Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-11-01 / 11. szám
1984. november Amerikai Magyar Értesítő 17.oldal Magyar tájak Magyar történelem Utazás Erdélyben IV. Nagyváradon át Brassóig Előző számunkban a Nagyvárad Kolozsvár közötti útszakaszt ismertettük s ezzel elértük Kolozsvárt. Kolozsvár Kolozs megye székhelye, az erdélyi medence északnyugati sarkában, a Gyalui-havasok keleti nyúlványának a Bükk-erdőnek alján, a Kis-Szamos völgyében, 346 m magasan fekszik. A vidék már a legősibb időkben is lakott volt. Dák erődítményen épült fel és 124-ben a rómaiak Napocája volt. A nép- vándorlás századai után a X. és XI. század fordulóján a régi Napoca helyén, a jelenlegi Óváros területén húzták fel az uj vár falait. A Kolozsvár nevű, szerény katonai erődítmény körül magát a várost a szász telepesek (un. "hospesek", azaz vendégek) 1178-ban kezdték felépíteni.- 1270-ben V. István király a települést városi rangra emelte, Zsigmond pedig 1409-ben a kulcsos városok közé sorolta. Ugyancsak ő kezdte meg a nagy vár egy évszázadig tartó épitését is. Kolozsvárott született 1440. február 23-án Mátyás király. A XV. - XVI. században a gazdag kereskedők, iparosok, ötvösök városa lett, s falai között az idők folyamán 70 országgyűlést tartottak. Az 1437- 1438. évi parasztfelkeléstől kezdve a várost több pusztítás is érte, de valamennyit kiheverte. 1551-ben Izabella királynő itt adta át a magyar koronát Fer- dinánd császár követének, Castaldónak. l600-ban Bocskai itt tette le a fejedelmi esküt, és 1613-ban itt választották fejedelemmé Bethlen Gábort, 1658-ban a törökök ostromolták és 1660-ban ismét kísérleteztek a város elfoglalásával. Az erdélyi fejedelemség elfoglalása után az osztrák kormányzat Nagyszebeni tette meg Erdély székhelyévé és 1703-ban oda helyezte a Főkormányszéket is. 1790-ben azonban újra visszakerült Kolozsvárra, amely ezáltal ismét Erdély fővárosa lett A városban mondták ki 1848-ban az Uniót, azaz Erdélynek Magyarországgal való egyesülését. A szabadságharc leverése után az abszolutizmus a főhivatalokat büntetésből ismét a német lakosságú Nagyszebenbe helyezte. 1863-ban alapították meg a kolozsvári egyetem elődjét, a Jogakadémiát. Az 1867-es kiegyezéssel és Erdély egyesítésével a város politikai jelentősége csökkent, viszont kulturális központtá fejlődött. Az 1872-ben megalakult Egyetem létrehozásában elévülhetetlen érdemei voltak gróf Mikó Imrének (1805-1876), Erdély Széchenyijének, aki saját kertjét és kastélyát adta át az Egyetem céljára. (Mikó Imre szobra a régi botanikus kertben áll.) Az egykori Erdélyi Muzeum felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye és könyvtára is az Egyetem tulajdonába került. A századfordulón az egész város újjáépült, miután a városfalak, bástyák, bejárati kapuk nagy részét lebontották. Kolozsvár a két világháború között is Erdély legfontosabb városa, az erdélyi irodalom és művészet központja maradt. Kolozsvár látnivalói; A város főtere a Belváros központja. Ez volt a középkori városfallal övezett város piactere. A Szent Mihály-plébániatemplom a tér közepén áll. A XIV. század első felében kezdték el épiteni gótikus stílusban a Szent Jakab-kápolna helyén. Épitése egy évszázadig tartott. A templom az erdélyi fejedelmek idejében protestáns kézre került, unitárius templom lett, s csak 1718-ban jutott ismét a katolikusok birtokába. Több nevezetes történelmi eseménynek volt színhelye. Itt mondott le 1551-l>en Izabella királynő Magyarország trónjáról és öt év múlva fia János Zsigmond oldalán ugyancsak itt fogadta a rendek hüségesküjét. A templomban ravatalozták fel Bocskai Istvánt és itt választották meg több erdélyi fejedelmet is, köztük Bethlen Gábort. Az ünnepélyes falak között számos országgyűlés ülésezett. A háromhajós csarnoktemplom 50 m hosszú egységesen 22 m magas. Nyugati főkapuját Zsigmond magyar királyi, német császári és cseh királyi cimere di- sziti. Az építkezés befejezését 1444-re tehetjük, ekkor helyezték el a főkapu timpanonjában Szent Mihálynak, a templom védszentjének szép domborművű képét. A déli kapu feletti nagy mérmüves ablak a XVII. század első feléből származik, alkotója Perpéti János kőfaragó volt. A templom egyik disze a sekrestyeajtó, amelyet Johannes Clyn (Klein) kolozsvári szász plébános 1528-ban készíttetett . A templom tornya eredetileg négy fiatornyos volt, de 1698-ban leégett. Később utódját is lekellett bontani. A jelenlegi 80 m magas neogótikus torony 1837-ben épült.- A templomot belső terének épitési megoldása a legszebb erdélyi gótikus templommá avatja. Mivel a protenstáns
