Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-03-01 / 3. szám
l6.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1984. március Tallózás a pesti lapokban Szerkeszti: Stirling György ♦ "Több termék és szolgáltatás ára emelkedik" címmel jelent meg az országos A- nyag és Árhivatal közleménye a január 22.-i hazai lapokban.Az újabb drágulás több igen fontos közszükségleti cikket, élelmiszert érint. A húsfélék átlag 21 százalékkal drágulnak. Például a sertéscomb és karaj eddigi kilónkénti ára 90 forintról 110 forintra emelkedik, a marhahús 62-ről 78 forintra, a sertésmáj 72-ről 76-ra. A párizsi kilója 60 forint helyett mostantól 70 forint lesz, a gyulai kolbász 136 forint helyett 170 forint. Megdrágulnak a zöldség- és gyü- mölcskonzervek, a gyümölcslevek. A sör fogyasztói ára 15 százalékkal nő. Az eddig 7.50-ért árusított félliteres Kőbányai világos ezentúl 9 forint lesz, az ugyancsak félliteres Kinizsi pedig 9.50 helyett 10 forint. Megdrágultak az építőanyagok, a tüzelőolaj és az áramszolgáltatási tarifák egyes tételei is. Emelkedtek a viz és csatornadíjak is. A személygépkocsik ára átlagosan 6-7 százalékkal lett magasabb. Például a Lada 125 ezerről 134 ezerre drágult, a Trabant ára pedig az eddigi 69 ezer helyett 75 ezer lesz. Ez az utolsó tétel az, ami legkevésbé érinti a magyar* dolgozók nagy többségét. Az átlagtisztviselő, a tanár, a melós eddig sem tudott magának kocsit venni, ezután méginkább igy lesz. Aki pedig kitudja fizetni a 125 ezer forintot, kifizeti majd a 134 ezret is: a pártarisztokrácia, a mai felsőtizezer tagjai, a maszekok könnyen előteremtik egy kocsi árát, amiért más két-három évig dolgozik. . Szociális egyenlőtlenségek és igazságtalanságok a múltban is voltak, de akkor legalább nem akarták elhitetni a néppel, hogy szocializmusban él. Amit az amúgy sem hisz el, mert amig egy szakmunkásnak 3-4 órát kell dolgoznia a gyárban azért, hogy a hentesnél megvehessen egy kiló disznóhust, az nem szocializmus. Az kizsákmányolás. ☆ "A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) ügyvezető igazgatósága 450 millió dollár összegben elfogadta a Magyarországgal kötött újabb hitelmegállapodást. Az egy év alatt igénybevehető hétéves lejáratú hitel az 198A|<. évi gazdaságpolitikai célok eléréséhez nyújt pénzügyi támogatást. 1982 és 1983 decembere között az IMF két, összesen kb 600 millió dollár összegű középlejáratú hitelt nyújtott Magyarországnak." Ez a közlemény a hazai országos napi- lapk január 18.-i számában látott napvilágot . ☆ Keserű "hétsoros" a Magyar Nemzet január 27.-i számában: "A hegyekben rengeteg a hó. Budapesten sehol sem kapható szánkó. Viszont az Úttörő Áruház kirakatában öles felirat hirdeti: Megérkezett a kerti hinta. 3350 foint." Jó szervezéssel mindent a maga idejében. . . ☆ Az 198első napján megjelent magyar- országi lapok Losonczi Pál újévi köszöntőjével örvendeztették meg az olvasókat. Az Elnöki Tanács elnöke ismét megmutatta hogyan lehet sok szóval keveset mondani. A lapos közhelyekből összerakott elnöki beszéd központjában annak ismételt hangoztatása állt, hogy a szocialista Magyarország hü szövetségese a Szovjetuniónak és azzal vállvetve küzd a világbékéért. A belső gazdasági helyzetről nem festett rózsás képet Losonczi Pál, de - mondotta - bízik abban, hogy "a szocialista nemzeti egységbe tömörült magyar nép" megbirkózik a nehézségekkel. - Szegény magyar nép, az évszázadok folyamán már oly sok nehézséget kellett legyőznie és túlélnie! Vajon ami a kommunisták három és fél évtizedes garázdálkodása alatt tönkrement hazánkban, annak helyrehozására képes lesz-e a magyar nép? A mai "szocialista nemzeti egységben" - ami úgy teremt egységet, hogy egységesen nem törődik senki semmivel, csak sajátmagával - nem sok remény van arra, hogy megjavulhat a helyzet. * Deme László nyelvész emel ismét szót a Magyar Nemzetben a nyelvromlás ellen és fölteszi a kérdést: "Türjük-e a köznapi nyelvünket egyre gátlástalanabb mértékben elöntő trágárságot és brutalitást, vagy megpróbáljunk gátat vetni eléje?" Megemlít néhány példát is arra, milyen nehéz küzdeni a nyelvünket elöntő szenny ellen: "Tizenéves leánykák csevegnek egymással a villamoson, az utcazajt ellensúlyozó emelt hangerővel s olyan szavakkal, amilyeneket a magamfajta is ritkán mond ki, de akkor is körül sandítva, nincs-e valaki a közelben, mert különben elszégyellné magát. Pedig ők nem is haragusznak, csak beszélgetnek..." Majd igy folytatja: "Látom a rájuk vetett pillantásokból, hogy sokakat bánt ez a szennyáradat. Az én gyomrom is megindul felfelé. Megszólalok, in
