkör, 34 zenekar és 75 táncegyüttes működik az országban."

A Magyar Hírek 1976. március 27.-i számában megjelent "A nemzetiségi jogok biztosítása elvi kérdés" c. közleményéből megtudjuk, hogy 1968 óta több mint háromszorosára növekedett a nemzetiségi ovodák száma, amit még növelni fognak: hogy Budapesten és Pécsett az óvónői szakiskolákban szerb-horvát, szlovák és német tagozatokat létesítettek: hogy a német és szlovák anyanyelvű pedegógus jelöltek az NDk-ban, ill. Csehszlovákiában részképzésben vesznek részt és sok ösztöndíjas tanul, illetve képzi tovább magát Csehszlovákiában, Jugoszláviában, NDK-ban és Romániában: hogy a "legnagyobb nemzetiségi megyében" (?!), Pest megyében a néhány évvel ezelőtti 25-höz képest most 44 nyelvoktató iskola van, s mintegy 2500-al több nemzetiségi gyermek tanulja anyanyelvét.

A magyar Nemzet I98I. január 22.-i számában közölt adatok szerint a csonkaországi loo ezernyi tótnak - 90 százalékuk már a század fordulón sem beszélt tótul és csak "Kádár bácsi" ösztönzésére jöttek rá, hogy "szlovákok" -, gyerekei közül több mint 10 ezer részesül "szlovák" nyelvi oktatásba: 2265 jár "szlovák" óvodába, 7144 tanul nyelvoktató iskolában és 133 a két szlovák gimnáziumban. Azt is itt kell feljegyezni, hogy ezekben a nemzetiségi iskolákban nemcsak a nyelvet tanítják, hanem a nemzetiségek történelmét és irodalmát is a Szlovákiából»Ukrajnából, Romániából, Jugoszláviából és az NDK-ból behozott ultranacionalista, soviniszta szellemben megirt, magyargyülölettől csöpögő tankönyvekből .

A Veszprémben megjelenő Napló I983. szeptember 2.-i számából megtudjuk,hogy a becslések szerint jelenleg kb. 4oo e- zer nemzetiségi él Magyarországon, akik közül kb. 200 ezer német 80 ezer szlovák, a többi délszláv és román} hogy a múlt iskolai évben I74 általános iskolában 24.250 tanuló tanul németül, egy önálló német gimnázium Baján, két német tagozat működik Pécsett és Pesterzsébeten, Pécsett és Baján tanítókat, Pécsett középfokú, Sopronban felsőfokú óvónőket, a pesti, szegedi és debreceni egyetemen középiskolai tanárokat képeznek ki: a szlovák nyelven tanuló gyerekek száma 1978 óta 9 ezerről 12 ezerre emelkedett ezek részére 5 szlovák nyelvű általános iskola és két gimnázium működik, Eszter1984. április