Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-12-01 / 12. szám
Amerikai Magyar Értesítő' 17.oldal 198^1. december "Akadémia"-ja, noha az eredeti épületből úgyszólván semmi sem maradt. A jelenlegi kétemeletes épület 1801-ben épült. Az erdélyi fejedelmek által pártfogolt ősi iskolát főleg Bechlen Gábor és I. Rákóczi György adományai fejlesztették. Apáczai Csere János alatt akadémiai szintű intézmény volt. Könyvtára, kézirattára és több gyűjteménye sok ritkaságot tartalmaz. A Farkas utcai református templom a kis térjellegű'utcarészlet keleti vegét zárja le. Hajdan a minoritáké volt. Mátyás király alapítványa, aki saját költségén épitette fel 1A-86 és lA-9^4- között, gótikus stílusban, de végeredményben csak a XVI. század elején lett kész. A templom a reformáció idején került a reformátusok birtokába. Tornyát és a rendházat 1644-ben bontották le, mert a vallási zavargások idején megrongálódott. Ekkor pusztultak el freskói és oltára is. A templom külseje egyszerű, hatalmas falait magas támasztópillérek tagolják. Főhomlokzatát csak a bélletes kapuzat és felette a csucsives ablak disziti.- A templom hajója 3^ m hosszú és 15 m széles, a kórusa pedig 10X23 m területű. Belső terét hálóboltozat zárja le. Az 16^. évi átépítéskor igen szép reneszánsz szószéket és faragott padokat készítettek. A szószék Nikolai Illés, Kőfaragó Benedek és Régeni János müve. A színezett orgonaszekrény 1766-ban készült. A templom falait a XVII-XVIII. századi temetési cimerek diszitik. Igen szépek az Apafi-gyermekek ezüst emléktáblái. A szentélyben van az Apafiak fejedelmi sirja. Az Apafi-siremléket Kós Károly készítette. Szent György lovasszobrának másolata a templom előtt all. Kolozsvári Márton és György szobrászművészek eredeti alkotása 1373-t>an készült, és a prágai várban látható. A Szabó-básztyát, más néven Bethlen- bástyát a XV. századi várfal maradványával a kis utcában láthatjuk. Nevét onnan kapta, hogy ostrom esetén a szabók céhe védelmezte. A bástya a XVII. század elején puskaportól felrobbant, de pár évre rá Bethlen Gábor újjáépíttette. Ezért nevezik Bethlen básztyának is. A volt Tholdalagi-Korda-palota 1801 és 1807 között épült. Carlo Justi olasz müépitész tervezte klasszicista stilus- ban,. de barokk elemei is vannak. A főkapu, az udvar oszlopai Kocsárdi Mihály kőfaragó müvei, a cimertáblát Csűrös Mihály szobrász, a művészi ablakrácsokat Ungvári István lakatos készítette. Monumentális homlokzatát nagyméretű pillérek tagolják. Az ezüstmüves ház Újhelyi Gábor kolozsvári ezüstmüves lakóháza és műhelye volt. Ablakkereteit Sipos Dávid faragta. A Külmagyar utcai református templomot "kétágú'' templomnak nevezik, mivel kéttornya van. Eredetileg a Belvároson kivül, a városkapu után állt 1829 és 1851 között épült, klasszicista modorban. A volt unitárius kollégium. Kétemeletes, diszes, impozáns epitmény, amelyet késő barokk ablakkeretei palota- szerűvé tesznek. Az unitárius egyház nagy múltú nevelőintézete volt, gazdag és rendkivül értékes könyvtárral. Az előcsarnokban van Brassai Sámuel mellszobra . Az unitárius templom Erdély egykor legnagyobb vallásfelekezetének késői temploma 1792-1796 között épült Ugrai László józan barokk terve alapján. A templom belsejében iveit rokoko karzatokat, szép stukkó diszeket láthatunk. Fehér falai puritánok, mégis ünnepélyes hatást keltenek. Az evangélikus templom 1816-1829 között épült Winkler György tervei szerint. Egyszerű klasszicista épitmény. A Bolyai-ház, más néven Benkő-ház. E házban született Bolyai János (1802- I860), a kiváló matematikus. A házon emléktábla van. Az egykori minorita templom, most "Urunk szineváltozasa" nevű görögkeleti templom. Az első világháború után pápai egyezmény értelmében a görögkatolikus egyháznak átadott templom, annak megszűnte után az ortodox egyház tulajdonába jutott. 1780-178^ között épült barokk műemlék. Belsejét a görögkeleti szertartásnak megfelelően átalakították és szép aranyozott ikonoztázt építettek be.
