Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-11-01 / 11. szám
14. oldal________• v. ERDÉLYI ISTVÁN: Amerikai Magyar Értesítő 1984. november Pilis hegyén A szentéletü Prohászka Ottokár "A Pilis hegyén” (1927) c. Írásával állított örök emléket irodalmunkban Szent Bernát fiainak és annak a felbecsülhetetlen lelki, szellemi, erkölcsi és gazdasági értéknek, amivel, a néppel szorosan összefort ciszterci rend az elmúlt nyolc évszázad során 1950-ben a kommunista rendszer által történt feloszlatásig a magyarságot megajándékozta. Nem véletlen, hogy Prohászkát éppen Pilis hegye ihlette meg, hiszen a 25 középkori ciszterci apátság közül a pilisi volt a leghíresebb, a legnagyobb és a tőszomszédságában született meg az egyetlen magyar szerzetes rend, a Boldog Özséb által alapított pálos rend is. Minthogy ebben az évben van alapításának 800. évfordulója, nem mulaszthatjuk el, hogy legalább röviden ne emlékezzünk meg róla. A pilisi apátságot 1184-, május 27-én III. Béla alapította a francia Acey-i apátságból jött szerzetesekkel. 6 és közvetlen utódai úgy elhalmozták adományaikkal és kiváltságokkal, hogy már a tatárdulás előtt 41 helyen volt birtoka, ami azt is jelentette, hogy mindegyik helyen volt valamiféle rendházuk is. A pilisi apátságból rajzottak ki 1232-ben a bélháromkuti (Borsod m.) a- pátság - temploma, mint a ciszterci é- pitészet iskolapéldája, ma is eredeti valóságában épségben áll a Bélkő lábánál -, 1623-ban az ábrahámi (Tolna m. ) és egyes történészek szerint 1190-ben a pásztói (Heves m.) apátság alapitói is. I.Imre a pilisi apátot küldte Rómába, hogy a kunok zavargása miatt keresztes hadjáratának elhalasztását kérje. II. Endre gyakran szállt meg a pilisi apátságban és keresztes hadjáratába is innen vitt két ciszter szerzetest és egy munkástestvért. Itt temették el 1213-ban első feleségét, a meggyilkolt Merániai Gertrudot és ide zarándokolt el 1222-ben anyja sírjához Thüringiából férjével együtt a középkor legnagyobb női szentje, Árpádházi Szent Erzsébet. 1242-ben az apátságot a tatárok felégették. János pilisi apát a tatárjárás alatt többizben járt a külföldi udvarokban, mint IV. Béla követe, miért is az apátságot összes addigi kiváltságaiban megerősítette és újból felvirágoztatta. Az erről szóló aranypecsétes oklevelet a zirci apátság könyvtárában őrzik. Ennek fejében a pilisi apátság önként magára vállalta többek között a pozsonyi vár kiépítését és megerősítését, s 1400-ig a vár karbantartását, a- mik már akkor is tekintélyes anyagi áldozattal jártak. Külön meg kell említeni Lád nembéli Bulcsu (Vérbulcsu leszármazottja) pilisi apátot, királyi kancellárt, aki 1929-től 1242-ig csanádi püspök volt. 1241. márciusában a kivonuló kunokkal vívott csatában megsebesült, ezért nem volt ott a Muhi csatában, de felgyógyult és ő kezdte meg Csanád újjáépítését . Nagy Lajos Henrik pilisi apátot küldte Aachenbe, hogy szerződést kössön a magyar kápolna létesítésére. U- gyancsak ő vitte ki a kápolnának ajándékozott Szent István, Szent Imre és Szent László ereklyéket is. A kápolna, ami ma is áll, látogatott zarándokhely volt évszázadokon keresztül. Az ereklyéket az acheni dóm kincstárában őrzik. Az apátságot 1526-ban a törökök teljesen elpusztították. 1712-ben III. Károly helyreállította és a wellehardi (morva) apátsághoz csatolta. II. József azonban 1784-ben a wellehardi, 1787-ben pedig az összes magyar ciszterci apátságokat feloszlatta. I. Ferenc 1802-ben a pásztói apátsággal egyesítve újból helyreállította és 1814-ben mindkettőt a zirci apátsághoz csatolta. A középkor legnagyobb, leghíresebb ciszterci apátságának az emlékét ma már csak néhány okmány, történelmi munka, a Pilis-hegyi romok és az a ma is kristálytisztán buzgó forrás őrzi, amiből már 800 évvel ezelőtt is az apátságot alapitó és építő szerzetesek szomjukat oltották. Szentül hiszem, hogy a magyarsággal együtt annyi tragédiát, megpróbáltatást átélt ciszterci rend rövidesen újból fel fog támadni és mint a magyar ifjúság nevelője, tovább fogja áldásos munkáját folytatni a magyarság lelki, szellemi felemelésére, megújhodására. ☆ Rajeczky Benjámin gyémántmiséje Dr. Rajeczky Benjamin ciszterci áldozó pap, hittantanár, európahirü zenetudós, évtizedeken keresztül Kodály Zoltán belső munkatársa, 1984- augusztus 12-én mondta Kovács Endre egri segédpüspök koncelebrálásával gyémántmiséjét Pásztón a plébánia templomban a helybeli hívek, a környék papsága, a rendtársak és barátok részvételével. II. János Pál pápa apostoli áldását közvetítő táviratot Zakar Polikarp, a ciszterci generális apát asszisztense, Kádár László ciszterci szerzetesből lett egri érsek üdvözlő sorait pedig Nagy Lajos pásztói apát-plébános olvasta fel. Ad múltus annos! v.E.I.
