Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-12-01 / 12. szám
198h. december Amerikai Magyar Értesítő 15.oldal re. Hát lehet-e ennek nem örülni? Hadd szórakozzanak, hadd táncoljanak, hiszen egyszer fiatalok! - A dolognak csupán egy szépséghibája volt. Az, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség által rendezett mulatság napján október 6.-át mutatott a kalendárium... n A szombathelyi postán történt az a- lábbi eset, amit a Vas Népe cimü újságban olvastunk. Öreg parasztbácsi áll az egyik pénzkifizetö ablak előtt és a csinos postáskisasszony gondosan számolja az ügyfél elé az ötszázasokat. Az ötszázas bankók egyre sokasodnak, már huszonötezernél tart a kisasszony. Nem is állja meg szónélkül: "Szép nyugdija van a bácsinak - mondja, aztán megkérdi: - Mit dolgozott a bácsi? - Kapálni jártam, paraszt voltam feleli az és kéretlenül mondja a korát is: 78. Az elészámolt hu- szonnyolezer forintot gondosan zsebre- rakja, aztán menni készül. A mögötte álló sorban valakiből kijön a kérdés: - Aztán honnét ment nyugdijba a bácsi? - Kanadából, édes fiam, Kanadából... K Súlyos pártfegyelmi büntetésben részesítettek több szovjet gazdasági vezetőt - jelenti a TASzSz-iroda. Korrupció és hivatali hatalommal való visszaélés miatt leváltották őket. Két miniszterhelyettes is van köztük. * "Gyermekszáj" lehetne a cime a Magyar Nemzetben olvasott pedagógiai cikkecskének, melynek az a tanulsága, hogy a kisgyerek előtt nem szabad "rázós" dolgokat mondani, mert megjegyzi és elfecsegi. A legalkalmatlanabb pillanatban. . A kis történet egy unokáját rajongásig szerető nagymamáról szól, aki sétálni megy a hároméves óvódással. A perkba érve a lurkó egy bokor mögé ugrik és pisztollyá formált jobbkezét ráfogja a nagymamára: - Kezeket fel! A nagymama belemegy a játékba és engedelmeskedik. - Pák, pák, pák! - adja le a srác a figyelmeztető lövéseket. Ahogy az óvodában tanulta, a TV-ben látta. Aztán foglya felé fordul:- Nagymama, tudsz meghalni? - Tudok! A pisztoly ismét ráirányul, pak-pak-pak és a nagymama lerogy egy padra. Erre a hároméves kisfiú indiántáncba kezd az "áldozat" körül és imigyen kántál: "Meghalt a nagymama, miénk lesz a lakás! / Anyué az erkély, most már lélegezhet' / Apué a kisszoba, enyém az Írógép! / A nagyágyban alszom, és elhozzuk a halakat..!"- Szegény nagymama nem lett volna meglepő, ha ezeket hallván, valóban megáll a szive. Hogy a fiatalok végre megkaphassák az annyira áhított lakást... m Amerikai közéleti személyiségek jártak Kádár Jánosnál - jelentette október 10.-én az MTI. Mint a közleményből kiderült, az egyik az ősz szalonbolsi, Armand Hammer volt, aki még ma is büszkélkedik Leninhez fűződő barátságával. A másik amerikai vendég Otis Chandlet, a Los Angeles Times tulajdonosa volt. A "Fenevad" cimü amerikai-magyar ko- produkciós filmet nagy reklámmal kezdték beharangozni tavaly nyáron, amikor egy jelenetet fel is vettek a pilisborosje- női völgyben. A forgatáshoz - egy rockkoncertet mutattak be - óriási statisztériát mozgósítottak és az újságok helyszíni riportokban számoltak be a készülő remekműről. Aztán hirtelen csend lett a "Fenevad" körül. Most Budapesten járt a film Párizsban élő magyarszármazásu rendezője, Szőts András, akit meginterjúvolt egy újságíró. A filmrendező elmondta, hogy a "Fenevad" producere - miután kétmillió dolláros adósságot csinált - nyomtalanul eltűnt. A károsultak perelni akarnak, de nincs kit. A filmfelvételek folytatására pedig semmi remény. A "Fenevad" kimúlt. * A hajdan európai hirü magyar államvasutak egyre szomorúbb rekorddal büszkélkedhet, mióta szocialista vezetés alatt működik. Hogy a Budapest-Vác vonalon több mint esztendeje nem változott a menetidő, az nem újság. De hogy a nyugati határhoz közeleső városok közt is lépésben döcögnek a vonatok, azt most tudtuk meg a Vas Népe glosszájából. "Szombathely és Sopron között hatvanhét kilométer a távolság és a menetidő két óra személyvonattal" - olvassuk. Majd tovább Aki pedig Sopronból Pécsre akar utazni, annak kerek hét órát kell a vonaton töltenie. Szombathelyről is kb. ugyanennyi ideig tart az ut Pécsig. Gyönge a pálya, nem bir el gyorsabb vonatokat - mentegetőznek az "illetékesek". Az újságíró megkérdi: - A távlati tervekben szerepel valamiféle változás? Vagy az évszázad végén is ennyi idő kell majd egy hatvanhét kilométeres utazáshoz? - Nem lesz változás! - hangzik a lakonikus válasz. De legalább őszinte: nem kertel, nem i- gér semmit. Javulásra nincs remény. Miért is lenne? Szocializmusban van s ha ez a cégér nincs szükség fejlődésre...
